1.062.349
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Nyelvtani önképző
Feladatgyűjtemény érettségizők és felvételi vizsgára készülők számára
Veszprém
| Kiadó: | Országos Továbbképző, Taneszközfejlesztő és Értékesítő Vállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Veszprém |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 122 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | 963-441-163-0 |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A NYELVTANI ÖNKÉPZŐ elsősorban érettségire készülő diákok, illetve magyar nyelvből felvételizők számára készült. Kiadványunk természetesen nem pótolja a középiskolai anyanyelvi tanulmányokat - a... TovábbElőszó
A NYELVTANI ÖNKÉPZŐ elsősorban érettségire készülő diákok, illetve magyar nyelvből felvételizők számára készült. Kiadványunk természetesen nem pótolja a középiskolai anyanyelvi tanulmányokat - a tananyagnak azokhoz a témáihoz igyekszik segítséget nyújtani, amelyeknek elsajátítása éppen a feladatmegoldással fejleszthető készségekkel függ össze, illetőleg amelyek leggyakrabban szerepelnek a magyar nyelvi felvételi tesztekben. Tehát elsősorban szövegtani, leíró nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismereteik megszilárdítására és a velük kapcsolatos képességek, készségek fejlesztésére szolgálhat. Nem vállalkozik azonban az anyanyelvi tantárgy egyéb témaköreinek - jelelmélet, stilisztika, nyelvtörténet stb. - áttekintésére.A NYELVTANI ÖNKÉPZŐ módszerében - másféle szerepének megfelelően - nem követi a középiskolai tankönyveket. Nem a felfedezésből kiinduló gondolati út bejárására késztet egy-egy téma tárgyalásakor, amint ez a témával való korábbi találkozáskor történt a középiskolai tanulmányok során, hanem a - feltehetően - már többé vagy kevésbé elsajátított ismeretek lényegét közli egy-egy rövid elméleti összegezésben, majd ezen ismeretek elsajátításának ellenőrzésére nyújt lehetőséget a kapcsolódó feladattal, illetve a feladat helyes megoldásának közlésével. A nyelvhelyességi és a helyesírási fejezetek szerkezete némiképp eltér a leíró nyelvtani fejezetekétől: egyrészt abban, hogy nem törekszenek teljességre, csak néhány - a könyv szerzői által problematikusnak ítélt - jelenség füzéréből épülnek fel, másrészt abban, hogy a feladatok előtt elméleti tudnivalókat nem tartalmaznak. Elméleti ismereteket, ha szükséges, a nyelv helyességi gyakorlatok megoldási kulcsában közlünk, a helyesírási fejezetben pedig megadjuk a helyesírási szabályzat megfelelő pontjának számát.
A szövegtani és a leíró nyelvtani feladatok egyes témaköreinek egymással való kapcsolatára ->jel után következő címszavakkal utalunk. Végül még egyszer hangsúlyozzuk, hogy könyvünk nem alternatív tankönyv, nem is tankönyvpótló, a magyar nyelv teljes gazdagságát pusztán e könyv segítségével megismerni nem lehet, de a tanult grammatikai tananyag rögzítésében, rendszerezésében és az önellenőrzésben - reméljük - segítséget nyújthat. Vissza
Tartalom
A szöveg1. Mi a szöveg? Mik a szövegkohézió legfőbb eszközei? Mik a szövegtípusok?
2. Mik a szöveg szerkezeti-grammatikai kapcsolóelemei?
3. Mi biztosítja a szöveg tartalmi-jelentésbeli egységét?
A mondat és a szintagmák
4. Mi a mondat? Milyen fajtáit ismerjük?
5. Mi a hozzárendelő szintagma?
6. Mi a mondat állítmánya? Milyen fajtáit ismerjük?
7. Mi a mondat alanya? Milyen fajtáit ismerjük?
8. Mi a tárgyas szintagma? Mik a tárgy fajtái?
9. Mi a határozói szintagma?
10. Mit kell tudni a magyar határozók rendszeréről?
11. Mi a jelzős szintagma?
12. Mi az értelmező?
13. Milyen alárendelő viszonyokat ismerünk az összetett mondatokban?
14. Milyen mellérendelő összetett mondatokat ismerünk?
15. Milyen részekre bontható a többszörösen összetett mondat?
16. Mi a szórend?
A szófajok
17. Mik a szófajok? Mit kell tudni a szófajokról általában?
18. Mi az ige?
19. Mit kell tudnunk az igeragozásról?
20. Mik az igenemek? Mit nevezünk az ige kötelező bővítményének?
21. Mi a névszó? Milyen szófajok tartoznak hozzá?
22. Mi a főnév? Milyen fajtáit ismerjük?
23. Mi a melléknév?
24. Mi a számnév?
25. Mik a névmások?
26. Milyen közös tulajdonságok révén soroljuk az igeneveket egy szófaji
csoportba?
27. Mi a határozószó?
28. Mik a viszonyjelölő szavak?
29. Mi az indulatszó?
30. Mi a módosítószó?
A szóelemek
31. Mi a szóelem? Mit kell tudnunk a szótövekről?
32. Mik a toldalékok? Mi a képzők, a jelek, a ragok szerepe?
33. Mik a szóalkotás legfőbb módjai? Mit kell tudnunk a szóképzésről és a
szóösszetételről? Mik a mozaikszók?
A hangalakok és a jelentés
34. Mi a jelentés?
35. Milyenek lehetnek a szavak a hangalak és a jelentés kapcsolata szerint?
36. Mit kell tudnunk a beszédhangokról?
37. Hogyan alkalmazkodnak a hangok?
38. Mik a szöveg- és a mondatfonetikai eszközök?
Nyelvhelyességi gyakorlatok
1. A ragozott igealak nyelvhelyességi kérdései
2. A helyes igehasználat
3. A névmások nyelvhelyességi kérdései
4. A határozói, illetve a melléknévi igenév használata
5. A kötőszóhasználat
6. Az igekötők szerepe
7. A rag és a névutó helyes használata
8. Stilárisan oda nem illő szavak a szövegben
9. A szórend hibái
10. A szövegkohézió problémái
Helyesírási gyakorlatok
1. A kiejtés szerinti írásmód
2. A szóelemző írásmód I.
3. A szóelemző írásmód II.
4. A hagyományos írásmód
5. Egybeírás és különírás
6. A kis és a nagy kezdőbetűk
7. A tulajdonnevek írása
8. Az elválasztás
9. Az írásjelek
10. A rövidítések és a mozaikszók
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Állapot:
Jó
1.140 ,-Ft
6
pont kapható
Kosárba
Folytatás Microsoft-tal