Jogforrások az új alkotmányban

Előszó

Nem kétséges, hogy az előkészületben lévő új alkotmánynak szabályoznia kell a jogforrásokkal kapcsolatos alapvető kérdéseket. Ezzel együtt napjainkban széles körben felmerül az is, hogy a jogforrásokra vonatkozó jogi szabályozás több szempontból reformra szorul. Felvetik ezt a jogforrási rendszer jelenlegi anomáliái és a jogalkotás mechanizmusának fejlesztésére irányuló gyakorlati igények egyaránt. A nyilvánvaló anomáliákat és gyakorlati igényeket, akárcsak a reformtörekvések főbb irányait, a mellettük és az ellenük szóló érveket jól tükrözik azok a tanulmányok, amelyek az alkotmányelőkészítés tudományos megalapozása érdekében az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének megbízásából az Igazságügyi Minisztérium anyagi támogatásával készültek és itt egy külön kötetben megjelennek. 2. A jogforrások új szabályozására irányuló reformtörekvések nagy része olyan kérdésekre vonatkozik, amelyekben az állásfoglalás - legalább a legfelsőbb szinten - az alkotmányra tartozik. Még akkor is, ha tudjuk, hogy az alkotmány elfogadásának menetében kell majd dönteni az alkotmányi szabályozás konkrét tárgyköréről, a szabályozás tartalmáról és néhány szabályozás-technikai kérdésről. Ilyen szempontból a kötetben közölt tanulmányokra és más javaslatokra figyelemmel melyek is azok a szabályozási alternatívák, amelyek az alkotmányelőkészítés során megkülönböztetett figyelmet érdemelnek?
Mindenekelőtt talán azt érdemes tisztázni, hogy az alkotmányi, sőt a jogi szabályozás kiterjedhet-e a szabályalkotás, illetve a gyakorlatban való jogképződés minden olyan elemére, amely ténylegesen jogforrás lehet, amelyben a jog valójában megjelenhet? Egyes tanulmányok - legalábbis a címük szerint - ezt sugallhatnák. Vagy pedig az alkotmányban csupán a nemzetközi eredetű jog belső alkalmazhatóságának általános feltételeiről, a szó tulajdonképpeni értelmében vett - közvetlenül mindenkire kötelező - jogszabályalkotásról, továbbá az Alkotmánybíróság „negatív jogalkotásáról", mindenkire kötelező alkotmányértelmező határozatairól, valamint a Legfelsőbb Bíróság/más bíróság/bíróságokra formálisan is kötelező általános jogértelmező normáiról kell rendelkezni? Valószínű, hogy a követendő megoldás csak egy ilyen „szerényebb" megközelítés, nem pedig a „jogforrási rendszer" átfogó szabályozása lehet. Vissza