1.062.395

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Jogelmélet

Társadalomtudományi trilógia II.

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Századvég Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 562 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-7340-08-4
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E kötetben a jog átfogó elméletét igyekeztem kibontani. A társadalomelméleti kiindulópontokat ehhez elsősorban Niklas Luhmann elméletére alapoztam, és ennek megfelelően a társadalmat mint az átfogó... Tovább

Előszó

E kötetben a jog átfogó elméletét igyekeztem kibontani. A társadalomelméleti kiindulópontokat ehhez elsősorban Niklas Luhmann elméletére alapoztam, és ennek megfelelően a társadalmat mint az átfogó valóság értelmi rendszerképződését vettem alapul. Tőle eltérően azonban a társadalom uralmi szerkezetét is megpróbáltam beemelni társadalomelméleti összegzésembe, és a jog elemzésénél igyekeztem figyelemmel lenni az össztársadalmi szinten domináns csoportok jog feletti meghatározására.
A luhmanni elméletből következő kiindulópont szerint a fizikai és biológiai rendszerek bázisán a társadalmiság az egyének pszichikai rendszerén keresztül emelkedik ki önálló rendszerszintként. A stabil szerveződések anyagát itt már csak az értelem és ennek rögzülései adják. A fogalmakká, disztinkciókká, cselekvési mintákká és normákká rögzült értelem válik a társadalom sajátos anyagává. Ez a gondolati vonal Diltheyig, Husserlig megy vissza, de Luhmann ezt a szálat a komplex rendszerek elméleteivel ötvözte, és én ebben a formában használtam fel. Nem követtem azonban Luhmann-nak azt az elméleti fordulatát, amely a hetvenes évek végétől egyre inkább eltolta elemzéseit az autopoietikus rendszerkoncepció felé. Ezzel a fordulattal ugyanis fokozatosan háttérbe szorultak írásaiban a társadalmi képződmények stabil struktúrái, és megítélésem szerint egy sor korábbi meglátása veszendőbe ment. Társadalomelméleti szinten a Luhmanntól való távolodásomat és korai munkáiban rejlő belátásaihoz való ragaszkodásomat az első kötet elemzései jól mutatják, így ebben a kötetben részletesen már nem tértem ki erre.
A szűkebb értelemben a jogra vonatkozó elemzéseim a kisebb tanulmányok mellett három kötetben jelentek meg a kilencvenes évek elejétől (Pokol 1991,1994, 2000). E kötetek lépésről lépésre bontották ki a jog rendszerszerűségét és a komplex jogrendszer belső értelmi rétegeit. A kezdeti tanulmányok - még a nyolcvanas évek végén - Luhmann elméleti jogszociológiáján és a jogdogmatikára vonatkozó elméletén nyugodtak, ehhez különösen Kari Larenz és Josef Esser monográfiái adták a kiegészítést a jog belső szerkezetének feltárása során. Ekkor fogalmazódott meg bennem a jog többrétegűségének koncepciója, és már ennek alapján találkoztam 1989-es német tanulmányutamon az alkotmányos alapjogok növekvő szerepével a modern jogrendszerekben. Magyarországon ebben az időben még nem volt alkotmánybíráskodás, épp az elismertetéséért küzdöttünk a többpárti demokráciára való áttérés közben, így első írásaimban az alapjogi rétegnek a többi jogréteg közé történő harmonikus beillesztésére törekedtem. Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
ELSŐ RÉSZ • A TÖBBRÉTEGŰ JOG KONCEPCIÓJA
I. fejezet
A jog rétegei
A jogrendszer és a jog fogalma 11
A jog rétegeinek felépülése 19
Az értelmezési szűrő (hermeneutikai puffer) az egyes jogrendszerekben 37
A jog mint professzionális intézményrendszer 52
A jogi oktatás helye a jogrendszerben 65
II. fejezet
Az alkotmányos alapjogok rétege 77
Az alapjogi réteg általános kérdései 96
A magyar alapjogi alkotmánybíráskodás 109
A német alapjogi bíráskodás jogelméleti kérdései 109
Törekvések a jogalkalmazás alkotmányjogiasítására 122
III. fejezet
A többrétegű jogrendszer további kérdései
A jogdogmatika természetéről 137
A jogi topika 150
Jogászság és jogrendszer 161
Jogpolitika és jogrendszer 177
A jog feletti állami és magánrendelkezés kérdései 195
IV. fejezet
A jog forrásai, értelmezése és érvényessége
A jog forrásai 207
A jog értelmezése 217
A jog érvényessége 241
V. fejezet
A bírói precedensjog rétege
A bírói precedensjog általános kérdései 251
A magyar bírói precedensjog 259
MÁSODIK RÉSZ • JOGELMÉLETEK, JOGELMÉLETI ISKOLÁK
VI. fejezet
A jogelmélet története
A jogelmélet történeti vázlata 269
Az érdekkutató jogtudomány 294
A magyar jogelmélet fejlődése 301
VII. fejezet
Mai német jogelmélet
Esser, Larenz, Kriele 343
Jürgen Habermas jogelmélete 357
VIII. fejezet
Az amerikai jogelmélet
Fejlődési szakaszok 373
A gazdasági jogfelfogás és Posner jogelmélete 382
A posztmodern kritikai jogelmélet 404
A szándékkutató és a textualista jogelmélet 413
HARMADIK RÉSZ • JOGSZOCIOLÓGIA
IX. fejezet
A jogszociológia szemléletmódja és kialakulása
A jogszociológiai szemléletmód 425
A jogszociológiai tény kutatás egyik veszélye: az átpolitizálódás kísértete 428
A jogszociológiai szemléletmód kialakulása 430
A jogszociológia intézményesülése 435
A magyar jogszociológia intézményesülése 437
X. fejezet
A jogszociológia néhány alapproblémája
A jog és a jogászság expanziója 439
A perszociológia kérdései 452
A jog elkerülésének útjai 465
A joghoz jutás esélyei 476
Az amerikai kártérítési expanzió jogszociológiai elemzése 493
A jogi eszmék szociológiája 501
XI. fejezet
Empirikus jogszociológia: a bírói döntés szociológiája
A német bírói tevékenység megfigyelése 517
A magyar bírói tevékenység megfigyelése 522
IRODALOM 537
RÖVIDÍTÉSEK 561

Pokol Béla

Pokol Béla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pokol Béla könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem