1.067.327

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Jogi alapismeretek

Szerző
Budapest
Kiadó: Patrocinium Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 302 oldal
Sorozatcím: Bethlen-sorozat
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN: 978-615-5337-10-9
Megjegyzés: További szerzők a könyvben.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Jogi alapismeretek — bölcsészeknek és társadalomtudósoknak c. jegyzet elsősorban a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán oktatott Jogi alapismeretek c. tantárgy anyagának... Tovább

Előszó

A Jogi alapismeretek — bölcsészeknek és társadalomtudósoknak c. jegyzet elsősorban a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán oktatott Jogi alapismeretek c. tantárgy anyagának elsajátítását hivatott elősegíteni, azonban reményeink szerint sikerrel forgatják más felsőfokú intézmények — nem jogász szakos — hallgatói is hasonló tárgyú tantárgyaik segédanyagaként, valamint minden, a jog iránt érdeklődő olvasó is.
A társadalomtudomány és azon belül a jogi gondolkodás kiindulópontja, hogy ember társas lény. Azaz az embert — többek között — a társadalommá való szerveződés emelte ki az állatvilágból, csak így lehetett sikeres a természet erőivel való küzdelemben és csak így biztosított az emberiség fennmaradása. Minden társadalom rendelkezik kultúrával, aminek megkülönböztetjük egyrészt az anyagi (tárgyak, művészeti és egyéb alkotások), másrészt a kognitív(nyelv, tudás, hétköznapi és tudományos ismeretek, hiedelmek), harmadrészt pedig a normatív (értékek, normák, szokások, életmódok) tartalmát. Egy társadalom működőképességéhez feltétlenül szükséges, hogy az emberi magatartásokat társadalmi normák irányítsák. Képzeljük csak el például a nagyvárosi közlekedést az azt szabályozó normák nélkül! Minden társadalmat normatív pluralizmus, azaz a normák sokszínűsége jellemez. Beszélhetünk jogi, erkölcsi, valláserkölcsi, nemzeti, helyi normákról, szokásokról, illemszabályokról, divatszabályokról, stb., amelyek mind irányítják egyéni és csoportos magatartásunkat. A normatív pluralizmus egyrészt azt is jelenti, hogy a normák a társadalom változásával párhuzamosan változnak, különböző társadalmakban eltérnek egymástól, továbbá egymással ellentmondásban is lehetnek. Persze azt is meg kell jegyezni, hogy az a tény, hogy egy normát egy társadalomban elfogadnak és követnek, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy az előnyös a társadalom fennmaradása szempontjából.
Vissza

Tartalom

Bevezető 11
az állam és a jog kialakulása 15
1. A korai zsákmányoló társadalmak 17
2. AZ egailitárius törzsi-nemzetségi társadalmak 17
4. A hierarchikus nemzetségi társadalmak 18
5. AZ állam és a jog kialakulásának ázsiai útja 18
6. AZ állam és a jog kialakulásának antik útja 20
7. AZ állam és jog kialakulásának germán útja 21
8. A feudális állam 22
Bibliográfia 25
A modern állam 26
1. A modern állam ismérvei 27
2. Éjjeli őr vagy beavatkozó? 31
2.1. A liberális állam 33
2.2. A. beavatkozó állam 34
2.2.1. Jóléti állam 34
2.2.2. ModernÍ2áló állam 35
2.2.3. Totális állam 36
Ajánlott irodalom 38
A jog fogalma 40
1. Társadalmi normák - jogi norma 40
1.1. Társadalmi normák fogalma, típusai 40
1.2. jogi norma fogalma, jellemzői 41
1.3. Jogi és társadalmi normák viszonya 42
1.4. Jogi és erkölcsi normák elhatárolása 43
1.5. Jogi norma szerkezete 44
2. Jogszabályok 45
2.1. Jogszabályok fogalma, típusai 45
2.2. Jogszabályok szerkezete, jelölése 47
2.3. Jogszabályok érvényessége és hatályossága 48
3. Jogforrások 51
3.1. Jogforrások fogalma 51
3.2. Jogforrások európai jogrendszerekben 52
3.3. Jogforrások a magyar jogrendszerben 54
3.4. Jogforrási hierarchia 58
3.4.1. Jogrendszer rendező elvei 58
3.4.2. Magyar jogforrások hierarchikus rendje 59
Felhasznált és ajánlott irodalom 60
Jogforrások 61
Jogérvényesülés 62
1. Bevezetés 62
2. A jogalkalmazás 64
2.1. A jogalkalmazás szakaszai 66
3. Az értelmezés - általánosságban 68
3.1. Az értelmezés módszerei 70
3.2. A jogértelmezés eredménye 75
Felhasznált irodalom 76
Államszervezet. Hatalommegosztás. Államtipológia 77
1. A hatalommegosztás 77
1.1. Alapvetés 77
1.2. Elméleti fejlődése 77
2. Államtipológia 78
2.1. Államforma-kormányforma 78
2.1.1. Az államforma és kormányforma fogalmi elhatárolása 78
2.1.2. Az államforma kérdésköre 79
2.1.3. A kormányforma kérdésköre 79
2.2. Államszerkezet 81
3. Hatalommegosztás Magyarországon 81
3.1. A törvényhozás 82
3.1.1. Bevezetés 82
3.1.2. Az Országgyűlés szervezete 82
3.1.3. Az Országgyűlés feladatkörei 83
3.1.4. Az országgyűlési képviselők jogállása 85
3.2. A végrehajtás 87
3.2.1. Bevezetés 87
3.2.2. A Kormány helyzete a hatalommegosztás rendszerében 87
3.2.3. A Kormány szervezete, funkciói 89
3.3. Az igazságszolgáltatás 90
3.3.1. Bevezetés 90
3.3.2. Az igazságszolgáltatás alapelvei 91
3.3.3. A magyar igazságszolgáltatás szervezetrendszere 92
3.4. Az államfő 93
3.4.1. Bevezetés 93
3.4.2. Az államfő megválasztása, megbízatásának megszűnése 93
3.4.3. A köztársasági elnök feladat- és hatásköre 94
Felhasznált irodalom 95
Jogrendszer, jogágak, jogági tagozódás 98
Alkotmányjog 103
1. Alkotmányjog, alkotmány, alkotmányosság 103
2. A magyar alkotmányjog fejlődése: a történeti alkotmánytól az Alaptörvényig 109
3. Az alkotmányok tartalma; emberi jogok, állampolgári jogok, alkotmányos jogok, alapvető jogok 115
4.Az alapjogokból fakadó állami kötelezettségek; az alkotmányos jogok típusai; az alapjogok korlátozásának mércéi 120
5. Alkotmányos jogok a magyar jogrendszerben 125
6. Az alapjogvédelem intézményrendszere 147
Ajánlott irodalom 154
Választójog 158
1. A választási rendszerek kategóriáiról 164
2. Egyéni rendszerek 166
3. A listás rendszerek 167
4. A választási eljárás 171
5. A népszavazás 173
Felhasznált irodalom 174
Felhasznált jogszabályok 176
Polgári jog 177
1. A polgári jog (magánjog) fogalma és alapelvei 177
2. A polgári jog egyes részeiről 180
2.1. Személyi jog
2.2. Dolog jog 182
2.3. Kötelmi jog 182
2.4. Öröklési jog 184
3. A társasági jogról 185
4. A szellemi alkotások jogáról 188
Ajánlott irodalom 190
Bűntetőjog 194
1. Büntetőjogi alapvetések és a büntető anyagi jog 194
1.1. A büntetőjog előzményei 194
1.2. A bűnügyi tudományok rendszere 195
1.3. A büntetőjog fogalma, ún. jogi bűnügyi tudományok 195
1.4. A% un. nem jogi bűnügyi tudományok 197
1.5. A hatályos Btk. Általános Része 198
1.5.1. A bűncselekmény fogalma 198
1.5.2. A büntetőjogi tényállás három formája 199
1.5.3. A bűnelkövetők a büntetőjogban 201
1.5.4. A bűncselekmény stádiumai 202
1.5.5. A büntetőjogi szankció jellemzői 206
1.6. A hatályos Btk. Különös Része 207
1.7. Magyarország Új Büntető Törvénykönyve 209
2. A büntetőeljárás dióhéjban 211
2.1. A büntetőeljárási törvény hatálya 213
2.2. A büntetőeljárás alapelvei 214
3. A büntetés-végrehajtási jog 222
Forrásjegyzék, javasolt szakirodalom 225
Médiajog 227
1. A médiajog fogalma 227
2. A magyar médiaszabályozás rendszere 228
3. A médiaszabályozás okai 233
4. A médiaszabályozás főbb elvei 234
5. A magyar szabályozás 237
fontosabb jogszabályok 239
Irodalomjegyzék 239
Az Európai Unió központi intézményei és jogrendje 241
Bevezető 241
1. Az EU alapvető intézményi tartóelemei 242
1. 1. Az Európai Unió Tanácsa 242
1.1.1. Összetétel és vezetés 242
1.1.2. Döntéshozatal 243
1.1.3. Tevékenysége és feladatai 243
1.2. Európai Tanács 244
1.2.1. Feladata 245
1.2.2. Döntései 245
1.2.3. Működése 245
1.2.4. Az EiT elnöke 245
1.3. Európai Bizottság 246
1.3.1. Megalakulás 246
1.3.2. Feladatai és tevékenysége 247
1.3.3. Szerkezet és működési rend 247
1.4. Európai Parlament (EP) 247
1.4.1. Összetétel és székhely 248
1.4.2. Főbb feladatok 248
1.4.3. Uniós jogszabályok elfogadása 248
1.4.4. Demokratikus ellenőrzés és intézményi felügyelet 249
1.4.5. Az uniós költségvetés felügyelete 250
1.5. Európai Unió Bírósága 250
1.5.1. Összetétel 250
1.5.2. Alapvető feladatai 251
1.5.3. Ügytípusok 251
1.5.4. Eljárási rend: írásbeli és szóbeli szakaszok 251
2. Az EU jogrendje 252
2.1. Elsődleges uniós jogforrások 252
2.2. Az uniós jogalkotás 253
2.3. Másodlagos uniós jogforrások 253
2.3.1. Rendelet 253
2.3.2. Irányelv 254
2.3.3. Határozat 254
2.3.4. Ajánlás 254
2.4. Az uniós jog közvetlen hatálya 255
2.5. Az uniós jog elsődlegessége 256
Ajánlott irodalom 256
Munkajogi és társadalombiztosítási alapismeretek 257
Ajánlott irodalom 284
Felhasznált jogszabályok 285
A társadalomtudományos kutatások etikai
és jogi szabályozása 286
Felhasznált és ajánlott irodalom 302
Felhasznált jogszabályok 302
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem