Előszó
A Jogi alapismeretek — bölcsészeknek és társadalomtudósoknak c. jegyzet elsősorban a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán oktatott Jogi alapismeretek c. tantárgy anyagának elsajátítását hivatott elősegíteni, azonban reményeink szerint sikerrel forgatják más felsőfokú intézmények — nem jogász szakos — hallgatói is hasonló tárgyú tantárgyaik segédanyagaként, valamint minden, a jog iránt érdeklődő olvasó is.
A társadalomtudomány és azon belül a jogi gondolkodás kiindulópontja, hogy ember társas lény. Azaz az embert — többek között — a társadalommá való szerveződés emelte ki az állatvilágból, csak így lehetett sikeres a természet erőivel való küzdelemben és csak így biztosított az emberiség fennmaradása. Minden társadalom rendelkezik kultúrával, aminek megkülönböztetjük egyrészt az anyagi (tárgyak, művészeti és egyéb alkotások), másrészt a kognitív(nyelv, tudás, hétköznapi és tudományos ismeretek, hiedelmek), harmadrészt pedig a normatív (értékek, normák, szokások, életmódok) tartalmát. Egy társadalom működőképességéhez feltétlenül szükséges, hogy az emberi magatartásokat társadalmi normák irányítsák. Képzeljük csak el például a nagyvárosi közlekedést az azt szabályozó normák nélkül! Minden társadalmat normatív pluralizmus, azaz a normák sokszínűsége jellemez. Beszélhetünk jogi, erkölcsi, valláserkölcsi, nemzeti, helyi normákról, szokásokról, illemszabályokról, divatszabályokról, stb., amelyek mind irányítják egyéni és csoportos magatartásunkat. A normatív pluralizmus egyrészt azt is jelenti, hogy a normák a társadalom változásával párhuzamosan változnak, különböző társadalmakban eltérnek egymástól, továbbá egymással ellentmondásban is lehetnek. Persze azt is meg kell jegyezni, hogy az a tény, hogy egy normát egy társadalomban elfogadnak és követnek, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy az előnyös a társadalom fennmaradása szempontjából.
Vissza