Jogi alaptan

Tartalom

I. TUDOMÁNYELMÉLETI ALAPVETÉS 11
1. A tudomány általános jellemzése 11
A tudományos gondolkodás előzményei és kialakulása 11
A mindennapi gondolkodás: a tudományos gondolkodás háttere és ellentéte 12
A tudományos gondolkodás sajátosságai 14
A tudomány társadalmi környezete: a mindennapi élet és a társadalmi gyakorlat 20
A tudomány belső szerkezete 24
A tudomány fejlődése 29
A tudományok osztályozása 29
2. A társadalomtudományok sajátosságai 31
A társadalomtudományok általános jellemzése 31
A társadalomtudományok érdekkötöttsége és értékmentessége 34
A társadalomtudományok rendszerezése 41
3. Az állam- és jogtudományok 46
Az állam- és jogtudományok tárgya 46
Az állam- és jogtudományok és a gyakorlat 46
Az állam- és jogtudományok rendszere 53
Az állam- és jogtudományok módszerei 56
4. A jog- és állambölcselet 59
A jog- és állambölcselet jellege és az elnevezés kérdése 59
A jog- és állambölcselet tárgya és fő irányzatai 61
Kulcsfogalmak 64
Irodalom 64
II. AZ ÁLLAM ÉS A JOG EREDETE 66
1. Az állam és a jog eredetéről általában 66
2. Az ősi társadalmak szervezete 74
Őstársadalom, ősközösség, törzsi-nemzetségi társadalom, ázsiai termelési mód 74
A korai zsákmányoló társadalmak 75
Az egalitárius törzsi-nemzetségi társadalmak 80
3. Az ősi társadalmak differenciálódása. A hierarchikus nemzetségi társadalmak 86
4. Az állam és a jog kialakulásának ázsiai útja 91
Az „ázsiai út" terminusról 91
A kialakulás folyamata és szakaszai 92
A kialakulás általános jellemzői 97
Az ázsiai típusú állam és jog jellemzői 98
5. Az állam és a jog kialakulásának antik útja 103
Terminológiai kérdések és formációelméleti összefüggéseik 103
Történelmi előzmények, előföltételek 104
A katonai demokrácia 104
A kialakulás folyamata és dinamikája 110
Az antik állam és a jog jellemzői 119
6. Az állam és a jog kialakulásának germán útja 122
A germán út 122
A történelmi előzmények 122
A kialakulás folyamata 123
A feudális állam és a jog jellemzői 124
7. Az állam és a jog kialakulásának, valamint a prekapitalist állam- és jogtípusoknak a közös jellemzői 130
Kulcsfogalmak 131
Irodalom 132
III. A MODERN ÁLLAM, POLITIKA ÉS JOG KIALAKULÁSA 134
1. A kérdésről általában 134
2. A polgári társadalom és a politikai állam elválásának folyamata 137
A kiindulópont: a nyugat-európai feudalizmus 137
A szekularizáció és a reformáció szerepe az elválás folyamatában 138
A feudális kötöttségek bomlása és a tőkés termelési mód kialakulása 140
Az abszolút monarchia szerepe 141
A polgári forradalmak 145
3. A polgári társadalom és a politikai állam elválásának eredményei és következményei 145
4. A modern állam, politika és jog kialakulásának kapcsolata a tőkés fejlődéssel 148
Kulcsfogalmak 152
Irodalom 153
IV. AZ ÁLLAM SAJÁTOSSÁGAI 154
1. Az állam fogalma és sajátosságai mint tudományos probléma 154
2. Az állam mint történeti kategória 156
3. Az állam társadalmi szerepe 158
Az állam társadalmi szerepét kifejező kategóriákról általában 158
Az állam társadalmi szerepét kifejező kategóriák lényege 159
Az állam társadalmi rendeltetése 160
Az államcél 161
Az állami funkció 164
Az állam társadalmi szerepét kifejező kategóriák kapcsolata 166
Az állami funkciók fő csoportjai 168
Az állam funkcióinak történeti alakulása 172
4. Az állam mint a politikai berendezkedés központi intézménye 173
5. Az állam mint a néptől és a társadalomtól elkülönült és szuverenitással
rendelkező közhatalom 177
6. Az állam mint a munkamegosztás külön ágát képező szervezet 184
Az állami szervek rendszere 184
Az államapparátus mint a munkamegosztás külön ága 196
7. Az állam mint a társadalmi-gazdasági környezetével sajátos
kölcsönhatásban működő rendszer 198
8. Az állam sajátosságai és az államok rendszerezése 199
Kulcsfogalmak 201
Irodalom 202
V. A JOG FOGALMA ÉS SAJÁTOSSÁGAI 203
1. Bevezető megjegyzések 203
2. A társadalmi normák sajátosságai 206
3. A jog fogalma 211
4. A jog további sajátosságai 215
5. A jog és az egyéb társadalmi normák 218
Kulcsfogalmak 218
Irodalom 219
VI. A JOGALKOTÁS ÉS A JOGFORRÁSOK 220
1. A problémakör jellege és helye a jogbölcseletben 220
2. Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogforrás 221
3. Jogképződés és jogalkotás. A jogképződés módjai 226
4. A jogalkalmazói jogképződés 227
5. A jogalkotás 234
6. A megismerési értelemben vett jogforrással összefüggő problémák 240
A jogforrások fajai 240
A jogforrási rendszer sajátosságai 241
Kulcsfogalmak 244
Irodalom 245
8 TARTALOM
VII. A JOGI NORMA ÉS A JOGSZABÁLY 246
1. A jogi norma fogalma és szerkezete 246
2. A jogi norma érvényessége és hatálya 252
3. A jogi normák fajtái 255
4. A jogi normák kapcsolódása 261
5. A jogi normák megjelenése. A jogtétel és a jogszabály 262
6. A jogszabályok közzététele, a jogszabályok megismerésének eszközei 267
Kulcsfogalmak 270
Irodalom 270
VIII. A JOGÉRVÉNYESÜLÉS 271
1. A jogérvényesülésről általában 271
A jogérvényesülés fogalma 271
A jogérvényesülés folyamata és mozzanatai 272
A jogérvényesülés módjai 273
2. A jogkövetés 274
A jogkövetés fogalma 275
A jogkövetés jellemző vonásai 276
A jogkövetés objektív oldala 276
A jogkövetés szubjektív oldala 276
A jog motivációs hatása és a jogi szocializáció 279
3. A jogsértés 279
A jogsértések társadalomra veszélyessége 280
A jogsértés objektív oldala 281
A jogsértés szubjektív oldala 281
A jogsértések fajai 282
A jogsértések okai 282
A jogsértés társadalmi szerepe 283
4. A jogviszony sajátosságai 283
A jogviszony fogalma 283
A jogviszony alanyai 285
A jogviszony tárgya 287
A jogviszony tartalma 287
A jogi tények 289
Kulcsfogalmak 290
Irodalom 290
IX. A JOGALKALMAZÁS 291
1. A jogalkalmazás sajátosságai 291
2. A jogalkalmazás fajai és típusai 294
3. A jogalkalmazás szakaszai és műveletei 297
Kulcsfogalmak 307
Irodalom 307
X. A JOGRENDSZER ÉS A JOGRENDSZEREK CSOPORTOSÍTÁSA 309
1. A jogrendszer fogalma és sajátosságai 309
2. A jogrendszer tagozódásának alapja, a jogág meghatározása 312
3. A magyar jogrendszer egyes jogágai 316
4. A jogrendszerek csoportosítása 322
Kulcsfogalmak 326
Irodalom 326

Témakörök