Előszó
"Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél."
Weöres Sándor
Egy ismeretlne étkezési kultúrával találkozni élvezetes és...
Tovább
Előszó
"Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél."
Weöres Sándor
Egy ismeretlne étkezési kultúrával találkozni élvezetes és hasznos is. Olvastam egy cikket, amelyben az állt, hogy egy nyugati országban felmérték az európai országok turisztikai előnyeit, hátrányait, és ezeket valamely sajátos pontrendszer szerint értékelték. Hazánk igen kedvezőtlen pontszámot kapott, kosztunk "elnyerte" az egyhangú és az egészségtelen jelzőt is. Hiányolták a diétás, a kímélő és a vegetárius étkezési lehetőségeket.
Ha társaságban szóba kerül, hogy vegetárius módon étkezem, nem fogyasztok húst, zsírt, tojást, sőt, hogy napi teendőim mellett rendszeresen átlagosan egy órát szentelek jógagyakorlásnak, majd minden esetben elhangzik a kérdés: - Hogy bírod? - és ugyanekkor a hitetlenkedés jelei tükröződnek az arcokon.
Ez természetes emberi reakció. Minden olyan életvitel, amely távol áll tőlünk - szokatlannak tűnik, meglepetést, megdöbbenést, sőt hitetlenkedést is kivált.
Mellesleg szólva soha nem tapasztaltam elnéző hitetlenkedést, ha arról folyt a szó, hogy valaki naponta elszív három doboz cigarettát, megeszik egy ültében egy fél ökröt, vagy megiszik esténként egymagában egy üveg pálinkát. A hatás az esetek többségében inkább elismerő, mintha azt fejezné ki, hogy ez igen, ez aztán ember a talpán! A közhangulat nálunk - ki tudja miért - általában a virtust helyezi a diszciéoína fölé. Pedig ebből általában inkább baj származik.
Vissza