Jóga

Fülszöveg

Az ember illúziók sűrű ködében él — a remény, a jövő, a holnap illúziójában. Az ember nem tud önáltatás nélkül élni. Nem tud együtt élni az igazsággal. Ezt nagyon fontos megértenünk, mert anélkül, hogy ezt megértenénk, nem foghatunk neki a keresésnek, melynek neve: jóga.
Az elmét alaposan meg kell értenünk — az elmét, amelynek hazugságokra, illúziókra van szüksége; az elmét, amely nem tud együtt élni a valósággal; az elmét, amelynek egyfolytában álmokra van szüksége. Nemcsak éjjel álmodsz, hanem ébren is — állandóan. Az elme éjjel és nappal, szünet nélkül mozog ide-oda az álom és az álom-nélküliség állapota között. Ez egyfajta benső ritmus. És nemcsak hogy folyamatosan álmodunk, ezeket az álmokat, reményekként még ki is vetítjük a jövőbe.
A jelen szinte mindig egyet jelent a pokollal. Ám ezt a poklot a jövőbe vetített reménnyel csak meghosszabbíthatod. Csak a holnap miatt vagy képes a mában élni. Azt reméled, hogy holnap talán történik majd valami - a Paradicsom valamelyik kapuja... Tovább

Fülszöveg

Az ember illúziók sűrű ködében él — a remény, a jövő, a holnap illúziójában. Az ember nem tud önáltatás nélkül élni. Nem tud együtt élni az igazsággal. Ezt nagyon fontos megértenünk, mert anélkül, hogy ezt megértenénk, nem foghatunk neki a keresésnek, melynek neve: jóga.
Az elmét alaposan meg kell értenünk — az elmét, amelynek hazugságokra, illúziókra van szüksége; az elmét, amely nem tud együtt élni a valósággal; az elmét, amelynek egyfolytában álmokra van szüksége. Nemcsak éjjel álmodsz, hanem ébren is — állandóan. Az elme éjjel és nappal, szünet nélkül mozog ide-oda az álom és az álom-nélküliség állapota között. Ez egyfajta benső ritmus. És nemcsak hogy folyamatosan álmodunk, ezeket az álmokat, reményekként még ki is vetítjük a jövőbe.
A jelen szinte mindig egyet jelent a pokollal. Ám ezt a poklot a jövőbe vetített reménnyel csak meghosszabbíthatod. Csak a holnap miatt vagy képes a mában élni. Azt reméled, hogy holnap talán történik majd valami - a Paradicsom valamelyik kapuja holnap talán megnyílik előtted. Ma sosem nyílik meg, és amikor eljön a holnap, az sem holnapként érkezik majd, hanem maként, de addigra az elméd már ismét tovább lépett eggyel.
Folyton önmagad előtt jársz: ezt jelenti az álmodás. Nem vagy egy a valósággal, amely körülötted létezik, amely itt és most van; mindig valahol máshol jársz — legalább eggyel mindig előre ugrasz. A holnapba, a jövőbe — sokféleképpen nevezed. Van, aki mennyországnak, van, aki móksának de mindig csakis olyasvalaminek, amely a jövőben létezik. Sokan jólétre áhítoznak, de olyanra, amely valamikor a jövőben valósul majd meg. Mások a Paradicsomról ábrándoznak, de ez a Paradicsom csak a haláluk után jön el... Vissza