Jogi alaptan

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Szilágyi Péter: Jogi alaptan ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	335 oldal
Sorozatcím:	Osiris Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-389-534-0

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Szilágyi Péter Jogi alaptan című munkája elsősorban a kezdő joghallgatók számára íródott tankönyv, de azok is haszonnal forgathatják, akik a napi hírekben is előforduló jogi fogalmak pontos jelentésére kíváncsiak. A mű más hasonló tárgyú tankönyvektől abban különbözik, hogy nem korlátozódik a tételes jog tanulmányozásának előfeltételét képező olyan jogi alapfogalmak rövid magyarázatára, mint a jogalkotás, jogalkalmazás, jogforrás, jogszabály, jogi norma, jogtétel, jogviszony vagy alanyi jog, hanem emellett részletesen tárgyalja a jog- és állambölcseletnek azokat a kérdéseit is, amelyek megértéséhez nincs szükség előzetes tételes jogi tanulmányokra. Így többek között behatóan foglalkozik az állam- és jogtudományok tudományelméleti és módszertani kérdéseivel, az állam és a modern állam kialakulásának folyamatával és következményeivel, az állam sajátosságaival, funkcióival, szuverenitásával, az állami szervek típusaival, a normativitás mibenlétével és a jog fogalmával. Az ELTE jogi... Tovább

Tartalom

Tudományelméleti alapvetés	11
A tudomány általános jellemzése	11
A tudományos gondolkodás előzményei és kialakulása	11
A mindennapi gondolkodás: a tudományos gondolkodás háttere és ellentéte	12
A tudományos gondolkodás sajátosságai	14
A tudomány társadalmi környezete: a mindennapi élet és a társadalmi gyakorlat	20
A tudomány belső szerkezete	24
A tudomány fejlődése	29
A tudományok osztályozása	29
A társadalomtudományok sajátosságai	31
A társadalomtudományok általános jellemzése	31
A társadalomtudományok érdekkötöttsége és értékmentessége	34
A társadalomtudományok rendszerezése	41
Az állam- és jogtudományok	46
Az állam- és jogtudományok tárgya	46
Az állam- és jogtudományok és a gyakorlat	47
Az állam- és jogtudományok módszerei	56
Az állam- és jogtudományok módszerei	56
A jog- és állambölcselet	59
A jog- és állambölcselet jellege és az elnevezés kérdése	59
A jog- és állambölcselet tárgya és fő irányzatai	62
Kulcsfogalmak	65
Irodalom	66
Az állam és jog eredete	68
Az állam és a jog eredetéről általában	68
Az ősi társadalmak szervezete	76
Őstársadalom, ősközösség, törzsi-nemzetségi társadalom, ázsiai termelési mód	76
A korai zsákmányoló társadalmak	77
Az egalitárius törzsi-nemzetségi társadalmak	82
Az ősi társadalmak differenciálódása. A hierarchikus nemzetségi társadalmak	88
Az állam és a jog kialakulásának ázsiai útja	93
Az "ázsiai út" terminusról	93
A kialakulás folyamata és szakaszai	94
A kialakulás általános jellemzői	99
Az ázsiai típusú állam és jog jellemzői	100
Az állam és a jog kialakulásának antik útja	105
Terminológiai kérdések és formációelméleti összefüggéseik	105
Történelmi előzmények, előföltételek	106
A katonai demokrácia	106
A kialakulás folyamata és dinamikája	106
Az antik állam és a jog jellemzői	121
Az állam és a jog kialakulásának germán útja	124
A germán út	124
A történelmi előzmények	124
A kialakulás folyamata	125
A feudális állam és a jog jellemzői	126
Az állam és a jog kialakulásának, valamint a prekapitalista állam- és jogtípusoknak a közös jellemzői	132
Kulcsfogalmak	133
Irodalom	134
A modern állam, politika és jog kialakulása	136
A kérdésről általában	136
A polgári társadalom és a politikai állam elválásának folyamata	139
A kiindulópont: a nyugat-európai feudalizmus	139
A szekularizáció és a reformáció szerepe az elválás folyamatában	140
A feudális kötöttségek bomlása és a tőkés termelési mód kialakulása	142
Az abszolút monarchia szerepe	143
A polgári forradalmak	147
A polgári társadalom és a politikai állam elválásának eredményei és következményei	147
A modern állam, politika és jog kialakulásának kapcsolata a tőkés fejlődéssel	150
Kulcsfogalmak	154
Irodalom	155
Az állam sajátosságai	156
Az állam fogalma és sajátosságai mint tudományos probléma	156
Az állam mint történeti kategória	158
Az állam társadalmi szerepe	160
Az állam társadalmi szerepét kifejező kategóriákról általában	160
Az állam társadalmi szerepét kifejező kategóriák lényege	161
Az állam társadalmi rendeltetése	162
Az államcél	163
Az állami funkció	166
Az állam társadalmi szerepét kifejező kategóriák kapcsolata	168
Az állami funkciók fő csoportjai	170
Az állam funckióinak történeti alakulása	174
Az állam mint a politikai berendezés központi intézménye	175
Az állam mint a néptől és a társadalomtól elkülönült és szuverenitással rendelkező közhatalom	179
Az állam mint a munkamegosztás külön ágát képező szervezet	186
Az állami szervek rendszere	186
Az államapparátus mint a munkamegosztás külön ága	198
Az állam mint a társadalmi-gazdasági környezetével sajátos kölcsönhatásban működő rendszer	200
Az állam sajátosságai és az államok rendszerezése	201
Kulcsfogalmak	203
Irodalom	204
A jog fogalma és sajátosságai	205
Bevezető megjegyzések	205
A társadalmi normák sajátosságai	208
A jog fogalma	213
A jog további sajátosságai	217
A jog és az egyéb társadalmi normák	220
Kulcsfogalmak	220
Irodalom	221
A jogalkotás és a jogforrások	222
A problémakör jellege és helye a jogbölcseletben	222
Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogforrás	223
Jogképződés és jogalkotás. A jogképződés módjai	228
A jogalkotás	238
A megismerési értelemben vett jogforrással összefüggő problémák	243
A jogforrások fajai	243
A jogforrási rendszer sajátosságai	244
Kulcsfogalmak	249
Irodalom	250
A jogi norma és a jogszabály	251
A jogi norma fogalma és szerkezete	251
A jogi norma érvényessége és hatálya	259
A jogi normák fajtái	263
A jogi normák kapcsolódása	269
A jogi normák megjelenése. A jogtétel és a jogszabály	270
A jogszabályok közzététele, a jogszabályok megismerésének eszközei	275
Kulcsfogalmak	278
Irodalom	278
A jogérvényesülés	280
A jogérvényesülésről általában	280
A jogérvényesülés fogalma	280
A jogérvényesülés folyamata és mozzanatai	281
A jogérvényesülés módjai	282
A jogkövetés	283
A jogkövetés fogalma	284
A jogkövetés jellemző vonásai	285
A jogkövetés objektív oldala	285
A jogkövetés szubjektív oldala	285
A jog motivációs hatása és a jogi szocializáció	288
A jogsértés	288
A jogsértések társadalomra veszélyessége	289
A jogsértés objektív oldala	290
A jogsértés szubjektív oldala	290
A jogsértések fajtái	291
A jogsértések okai	291
A jogsértés társadalmi szerepe	292
A jogviszony sajátosságai	292
A jogviszony fogalma	292
A jogviszony alanyai	294
A jogviszony tárgya	296
A jogviszony tartalma	296
A jogi tények	298
Kulcsfogalmak	299
Irodalom	299
A jogalkalmazás	300
A jogalkalmazás sajátosságai	300
A jogalkalmazás fajai és típusai	303
A jogalkalmazás szakaszai és műveletei	306
Kulcsfogalmak	316
Irodalom	316
A jogrendszer és a jogrendszerek csoportosítása	318
A jogrendszer fogalma és sajátosságai	318
A jogrendszer tagozódásának alapja, a jogág meghatározása	321
A magyar jogrendszer egyes jogágai	325
A jogrendszerek csoportosítása	331
Kulcsfogalmak	335
Irodalom	335