Jogállami átmenetünk

Tartalom

ELŐZMÉNYEK 7
Múlt és jelen 9
Reformkísérletek megkísértése: az államhatalmak szétválasztása 17
Ideológia és utópia a politikai gondolkodásban
Mi kell a joghoz? 25
I. A TÖRVÉNYTELENSÉG ÉS TÖRVÉNYESSÉG DILEMMÁJA [26] 1. Törvénytelenség vagy
alkalmazott törvény? [30] 2. Törvénytagadás vagy különrend? [35] II. A JOGI KÖZVETÍTÉS KÓRTANA [37] 1. Eszközzé alacsonyodás [39] 2. Egyarcúvá, egyirányúvá formálódás [40] 3.
Tartalmi kiüresedés [44] III. A JOG ÉS FOGALMI MINIMUMA [45]
ÁTMENET 51
A kihívás egyedisége 53
Egy kezdő jogállam botladozásai 59
I. Mindennapi alkotmányunk [59] II. Jogi hagyományunk kérdőjelei [63]
JÁTÉKSZABÁLYOK, VITÁK 71
A taxisblokád megítéléséről 73
1. Nem állampolgári engedetlenség [73] 2. Közkegyelmi törvény kell [74]
Törékeny jogállamiságunk 77
Szerepzavar a jog funkciói körül 83
Jog és jogállamiság oszthatatlansága 87
Polgári engedetlenség: Minta mérték nélkül? 93
SZEMBENÉZÉS A MÚLTTAL 101
A mértékállítás szüksége 103
Szabad-e ítélnünk a múltról? Jogfilozófiai megfontolások 111
1. [Jog] [112] 2. [Jogfolytonosság] [113] 3. [Jogállamisági [114] 4. [Rendes és rendkívül
jogállapotok] [115] 5. [Elévülés] [116] 6. [Jogi és nem-jogi eszközök] [119]
A jogérvényesítés dilemmája 121
Miről is szól az elévülési vita? [121] Éppen a jog komolyan vételéről van szó! [124]
Igazságtétel jogállamban: Alkotmányos kudarcra ítélten?
JOGÁLLAMISÁG 137
A jogállamiság és joga 139
1. A JOGÁLLAMISÁG VÁLTOZATAI [139] 1.1. Rechtsstaatlichkeit [140] 1.2. Rule of Law [140] 2. A JOG VÁLTOZATAI [141] 2.1. Rechtsstaatlichkeit és az európai kontinentális jogszemlélet [142]
2.1.1. Logikai minta [142] 2.1.1.1. Axiomatizmus [142] 2.1.1.2. Logikai alárendelés [143]
2.1.1.2.1. Logikai meghatározás [143] 2.1.1.2.2. Normatív keretszabás [144] 2.1.2. Következmények [145] 2.1.2.1. A jogerő kritériumképző jelentősége [146] 2.1.2.2. Tudományfilozófiai és nyelvfilozófiai újragondolás szüksége [146] 2.1.2.2.1. Fogalmak és szövegek ontológiája [146]
2.1.2.2.2. A logika szerepe [147] 2.1.3. Összefoglalás [147] 2.2. Rule of Law és az amerikai jogszemlélet [147] 3. A FOGALMI ÁLTALÁNOSSÁG SZEREPE [149] 3.1. Paradigmák [149] 3.1.1. Klasszikus római hagyomány [149] 3.1.2. A fogalomvilág kettőssége [149] 3.1.3. Rendfogalom a jogban [150] 3.1.4. A jogszemlélet különössége? A jog közössége? [153] 4. A JOG LÁTHATÓSÁGA [154]
Alkotmánybíráskodás mint „láthatatlan alkotmány" írása 155
1. Okfejtésre irányultság - a döntés érdeme helyett [155] 2. Hatalmi beavatkozást kerülő
kivételesség [156] 3. Véglegesség? Megmásíthatatlanság? [157] 4. Láthatatlan alkotmány"
[157]
MINTAKÖVETÉS 161
Újsütetű jogállamiság: a kölcsönminták bája és esendősége 163
Jogi kultúrák - összehasonlító megközelítésben 167
1. [A jogi kultúrák kulturális fogalma] [167] 2. [A jogi kultúrák szociológiai fogalma] [169] 3. [Jogállami átmenet a global village-ben] [171]
A jogváltás paradoxonai
1. Gondolati felkészületlenség |180] 2. Vakság és csodavárás |181| 3. BIBÓ-szindróma [182] 4. Nyugat és Nyugat között [184]
Jogtudományunk az ezredvégen 187
1. [A jogmodernizáció korlátai] [191] 2. [Tudományos újragondolás szüksége] [192] 3. [A jog és társadalmi kapcsolatrendszere újjáépítése] [192] 4. [Idegen minták követése] [193] 5. [Tisztázatlanság] [196] 6. [Új szervesületlenségek] [198]
FÜGGELÉK: VONZÁSOK, TASZÍTÁSOK 201
Gondolkodói választás a forradalom dilemmájában 203
Szalay László és a magyar reformkor
Egy élet a századelőn 209
Szerencsés társadalom? 215
Tárgymutató 225
Jogforrásmutató 231
Névmutató 232

Témakörök