Jog-Állam-Politika 2018/3.

Fülszöveg

Részlet:
Közismert, hogy évente több ezer férfi, nő és gyermek, különböző halászhajókon, csónakokon és kenukon, életveszélyes körülmények között, illegálisan utazik a Földközi-tengeren, hogy megkísérelje elérni Európát. Az emberek Nyugat-Afrikából a spanyol Kanári szigetekre, Marokkóból Dél-Spanyolországba, Líbiából Máltára, Szicília olasz szigeteire, Törökországból Görögország és Bulgária felé haladnak. Az EU-ba az útlevelek és vízumok nélkül belépő emberek különböző okokból érkeznek. Bizonyos esetekben az üldöztetés, az emberi jogaik megsértése és fegyveres konfliktusok elől menekülnek - ők különleges védelmet igénylő menekülteknek tekinthetők. A leggyakrabban azonban a hazájukat elhagyó menekültek a szegénységet és a munkanélküliséget próbálják elkerülni. Törökország az elmúlt három évtizedben kulcsfontosságú, kvázi "dobbantó" szerepet játszott a bevándorlási hullám kezelésében, tranzitországként (vagy tranzitzónaként) funkcionálva az Európába beutazásra váró irreguláris bevándorlóknak addig amíg el nem érik a célországukat. / Siska Katalin
A közvetlen demokrácia kifejezést a szakirodalom széles körben használja, azzal úgy az alkotmányjogi, összehasonlító alkotmányjogi, mint pedig az államtani, politikatudományi munkákban találkozhatunk. Ennek ellenére fogalmának meghatározására nagyon kevés mű tesz kísérletet, így a közvetlen demokrácia korántsem tekinthető olyan fogalomnak, amelynek jelentéstartalma tisztázott volna. E tanulmány célja, hogy áttekintse a közvetlen demokrácia definiálási kísérleteit, a fogalom összetevőinek meghatározását. A közvetlen demokrácia definiálása nemcsak a jheringi "jogászi fogalommennyország" teljesebbé tétele miatt - "l'art pourt l'art" - fontos, mivel gyakorlatiasabb problémák forrása is lehet a fogalom bizonytalansága. E problémák közül Magyarországon a nemzeti konzultáció megítélése, közvetlen demokratikus intézmény-jellegének vizsgálata a leginkább aktuális, de érdekes kérdéseket vethet fel a petíciós jog, illetve a gyülekezéshez való dogmatikája, így funkcióik meghatározása szempontjából is. Továbbá az értelmes és hatékony tudományos diskurzusnak is előfeltétele, hogy az abban résztvevők azonos jelentéstartalmat társítsanak adott fogalomhoz, jelen esetben a közvetlen demokráciához. Ezen írás ehhez szeretne hozzájárulni. / Erdős Csaba Vissza