Jog-Állam-Politika 2012/1.

Fülszöveg

2012 1
¦ Bibó Istvánnak kezdetben nem volt tudományosan rendszerezett és részletesen kifejtett hatalom- és legitimáció-elmélete. Az 1947-es akadémiai székfoglaló előadásában az államhatalmi szervezetek egykori és huszadik századi elválasztásával foglalkozott. Kifejtett hatalomelméletének legfőbb jellemzője egy sajátos antropológiai és szociálpszichológiai szemléletmód volt, és ezen szemléletmód következetes érvényesítése az egyes embernek a másik emberhez, és az egyéneknek az intézményesült hatalmi szervezetekhez való viszonyában.
Bibó a társadalmi jelenségek magyarázata és elemzése kapcsán leginkább három fogalmat használ és alkalmaz a társadalmi összefüggések és a történelmi helyzetek elemzésére valamint az azokra vonatkozó következtetések levonása során, ezek: a hatalom, a legitimáció és a félelem. | Bihari Mihály
¦ Az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdése a nemzetközi jog és a belső jog összhangjának biztosítását írja elő. Ez a rendelkezés a kötelezettség alanyaként — az állam... Tovább

Fülszöveg

2012 1
¦ Bibó Istvánnak kezdetben nem volt tudományosan rendszerezett és részletesen kifejtett hatalom- és legitimáció-elmélete. Az 1947-es akadémiai székfoglaló előadásában az államhatalmi szervezetek egykori és huszadik századi elválasztásával foglalkozott. Kifejtett hatalomelméletének legfőbb jellemzője egy sajátos antropológiai és szociálpszichológiai szemléletmód volt, és ezen szemléletmód következetes érvényesítése az egyes embernek a másik emberhez, és az egyéneknek az intézményesült hatalmi szervezetekhez való viszonyában.
Bibó a társadalmi jelenségek magyarázata és elemzése kapcsán leginkább három fogalmat használ és alkalmaz a társadalmi összefüggések és a történelmi helyzetek elemzésére valamint az azokra vonatkozó következtetések levonása során, ezek: a hatalom, a legitimáció és a félelem. | Bihari Mihály
¦ Az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdése a nemzetközi jog és a belső jog összhangjának biztosítását írja elő. Ez a rendelkezés a kötelezettség alanyaként — az állam A) cikkben rögzített új hivatalos elnevezésének megfelelően — „Magyarországot" jelöli meg, szemben az Alkotmány 7. § (1) bekezdésével, melyben az összhang megteremtésének feladata még a „Magyar Köztársaság jogrendszerére" hárult. Jóllehet a nemzetközi jog és a belső jog összhangja értelemszerűen a jogrendszer keretei között valósul meg, annak a szó szoros értelmében vett biztosítását nem a megszemélyesített jogrendszer, hanem az erre hivatott állami szervek végzik el, ezért a két szövegezési megoldás közül az alaptörvényi változat tekinthető helyesnek. | Sulyok Gábor
¦ Megítélésünk szerint a jogfogalom problematikája, azaz a válasz a „Mi a jog?" kérdésére, több egyszerű kérdésnél. A jog fogalmának lényege a jog mibenlétére vonatkozó szakadatlan és kényszerű rákérdezés; a jog éppen a rákérdezés által határozódik meg; a jog a „Mi a jog?" kérdésének folyamatos kérdezése. Ezt az álláspontot három tényező is alátámasztja: egyrészt a jog eredeti történeti megjelenése, másrészt az igazságosságra vonatkozó első elképzelések, harmadrészt a jogi norma jövőre irányuló jellege. | Deli Gergely
¦ Az Európai Unió állami szubvenciókra vonatkozó szabályozása egyedülálló, és része az uniós versenyjognak. Ez olyan nemzetközi hatályú reguláció az állami támogatásokról, amely szupranacionális jelleggel bír. A Lisszaboni Reformszerződés lényegét illetően nem változtat az állami szubvencióra vonatkozó szabályozáson. Alapvetően az állami szubvenciók alkalmazását jogszerűnek minősíti, ha azok összhangba hozhatók a közös belső piaccal. Ugyanakkor hangsúlyozza, ha az adott szubvenció összhangban is van a közös belső piaci érdekekkel, akkor sem követhető el az alkalmazása során joggal való visszaélés. | Milassin László Vissza