A jog | |
A jogról általában | |
A jog - elvont fogalom | 17 |
A jog mint társadalmi viszony | 19 |
A jog mint intézmény | 21 |
A jog mint magatartási szabály | 23 |
A magatartási szabályok különfélesége | 25 |
A jogi és a technikai normák | 28 |
A normativizmus | 31 |
A jog fajainak csoportosítása | 33 |
A jogtípus és a jogrendszer fogalma | 35 |
A szocialista jog | 38 |
A szocialista jog sajátságai | 41 |
A szocialista törvényesség | 45 |
Az egyenlőség és a szocialista jog | 50 |
A jog elhalása | 52 |
A jog funkciói | 54 |
A jog reguláló szerepe | 57 |
A jog belső tagolása | 59 |
A jogágak | 62 |
Vita a gazdasági jog körül | 65 |
A jogtudományok és a jogelmélet | 68 |
A gazdaság és a jog | |
A marxista-leninista tanítás a termelési viszonyok meghatározó jellegéről | 71 |
A marxista-leninista társadalomelmélet materializmusa | 73 |
A tulajdonjogi viszony | 75 |
A jog viszonylagos társadalmi érzéketlensége | 78 |
A gazdaság és a jog köznapi összefüggése | 81 |
A gazdaság és a jog összefüggése a legalacsonyabb fokon | 83 |
A jog és a politika | |
A jog politikai fogalma | 85 |
A jog és a végrehajtó hatalom | 86 |
Politika és jogállam | 88 |
A jog viszonylagos önállósága | 91 |
A párt vezető szerepe | 93 |
A jogpolitika | 95 |
Politizált jog | 97 |
A jog és a kultúra | |
Jogi kultúra és kulturált jog | 100 |
Jogalkotás, jogalkalmazás, jogkövetés és kultúra | 101 |
Külön a jogalkalmazásról | 104 |
A jog tudása és a kultúra | 106 |
Idegenkedés a jogtól | 110 |
A jogi nyelv | 112 |
Jog, kultúra, társadalom | 114 |
A jog lényege | |
Összefoglaló | 117 |
A jogászi tévedés | 120 |
A jog egyedisége és általánossága | 122 |
A jog mint látszat | 124 |
A jog és az erkölcs | 126 |
A jog és az állam | |
A jog állami jellege | |
Államelmélet - jogelmélet | 131 |
A képviseleti és a végrehajtó hatalom | 137 |
A modern állam és a modern jog | 140 |
A szocialista felfogás a "hatalmakról" | 142 |
Az emberi jogok | |
Az emberi jogokról alkotott különböző felfogások | 145 |
Az ember és a polgári jogai | 148 |
A gazdasági, szociális és kulturális jogok | 150 |
Az emberi jogok katalógusa | 152 |
Az emberi jogok biztosítékai | 153 |
Az állam és az emberi jogok | 156 |
A jogalkotásról | |
Az állam különböző jogi tevékenysége | 158 |
A jogalkotás közelebbről | 161 |
A kodifikáció | 163 |
A kodifikáció néhány technikai kérdése | 166 |
A szocialista kodifikáció | 169 |
A törvény | 172 |
A kerettörvény | 175 |
A "lex imperfecta" | 178 |
A rendelet | 179 |
A jog és a törvény | 182 |
Az állam, a jog és a társadalmi viszonyok | |
Az állam, a jog és a társadalmi viszonyok összefüggéséről általában | 186 |
Az ős-jog | 189 |
A jog kettőssége és egysége | 191 |
A büntetőjog és a jog kialakulása | 193 |
Az állam és a büntetőjog | 195 |
A közigazgatás és a közigazgatási jog | 198 |
Az államigazgatási jog szabályozási területe | 201 |
Igazolvány, jogosítvány, engedély | 203 |
A jog a társadalmi viszonyok sorában | 207 |
A társadalmi viszonyok formája | 210 |
A jogi magatartási szabályok | 213 |
A jog és a társadalmi viszonyok | 216 |
Az írott és az íratlan jog | 220 |
A jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól | 224 |
A szokásjog | 227 |
Az alkotott jog és a jogalkalmazói jog kettőssége | 231 |
A joghézag | 234 |
A szocialista álláspont | 239 |
A jogalkalmazás | |
A jogalkalmazás jogi megközelítése | 244 |
A szillogizmus-elmélet | 248 |
Az állami jogalkalmazás | 251 |
A jogalkalmazás lényege | 253 |
A jogszabályértelmezés | 258 |
A bizonyítás | 263 |
Jogellenesség és deviáns magatartás | 268 |
A jogkövetés | |
A jogkövetésről általában | 271 |
A jogkövetés lényege | 274 |
A jogkövetés állami jellege | 276 |
A spontán és a tudatos jogkövetés | 278 |
A jogkövetés beálltának a sebessége | 280 |
A jogkövetés fajai | 283 |
A jogtudat | |
A jog és a jogtudat | |
A tudatról, az ideológiáról és a jogról | 291 |
A jogtudatot illető lélektani felfogás | 294 |
A jogtól függetlenként felfogott jogtudat | 300 |
Jogtudat és jogtudás | 302 |
A jogtudat értékelő eleme | 305 |
A jogtudat akarati eleme | 308 |
A jogi akarat fokai | 310 |
A jog objektív és szubjektív oldala | 312 |
A jogtudat a jog része | 313 |
A jogtudat szintjei | 318 |
A jog és a jogi ideológia | 320 |
A felelősség | |
Bevezető megjegyzések | 323 |
A mechanikus determinizmus | 325 |
A determinizmus, a marxizmus és a jog | 327 |
A jogi felelősség | 330 |
A jogi felelősség - művi dolog | 333 |
A beszámíthatóság | 336 |
A jogi felelősség haszna | 338 |
A jogelméletről mint tudományról | |
A jogelmélet tárgya | |
Egységes állam- és jogelmélet mint külön állam- és külön jogelmélet | 345 |
A jogelmélet kialakulása | 347 |
A jogfilozófia és a jogszociológia | 351 |
A szociológiai jogelmélet | 353 |
A pozitív jog bölcselete | 356 |
A jogelmélet általános és különös része | 358 |
A modern burzsoá elméletek | 359 |
A marxista-leninista jogelmélet | 364 |
A jogelmélet módszere | |
A marxista megismerési módszer | 368 |
A sajátos társadalomtudományi módszerek | 369 |
A szociológiai módszer | 372 |
A jogelmélet technikai módszerei | 374 |
A mai burzsoá jogelmélet fő módszertani vonásai | 377 |
A magyar jogelmélet múltja és jelene | |
A régi magyar jogelmélet fő szakaszai | 381 |
A feudális természetjog Magyarországon | 383 |
A pozitivista magyar jogbölcselet | 386 |
Az újkantiánus magyar jogfilozófia | 389 |
A marxista-leninista jogelmélet kialakulása és fejlődése Magyarországon | 391 |
A jogtudományok egysége | 395 |
A jogösszehasonlítás | |
Bevezetés | 399 |
Módszer-e a jogösszehasonlítás vagy önálló tudomány? | 401 |
Az általános, az ágazati és az intézményi jogösszehasonlítás | 404 |
Az összehasonlító jog és a nemzetközi magánjog | 407 |
Az összehasonlító jog történeti kialakulása | 408 |
A külső és a belső jogösszehasonlítás | 411 |
A jogrendszerek csoportosítása | 413 |
A szocialista jogösszehasonlítás | 415 |
A jogösszehasonlítás jövője | 418 |
A jogösszehasonlítás gyakorlati haszna | 419 |
A marxista-leninista jogelmélet pártossága | |
A burzsoá elmélet álláspontja | 423 |
A marxista-leninista álláspont a pártosságról | 426 |
A pártosság | 428 |
Név- és tárgymutató | 431 |