Jog- és állambölcselet

Tartalom

1. FEJEZET: AZ ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYOK TÁRGYA, RENDSZERE
ÉS A JOGI KULTÚRA 11
1.1. A tudomány fogalma és rendszere 13
1.2. Az állam- és jogtudományok tárgya és rendszere 13
1.3. A jog- és állambölcselet tárgya 14
1.4. A jogi kultúra 14
2. FEJEZET: A JOGBÖLCSELET MODERN
ÉS POSZTMODERN IRÁNYZATAI 21
2.1. A XX. század első felének magyar jogbölcselete 23
2.1.1. Pikler Gyula 23
2.1.2. Somló Bódog 24
2.1.3. Moór Gyula 33
2.1.4. Horváth Barna 39
2.2. A neoanalitikai jogtudomány 45
2.2.1. Hart 45
2.2.2. Raz 48
2.2.3. Dworkin 50
2.3. A jog gazdasági elemzései 55
2.4. A jogi morálizmus 59
2.4.1. Fuller 59
2.4.2. Beyleveld és Brownsword 60
2.5. A kritikai jogelmélet 61
2.6. Igazságosságelméletek 67
2.6.1. Hayek 67
2.6.2. Rawls 69
2.7. A jog autopoetikus elmélete 71
2.7.1. Luhmann 71
2.7.2. Teubner 73
2.8. A skandináv jogelmélet 76
3. FEJEZET: A TÁRSADALMI NORMÁK ÉS A JOG 85
3.1. A normák fogalma, sajátosságai és fajai 87
3.2. Jog és erkölcs 89
3.3. Jog és méltányosság 90
3.3.1. A méltányosság tudománytörténete 90
3.3.2. A méltányosság intézménye 90
3.3.3. A nyugat-európai kodifikált jogrendszerek
méltányosságkoncepciója 91
3.3.4. A méltányosság a magyar jogfejlődésben 92
3.4. A jog funkciói 93
4. FEJEZET: A JOGFORRÁSOK 97
4.1. A jogképződés módjai 99
4.1.1. A szokásjog 99
4.1.2. A bírói jogalkotás 100
4.1.3. A törvény- és rendeletalkotás 103
4.2. A jogforrás fogalma és fajai 106
4.3. A jogforrások hierarchiája és történeti fejlődésük 106
5. FEJEZET: A JOG TAGOZÓDÁSA 109
5.1. A jogrendszer fogalma és tagozódása 111
5.2. A jogág 111
5.3. A jogrendszerek tipizálása (jogcsaládok) 112
5.3.1. A római-germán (kontinentális) jogcsalád 114
5.3.2. A common lawjogcsalád 118
5.3.3. A szocialista jogcsalád 122
5.3.4. A vallási és tradicionális jogcsalád 123
6. FEJEZET: A JOGSZABÁLY 129
6.1. A jogszabály fogalma és szerkezeti elemei 131
6.2. A jogszabályok fajai 133
6.3. A jogszabályok érvényessége és hatályossága 134
1. FEJEZET: A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE 137
7.1. A jogkövetés 139
7.2. A jogviszony 140
7.3. A jogi tények 146
7.4. A jogalkalmazás 147
7.4.1. A jogalkalmazás fogalma és szakaszai 147
7.4.2. A jogalkalmazás jogfejlesztő szerepe 156
8. FEJEZET: A JOG HATÉKONYSÁGA 161
8.1. Bevezetés 163
8.2. A jog hatékonyságának értelmezési modelljei 165
8.2.1. A jog hatékonyságának kérdései az osztrák
és a német j ogtudományban 165
8.2.2. Angolszász koncepciók 175
8.2.3. Francia teóriák 177
8.2.4. Skandináv nézetek 179
8.2.5. Kelet-európai felfogások 180
8.3. A jog hatékonyságát befolyásoló társadalmi tényezők 186
8.3.1. Társadalmi tényezők 189
8.3.2. Gazdasági dimenziók 193
8.3.3. Normatív előfeltételek 194
8.3.4. Kulturális tényezők 198
8.3.5. Politikai viszonyok 199
8.3.6. Pszichológiai tényezők 201
8.4. A jog hatékonyságának jogi feltételei 202
8.4.1. Az optimális jogalkotás 203
8.4.2. A jogalkalmazás hatékonysága 213
8.4.3. A jogtudat szerepe 220
8.5. A jog hatékonyságának mérése 222
8.5.1. A joghatékonyság mérésének elméleti problémái 223
8.5.2. A joghatékonyság mérésének gyakorlati kérdései 230
8.6. Következtetések és javaslatok 262
8.6.1. A jog hatékonyságának mivolta 262
8.6.2. A jog hatékonyságát befolyásoló tényezők 262
8.6.3. A jog hatékonyságának mérése 265
9. FEJEZET: A POLITIKAI RENDSZER 271
9.1. A politikai rendszer fogalma 2 73
9.2. A politikai rendszer funkciói 274
9.3. A politikai rendszer elemei. A politikai pártok 274
9.3.1. A politikai pártok funkciói 276
9.3.2. A pártok szervezeti felépítése 277
9.3.3. A kétpártrendszer funkciója 279
9.3.4. A pártok és a befolyásoló csoportok 280
9.3.5. A pártok és a választások 281
9.3.6. A pártok közjogi helyzete 285
10 Tartalomjegyzék
10. FEJEZET: AZ ÁLLAM FOGALMA 295
10.1. Az állam definíciója 297
10.2. Az állam alkotóelemei 298
10.3. Az állam keletkezésére vonatkozó Jobb elméletek 305
10.4. Az állam kialakulásának stádiumai 308
10.4.1. Az anarchikus demokrácia 308
10.4.2. A törzsi állam 309
10.4.3. A modern territoriális állam 309
10.4.4. A pártokba szerveződött és törvényhozó állam 310
10.4.5. Az államok kölcsönös függése egymástól 311
10.5. Az állam szuverenitására vonatkozó nézetek fejlődése 311
10.6. Az állam szuverenitása. Nemzeti és népszuverenitás 314
10.7. Az állam funkciói 316
11. FEJEZET: A FŐBB ÁLLAMTIPOLÓGIÁK 319
11.1. Az államok rendszerezésére vonatkozó elméletek 321
11.2. Monarchia, arisztokrácia, demokrácia 323
11.3. Az abszolút állam 324
11.4. A liberális állam 325
11.5. A jóléti állam 326
11.6. A totális állam 327
11.7. A jogállam 327
12. FEJEZET: AZ ÁLLAMFORMA 331
12.1. Az államformákkal kapcsolatos nézetek fejlődése az ókortól napjainkig 333
12.2. Az államforma fogalma 336
12.3. Az államformák felosztása 337

Témakörök