Siker vagy kudarc az olimpiai ezüstérem?

Szerző

Jocha Károly

Horváth László

Budapest

'Jocha Károly: Siker vagy kudarc az olimpiai ezüstérem? ' összes példány

Kiadó:	Geo-Sport Bt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	188 oldal
Sorozatcím:	Ötkarikás beszélgetések
Kötetszám:	2
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:	978-963-063-411-3
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Amikor a magyar olimpiai bajnokokról írt "Ötkarikás beszélgetések" című könyvem megjelent, nem gondoltam, hogy egyszer annak folytatása következik. De világossá vált előttem, hogy az ezüstérmesek - akik a kemény felkészülést követően ugyanúgy tudásuk legjavát adták az olimpiákon, és gyakran csak minimális különbséggel maradtak le az első helyről - megérdemlik ugyanazt a figyelmet. Elég csak egy példát említeni: Güttler Károly Szöulban 0,01 másodperccel, egy körömhossznyival csúszott le az aranyéremről. Ez a könyv ezeknek a sokszor elfelejtett, kitűnő sportteljesítményeknek próbál emléket állítani.

Tartalom

Előszó	5
Dr. Schmitt Pál: Ajánlás	7
Magyar sportolók érmes helyezései a nyári olimpiákon	9
Balázs Erzsébet: Elmondhatom, edzőnek lenni csupa öröm!	10
Kövi Mária: Az utazás lehetősége is óriási dolog volt	12
Karcsics Irén: Ötvenegy év alatt egyetlen napot sem hiányoztam	13
Weckinger Edit: A fűrészporos nagyteremben kezdtem tornászni	14
Holop Miklós: Életem végéig hálás leszek Lemhényi Butykónak	16
Csuvik Oszkár: Peterdi Palival nyolc évig egy padban ültünk	17
Mitró György: 1956 októberét ISten ajándékának tartom!	18
Novák Gábor: Ha nem lenne családom, nem lenne miért élnem	20
Sákovics József: Az ezüstérem a vesztesek jutalma!	22
Rozsnyói Sándor: Brasher nem akadályozott, nem mondhattam mást!	24
Hernek István: Unokáim megörökölték a lovas nemzet tehetségét	26
Marosi József: Erdei Zsolt valóban kivételes sportember!	28
Szőllősi Imre: Kutya nélkül lehet élni, de nem érdemes!	30
Szente András: Háromszor körbeutaztuk a Földet	32
Mészáros György: Ikertestvérem betegségei engem is utolértek	34
Kemecsey Imre: Jött a cápa, én pedig mindennel leszámoltam	36
Makray Katalin: A hat unoka bearanyozza az életemet	38
Tóth Géza: Az egyetemi docens cím volt a fizetség!	40
Kulcsár Gergely: Háromszor vihettem megnyitón a nemzeti színű lobogót	43
Antal Márta: Valószínűleg nem nőé lett az aranyérem!	46
Pfeffer Anna: Evezősnek nem kellettem, így kajakos lettem	48
Rozsnyói Katalin: A férfiak maguknak találták ki az edzőséget	50
Kiss Antal: Ragaszkodtam Gyöngyöshöz, Tatabánya mégis elhozott	52
Kamuti Jenő: Édesanyám orvosnak vagy papnak szánt engem	54
Melis Zoltán: Miután a Tónit fejre ejtettem...	56
Sarlós György: Evezősként sosem vonulok nyugdíjba!	58
Csermely József: Négyen négyfélképpen gondolkodtunk	60
Melis Antal: Meddig maradhatunk a létesítményünkben?	62
Bóbis Ildikó: A sportból a szegényebb rétegek eleve kiszorulnak	64
Giczy Csaba: Mindent az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Háznak köszönhetünk	66
Gulácsy Mária: Előbb asszisztens voltam, majd átálltam takarítónőnek	68
Wichmann Tamás: Betett nekem, amikor eltiltottak Ljubektől	70
Bakó Pál: Imádom a logisztikai feladatokat!	72
Marót Péter: Magyar ember nem felejt! Pézsának soha nem bocsátok meg!	74
Görgényi István: Huszonnégy év múlva tudtam megvigasztalódni	76
Kű Lajos: A Széchenyi-díj óriási dolog az életemben!	79
Kásás Zoltán: Inkább a fiam legyen olimpiai bajnok, mint én	82
Szolnoki Mária: A fiatalítás miatt nem mehettem Montrealba	84
Deme József: Szolnokon vannak a legjobb lehetőségek az országban	86
Rátkai János: Állandóan Damoklész kardja lebeg a fejem fölött	88
Rónay Ildikó: Táncos-, énekesnő helyett közgazdász lettem	90
Orbán László: A szervezetem 1974-ben megállj parancsolt	92
Sztanity Zoltán: Szívem mélyén mindig is birkozó akartam lenni!	94
Rajnai Klára: Rengeteget köszönhetek sógoromnak, Endreffy Lorándnak	96
Csapó Géza: Követelőző, fenyegetőző társadalomban élünk	98
Tóth István: Réczi László éveken át altatgatott engem	100
Szombathelyi Tamás: Török Feren kapitányként szeretett piszkálódni	102
Maracskó Tibor: Ketten egyek voltunk Villányi Zsigával	104
Horváth László: Egyetlen napra sem mehettem az athéni olimpiára!	106
Maros Magda: A vívás számomra egy tündérmese!	108
Rácz Lajos: Rettenetesen akartam és akarom a győzelmet!	110
Vermes Albán: Négyezer méter pillangó, csak úgy ráadásként	112
Kolczonay Ernő: Tagja vagyok az Olimpiai Bajnokok Klubjának	114
Joós István: Bakó Zoltán helyére én ugorhattam be	116
Güttler Károly: Szöulra nem növesztettem meg a körmömet	118
Komáromi Tibor: Ha tehetném, ferde szemmel néznék önmagamra	120
Géczi Erika : Beleszerelmesedtem a Duna illatába	122
Rakusz Éva: Egyszer sikerült legyőznöm Birgit Fischert	124
Jacsó József: Nem szeretném, ha a BMW-im megrozsdásodnának	126
Szabó Tünde: Egerszegi Krisztina mindig jobb volt nálam	128
Hajtós Bertalan: Szerintem az állam maximálisan hibás	130
Hegedűs Ferenc: Örök szerelmem a vívás!	132
Kovács István: Három ezüstérmet cserélnek egy aranyra	134
Kulcsár Krisztián: Az olimpiai aranyérem az igazi motiváció	136
Totola Gábor: Tizenkilenc évesen vívtam életemben a legjobban	138
Csák József: A magas, ismeretlen brazilra nem számítottam	140
Abay Péter: Pézsa Tibor korrekt volt, amikor faképnél hagyott!	142
Köves Csaba: Tápos csirkét még véletlenül sem ettem	144
Fidel László: Olimpiai aranyérmet vettek el tőlem!	146
Navarrete József: A kapitány kikényszerítette belőlem az eredményeket!	148
Rajna András: A kalapgyáros elnök hívott az MTK-ba	150
Adrovicz Attila: Dél-Afrikában jobban kifuthatom magamat	152
Márkus Erzsébet: Tizenkét évig küzdöttem a vastárcsákkal	154
Bárdosi Sándor: Kétszer is beleléptem a hetvennégy kilós csapdába	156
Balogh Gábor: Ne fényképről ismerjenek a gyerekeim!	158
Szabó Szilvia: Az athéni olimpia fordulópont volt az életemben	160
Viski Erzsébet: Gyimesi Lászlóhoz máig is ragaszkodom	162
Kökény Beatrix: A drogprevenciót prédikálják, a sporttelepeket meg felfalják	164
Imre Géza: A vívóknak szinte második apjuk az edzőjük	166
Siti Beáta: Dunaújvárosban profi körülmények között játszhattam	167
Nemcsik Zsolt: A technikás focit szeretem, a Real Madrid a kedvencem	170
Gyurta Dániel: Tökéletesen megbízom Széles Sándorban!	172
Krutzler Eszter: Számomra már kisfiam, Botond a legfontosabb!	174
Boczkó Gábor: Felvettek Keszthelyre, ezért nem lettem kézilabdázó	176
Kővágó Zoltán: A kudarcokat is fel kell tudni dolgozni!	178
Bóta Kinga: Rádöbbentem, valójában kirekesztett vagyok	180
Felhasznált irodalom	183
Tartalomjegyzék	185