Jogállam és diktatúra II.

Fülszöveg

z első kötettel szerves egyséeben
a szerző tovább vizsgálódik a kommunista diktatúra „jogéletének" világában. A kötetben szereplő tanulmányok arról szólnak, miként adhat választ a jogállam a koncepciós perekre. Az első tanulmány Gondolatok a koncepciós perekről cimmú áttekintést ad a koncepciós perek fogalmáról, eredetéről és alkalmazásáról a Szovjetunióban és Magyarországon. A Földes Gábor és társai elleni perről írt dolgozat az '56-os forradalom megtorlása körében folytatott ítélkezést mutatja be a forradalom után alkalmazott konstruált koncepciós perek egyikén keresztül, a maga brutalitásában. A MUKés a megtorlás című dolgozat 1957 tavaszára viszi el az olvasót.
Az Adalékok az 1956-os megtorlás történetéhez című. tanulmányban meglátjuk, miként kezelte a diktatúra azoknak az ügyeit, akik a hatalom érdekében öltek. A következő írásban A megtorlás folytatódik címmel azt kutatja a szerző, miként járt el a hatalom azokkal, akik tíz évvel a forradalom után fel akarták rázni a népet... Tovább

Fülszöveg

z első kötettel szerves egyséeben
a szerző tovább vizsgálódik a kommunista diktatúra „jogéletének" világában. A kötetben szereplő tanulmányok arról szólnak, miként adhat választ a jogállam a koncepciós perekre. Az első tanulmány Gondolatok a koncepciós perekről cimmú áttekintést ad a koncepciós perek fogalmáról, eredetéről és alkalmazásáról a Szovjetunióban és Magyarországon. A Földes Gábor és társai elleni perről írt dolgozat az '56-os forradalom megtorlása körében folytatott ítélkezést mutatja be a forradalom után alkalmazott konstruált koncepciós perek egyikén keresztül, a maga brutalitásában. A MUKés a megtorlás című dolgozat 1957 tavaszára viszi el az olvasót.
Az Adalékok az 1956-os megtorlás történetéhez című. tanulmányban meglátjuk, miként kezelte a diktatúra azoknak az ügyeit, akik a hatalom érdekében öltek. A következő írásban A megtorlás folytatódik címmel azt kutatja a szerző, miként járt el a hatalom azokkal, akik tíz évvel a forradalom után fel akarták rázni a népet és egy új forradalmat kívántak.
A kötet utolsó tanulmánya arról a nagy sajtóvisszhangot kiváltott - a Legfelsőbb Bíróságon nemrégen elbírált -perről szól, amelyben 1959-ben a Ságvári Endre elfogásakor (1944) jelen lévő két csendőrnyomozót halálra ítélték és kivégezték. Ez a per összefüggésben áll a forradalom megtorlásával, és bemutatja, hogy a jogállami bíróság milyen választ tud adni a diktatúra jogsértéseire. Vissza