Jogalkotás a XXI. század hajnalán

Szerző

Budapest

'Dr. Kondorosi Ferenc: Jogalkotás a XXI. század hajnalán ' összes példány

Kiadó:	Magyar Hivatalos Közlönykiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	263 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-9722-13-2

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A XXI. század nemzeti jogalkotását minden eddiginél jobban meghatározza a nemzetközi társadalmi és gazdasági környezet, amelynek hátterében az európai integráció hatása, valamint a globalizációs folyamatok húzódnak meg. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Unió Alapjogi Chartája, vagy az Alkotmányos Szerződés alapelvei csak néhány olyan példája a „nemzetek felett álló jognak' amelyek a nemzeti jogalkotás tekintetében is iránymutatók lehetnek.
Jelen kötet - a szakkönyvpiacon hiánypótló jelleggel - tudományos igényességgel, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a XXI. század nemzeti jogalkotásának tendenciáit. A könyv széles körű nemzetközi kitekintést nyújt, amelyben az uniós jogfejlődés elemzésének központi szerep jut.
A kötet szerzője, a tapasztalt jogtudós és gyakorlati szakember alaptézise, hogy „a jogdogmatikai megfontolásokat figyelembe vevő, minőségi normaalkotás programszerű érvényesítése és a konzisztens, áttekinthető jogrendszer eszményképének követése kedvező irányba befolyásol hatja a normák címzettjeinek magatartását, annak érdekében, hogy a jog legfőbb, alkotmányos küldetését teljesítse'.
A szerző részletesen vizsgálja a hatékony jogi szabályozás kulcskérdéseit, a hazai jog, valamint a nemzetközi és az európai uniós jog összefüggéseit, eközben mindig kellő hangsúlyt fektetve korunk demokratikus jogállami alapértékeire: az emberi jogokra és az alkotmányosságra. Az olvasó bepillantást nyerhet a jogharmonizáció „kulisszatitkaiba", a biztonság jogalkotásban érvényesülő tényezőinek problematikájába, valamint polgári jogi és büntetőjogi jogalkotásunk legújabb eredményeibe.
A XXI. század elejének kodifikációját elemző kötet egyszerre tankönyv, olvasókönyv és gyakorlati útmutató. Haszonnal forgathatják a társadalomtudományi karok hallgatói, a közigazgatásban dolgozó szakemberek, a politikusok, a média munkatársai és mindenki, aki felelősséget érez a hazai jogállam, jogrend minőségének javításáért. Vissza

Tartalom

Bevezető 7
Jogalkotásunk legeslegújabb kori története 11
A jog szerepe a politikai-gazdasági rendszerváltozásban 11
A paktum és hatása 18
A jogharmonizáció - már történeti megközelítésben 24
Ágazati szabályozások 30
„Better Regulation" - a hatékony jogi szabályozás kulcskérdései 48
A jog értékelésének néhány megközelítési módja 49
A jogalkotás mint az életviszonyok rendezésének egyik lehetséges módja 50
A jog valódi célja 52
A hazai jogszabály-előkészítés sajátosságai 53
A civil szféra megerősítése 56
A jogász- és közigazgatási képzés fejlesztése 57
A minőségi jogalkotás mint program 57
A közjogi jogalkotás új kérdései 59
Az új Alkotmány!? 59
Az Alkotmánybíróságról szóló új törvény 61
A jogalkotás új rendje 65
A választási rendszer módosításának aktuális kérdései 71
A párttörvény módosítása 73
Európai Alkotmány - nemzeti alkotmányozás 78
Alkotmányos alapvetés 78
A csatlakozási klauzula 79
Az Unió Alapjogi Chartája és a magyar alkotmány 83
Alkotmánymódosítás: érvek, ellenérvek 84
Néhány fontos tapasztalat 86
A közös biztonság- és védelempolitika és a magyar alkotmányfejlődés 88
A francia megoldás 88
Strasbourg hatása 92
Az Emberi Jogok Európai Egyezményének helye a magyar jogrendszerben és a bírói gyakorlatban 92
Az Egyezményben biztosított jogok és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárás 98
Az Egyezmény 6. cikkében biztosított tisztességes eljáráshoz való jog garanciái, általános követelmények 103
A büntetőeljáráshoz kapcsolódó különleges garanciák 110
A magyar ügyekben hozott ítéletek és határozatok tapasztalatai a 6. cikk alapján 117
Az Egyezmény helye a közösségi jogban és az Európai Unió Alapjogi Chartája 124
Emberi jogok és értékek - egy új koncepció 136
Korrajz 136
Az emberi jogok értelmezésének néhány „nagy" kérdése 137
Az emberi jogok hierarchikus megközelítése a nemzetközi jogban 140
Az emberi jogok hierarchiájának kérdése az Európa-jogban 146
Az emberi jogok új védelmi mechanizmusa és hatásuk 150
Paradigmaváltás előtt az emberi jogok? 158
A biztonság tényezői a jogalkotásban 160
A humán biztonság koncepciója 162
A humán biztonságot veszélyeztető tényezők 164
A humán biztonság és az emberi jogok 165
Kockázatok 169
Új Ptk. - a sérelemdíjtól az élettársi kapcsolatig 175
Lépések az új büntetőjogi program felé 186
A gazdasági jogalkotás sikerei - feladatai 193
A gazdasági társaságok jogi környezetének kibontakozása 193
A közbeszerzés a jogban 205
Versenyjogi újdonságok 212
A finn elnökség főbb eredményei az uniós jogalkotásban 217
A német elnökség feladatai az uniós jogalkotás tükrében 220
Az Alkotmányszerződés ratifikációs folyamata 220
A versenyképesség erősítése, a belső piac fejlesztése 221
Kultúra, médiapolitika, audiovizuális szabályozás 233
Foglalkoztatás- és szociálpolitika, Európa szociális jövője, egészségügy, környezetvédelem 235
Közös agrárpolitika (KAP), élelmiszer-biztonság 241
A szabadság, biztonság és jog térsége 242
A jogharmonizáció hazai módszertana 255
A központi koordináció elemei 255
A tartalmi megfelelés ellenőrzése 258
Módszertani útmutatás jogharmonizációs kérdésekben 259
A jogharmonizációs teljesítés ellenőrzésének külső oldala 262