Személyi és családi jog

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog ' összes példány

Kiadó:	Szent István Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	347 oldal
Sorozatcím:	A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei
Kötetszám:	8
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-361-185-7

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Pázmány Péter Katlikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei a Kar műhelyeiben született, általános érdeklődésre számot tartó tankönyvek, monográfiák, emlékkönyvek, kongresszusi és tanulmánygyűjtemények, dokumentumkötetek sorozata.
A Személyi és családi jog szerzője a rendszerváltás után elsőként írt új személyi jogi, majd családi jogi jegyzetet. Ezek tankönyvvé érett s összetartozásuk okán egy kötetbe szerkesztett változata a jelen kiadás. A könyv új szemléletet tükröz a polgári jogi oktatásban évtizedek óta megszokotthoz képest - ám összhangban van az új Ptk. előkészítését végző Kodifikációs Főbizottság szándékaival. A személyi jogot a Ptk.-hoz képest lényegesen bővítve tárgyalja, bekapcsolva számos olyan jogterületet, melyeknek nagy gyakorlati jelentőségük van, s lényegileg a Ptk.-n kívülről már csatlakoztak a polgári joghoz. Fontos hangsúlyt kap az emberi személyek polgári jogi védelme, valamint annak polgári jogi eszközei. Teljesen új alapokról kiindulva tárgyalja a tankönyv a jogi személy kérdését is. A szokásos gazdasági, alapítványi, közjogi stb. társulásokon túl elemzi az ún. Ptk.-n kívüli jogi személyeket is, mint pl. az egyházak, pártok, önkormányzatok. A családi jogot a polgári jog viszonylag önálló részének tekinti. A házasságot mint férfi és nő szerződését határozza meg, s elkülönítetten tárgyalja az érvényes és a felbomlott házasság jogviszonyait. Mindezzel jelentős szemléletváltozást hoz az elmúlt évtizedek oktatási és törvénykezési gyakorlatához képest, melyben a családi jog valójában "bontójog" volt.
Jobbágyi Gábor egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának fejlesztési-tudományos dékánhelyettese, Magájogi Intézetének alapító vezetője (1995-). Az állam- és jogtudományok kandidátusa (1986), habilitált 1966-ban.
1947-ben született. Pályáját ügyvédi és jogtanácsosi szolgálat után a Miskolci Egyetem polgári jogi oktatójaként folytatta 1982-től. A Jogi Szakvizsga Bizottság vizsgáztatója (1989-), a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja (1992-). Kiemelt kutatási területe az orvosi jog, a bioetika, ezeken belül is elsősorban a méhmagzat jogi helyzete, a művi terhességmegszakítás legalizálásának ellentmondásai. Az abortuszra szánt magzati életek védelmében közéleti tevékenységet is folytat a Pacem in Utero Életvédő Egyesület elnökeként. Vissza

Tartalom

Rövidítések jegyzéke	5
Előszó	7
Első rész: Személyi jog	21
Az ember mint személy	21
A személyi jog alapjai	23
A személyi jog területei, fogalma	23
A személyi jog fejlődéstörténete	24
Az ember mint jogalany	27
A jogképesség	27
A jogképesség általános szabályai	27
A jogképesség korlátozásának tilalma	28
A jogképesség kezdete. A méhmagzat jogképessége	29
A jogképesség megszűnése	31
Holtnak nyilvánítás, és a halál tényének bírói megállapítása	32
A cselekvőképesség	35
A cselekvőképesség fogalma	35
A cselekvőképesség szabályainak fejlődése	36
A cselekvőképesek	36
A korlátozottan cselekvőképesek	37
A korlátozottan cselekvőképesek. A gondnokság problematikája	37
A korlátozottan cselekvőképesek jognyilatkozatainak érvényessége	40
A cselekvőképtelenek	43
A cselekvőképtelenek köre	44
A cselekvőképtelenek jognyilatkozatai	46
Közös szabályok a cselekvőképtelenekre és a korlátozottan cselekvőképesekre	48
A gyámhivatali jóváhagyással érvényes jognyilatkozatok köre	48
A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen feltétlenül érvénytelen nyilatkozatai	50
Fogyatékos cselekvőképesség miatti relatív semmisség	51
Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete	52
Eseti gondnokság	53
Az ember lakóhelye mint jogi tény	54
Az ember védelme a polgári jogban (Személyiségi jog)	56
A személyiségi jogok alapja	56
A személyiségi jogok elvi alapja	56
A személyiség védelme a jogban, a személyiségi jogok forrása	57
A személyiségi jogok története	59
A személyiségi jog fogalma	62
A személyhez fűződő jogok általános védelme	63
A személyiségi jogok sérelmének különös esetei	64
Névvédelem	68
A jó hírnév, a becsület és az emberi méltóság védelme	72
Fogalom-meghatározás	72
A jó hírnév védelme	73
A becsület védelme	74
Sajtó-helyreigazítás	75
A jó hírnév, a becsület és az emberi méltóság megsértése sajtó útján	76
Határidők a sajtó-helyreigazítási eljárásban	77
A helyreigazítás iránti igény elbírálása	78
Büntetőeljárásról való tudósítás	79
Helyreigazító közlemény	79
A képmás és a hangfelvétel védelme	80
A képmás és a hangfelvétel nyilvánosságra hozatala	81
Az eltűnt, vagy bűncselekményt elkövető személyről készült képmás vagy hangfelvétel	82
Titokvédelem	83
A titok fogalma, titokszféra	83
Titokfajták	84
Ptk.-ban nevesített titokfajták	84
Ptk-ban nem nevesített titokfajták	85
A magánlakás védelme	87
Az adatvédelem	88
Az adatvédelem általános kérdései	88
Az adatvédelem alapelvei és rendje	89
A személyiségek védelmének különleges esetei	91
Személyiségvédelem a születés előtt	91
Személyiségvédelem a halál időpontjában és a kegyeleti jog	95
Az élet védelme a halál időszakában	96
Kegyeleti jogok	97
A holttest sorsa	97
A halott emlékének védelme	98
A beteg ember személyiségvédelme	99
Általános alapvetés	99
A beteg ember általános személyiségi jogai	99
Az orvosi tevékenység néhány különösen problematikus területe	100
A személyiségvédelem polgári jogi eszközei	101
Alapvetés. A védelmi rendszer jellemzői	101
Az emberi személyiség objektív védelmi eszközei	101
A jogsértés tényének bírósági megállapítása	102
Elégtételadás	102
Restitúciós igények (Abbahagyásra, eltiltásra, megszüntetésre, helyreállításra, megsemmisítésre kötelezés)	103
Kártérítésre kötelezés	103
A személyhez fűződő jogok érvényesítése	103
A jogi személy	107
A jogi személy átalános kérdései	109
A jogi személy fogalmának kialakulása	109
Alapvetés	109
A római jog	110
A középkori magyar jog	110
A természetjogi iskola és a felvilágosodás	110
XX. századi magyar magánjog	111
A jogi személy elméletek	111
Realitás elméletek	111
Fikciós elméletek	112
A jogi személy konstrukcióját tagadó elméletek	113
A jogi személy fogalma és fajtái a magyar jogban	113
A jogi személy fogalma	113
A jogi személy fajtái	115
A jogi személy létrejötte és képviselete	116
A jogi személy létrejötte	116
A jogi személy képviselete	117
A jogi személy képviseletének különleges esetei	117
A jogi személy felelőssége	119
A jogi személyek személyiségvédelme	120
A név védelme	120
A jó hírnév védelme, a sajtó-helyreigazítási eljárás	122
A titokvédelem, adatvédelem	122
A jogi személy helyiségének polgári jogi védelme	123
A jogi személy személyiségvédelmének eszközei	123
Magánjogi jogi személyek	124
Az alapítvány	124
Az alapítvány fogalma	124
Az alapítvány létrehozatala	125
Az alapítvány alapító okirata	126
Az alapítvány kezelő szervezete	128
Alapítványrendelés végrendeleti úton	129
Az alapítvány megszűnése és felügyelete	130
Az alapítvány megszűnése	130
Az alapítványok törvényességi felügyelete	131
Az alapítvány különös esetei	132
Egyesület	132
Az egyesület fogalma, az egyesülési jog	132
Az egyesület létrejötte és megszűnése	134
Az egyesület szervezete, a tagok jogai és kötelezettségei	135
A szövetkezet	137
Alapkérdések	137
A szövetkezetre vonatkozó magánjogi kiindulópontok	139
A szövetkezet létrejötte, működése	139
A lakásszövetkezet	141
Jogi személyiségű gazdasági társaságok	141
A gazdasági társaságok alapvető kérdései	141
Gazdasági társaságok alapítása, képviselete és megszűnése	143
A gazdasági társaság létrejötte	144
A gazdasági társaságok képviselői	145
Egyes jogi személyiségű társaságok	146
A közös vállalat	146
A korlátolt felelősségű társaság (kft.)	146
A részvénytársaság (rt.)	147
A gazdasági társaság megszűnése	148
Egyesülés	148
A Ptk.-ban szereplő, jelentőségüket vesztett jogi személyek	1479
Az állami vállalat	149
Tröszt, egyéb állami gazdálkodó szervek, leányvállalatok	151
Egyes jogi személyek vállalata	151
Közjogi jogi személyek	152
Általános kérdések	152
Az állam	153
A költségvetési verseny	154
A közhasznú társaság	155
Köztestület	157
Közalapítvány	159
A polgári törvénykönyvön kívüli jogi személyek	161
Egyházak	161
Helyi önkormányzatok	163
Politikai pártok	164
Hegyközség, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat	165
Hegyközség	165
Erdőbirtokossági társulat	166
Vízgazdálkodási társulat	166
A koncessziós társaság	167
Átmeneti jogi személyek, "csonka" jogi személyek	168
Átmeneti jogi személyek	168
Jogi személyek megszűnése	168
"Csonka" jogi személyek	168
Családi jog	171
Általános rész	171
A család (alapvetés)	173
A család fogalma	173
A család fogalma	173
A család fontossága a katolikus egyházban	174
Konfliktusok a családban	175
Monogám család	175
A család funkciói, feladatai	176
A család érzelmi és szolidáris közösség	176
Utódok világrahozatala és felnevelése	177
Közösségi kapcsolatokra nevelés, erkölcsi, kulturális nevelés	178
A család gazdasági közösség	178
Szociális gondozás, ellátás alapegysége	179
A nemi élet, elismert és támogatott jogintézménye	179
Érdekérvényesítő-érdekképviselő funkció	180
Családtípusok napjainkban	180
Napjaink családtípusai	180
Jogilag rendezetlen párkapcsolat	181
A család és a családi jog a jogrendszerben	181
Ókori jogok	181
Középkori európai jog	182
Polgári kor	182
Szocialista kor	183
Családi jog a jogrendszerben, mint a polgári jog része	184
A család az erkölcsi rendben	185
Általános kiindulópontok	185
A katolikus egyház a családról	186
A családokkal kapcsolatos állami politika	189
A családi jog rendszere és alapelvei	194
A családi jog rendszere	194
A családi jog alapelvei	195
A Ptk-val összefüggő alapelvek	196
A Csjt. alkotmányos alapelvei	197
A házasság és a család védelmének elve	197
A házastársak egyenjogúságának elve	198
A gyermekek védelmének elve	199
A családi jog jogforrásai	200
Bevezetés	200
Nemzetközi egyezmények, erkölcsi szabályok	200
Nemzetközi egyezmények	200
Erkölcsi szabályok	201
Alkotmány	202
Törvények	203
Az 1952. évi IV. törvény és más törvények	203
Törvényerejű rendeletek	204
Alacsonyabb szintű jogforrások	204
A legfelsőbb bíróság joggyakorlata, az alkotmánybíróság döntései. Szokásjog	204
A Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései	204
Az Alkotmánybíróság határozatai	205
Szokásjog	205
A teljes család a házasság	207
A házasság létrejötte, jogi tartalma	209
A házasság	209
A házasság fogalma	209
Az eljegyzés (jegyesség)	210
A házasságkötést megelőző eljárás	212
A házasságkötést megelőző eljárás	212
Anyakönyvvezető előtt tett nyilatkozat	212
A házasság azonnali megkötése	213
A házassági akadályok	213
El nem hárítható házassági akadályok (abszolút házassági akadályok)	214
Elhárítható házassági akadályok (relatív házassági akadályok)	214
Összegzés	214
Személyes adatok igazolása	215
Gyámhivatal, jegyző előzetes engedélye	215
Megtehető nyilatkozatok	215
A házasság megkötése	215
A házasság megkötésének alaki kellékei, a kihirdetés	215
A házasság megkötése	216
A házasulók nyilatkozata	216
Az anyakönyvvezető	216
Egyéb feltételek	218
A házasságkötés joghatásai	218
A házasságkötés a jogszokásokban és az erkölcsben	219
A jogszokások	219
Egyházak jogában	219
A házasság	219
A házasság személyi joghatásai	219
A házastársak személyi viszonyai	220
A házasságkötés személyi követelményei	220
A hűség és kölcsönös támogatási kötelezettség	220
A házastársak egyenjogúsága	221
A feleség névviselése	222
Házastárs vezetése, a háztartás költségei	222
A házastárs tartása	223
A házastársak nemi kapcsolata, születésszabályozás, házasságon alapuló apasági vélelem	224
A házastársak közötti kizárólagos nemi kapcsolat	224
Születésszabályozás és fogamzásgátlás	225
Az apaság vélelme	226
Házassági vagyonjog	227
A házassági vagyonjog fogalma, vagyonjogi rendszerek	227
Történeti-elvi alapok	228
Hármaskönyv	228
A házassági vagyonjog kapcsolata a polgári joggal	228
A házastársi közös vagyon	229
A házastársi vagyonközösség fogalma	229
A házassági életközösség	229
A házassági közös vagyon köre	230
A közös vagyontárgyak használata, kezelése	232
Rendelkezés a közös vagyontárgyakról. A házastársak adósságai	232
A házassági vagyonjogi szerződés. A házastársak egymás közti jogügyletei	234
A házassági vagyonjogi szerződés	234
Ajándékozás, adásvétel a házastársak között	236
A házastársak különvagyona	236
A házastársi különvagyon fogalma	236
A házastársak különvagyonának csoportosítása	236
Rokoni jog	239
Rokonság - a gyermek jogállása	239
A rokonság fogalma, a rokonság joghatásai	239
A család és rokonság	239
Egyenesági rokonság	239
Oldalági rokonok	240
Joghatások	240
Sógorság	240
A gyermek jogállása	241
A gyermek névviselése	241
Apasági vélelmek	241
Az apaság vélelmének megdöntése	243
Az anyaság ténye. A művi megtermékenyítés etikai és jogi kérdései	246
Az örökbefogadás	248
Az örökbefogadás intézménye, célja	248
Az örökbefogadás feltételei	249
Az örökbefogadás feltételei	249
Az örökbefogadás joghatásai	251
Joghatások	251
Az örökbefogadott gyermek névviselése	251
Az örökbefogadás megszűnése	252
Az örökbefogadás hatálytalanná válása	252
Az örökbefogadás hatósá általi megszüntetése	252
A rokonok eltartása	254
A rokontartás elvi alapjai	254
A rokontartás feltételei	254
A rokontartás rangsora	255
Elvi alapok	255
Egy kötelezett, több jogosult	255
Több kötelezett egy (vagy több) jogosult	256
A rokontartás mértéke és módja	257
A rokontarás egyes nevesített esetei	258
A gyermek tartása	258
Szülőtartás	259
Nagyszülők, unokák, testvérek tartása	260
A szülők és gyermekek közötti jogviszony	261
Alapvetés	261
A szülői jogok, kötelezettségek	262
Általános kérdések	262
Gondozás - nevelés	263
A vagyonkezelés	264
A törvényes képviselet	265
Gyámnevezés, gyámságból való kizárás joga	266
A gyermek jogai és kötelezettségei	267
A szülői jogok megszüntetése és szünetelése	268
A szülői jogok megszüntetése és szünetelése	268
A szülői felügyelet megszüntetése	268
A szülői felügyelet szünetelése	269
A megszűnt házasság, a csonka család	273
Bevezetés	275
A házasság érvénytelensége	276
Történeti alapvetés	276
Az érvénytelenség általános kérdései. A nem létező házasság	277
Érvénytelenségi okok	278
Házassági akadály ellenére megkötött házasság	279
Kettős házasság	279
Egyenes és oldalági vérrokonok közötti érvénytelenség, a törvény által meghatározott esetekben	279
Az örökbefogadó és örökbefogadott közötti házasság az örökbefogadás fennállása alatt	280
Egyenesági sógorság	280
Cselekvőképességi hiány esetén megkötött házasság	280
Alaki hiba miatti érvénytelenség	281
Az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben való eljárása	281
A házasulók együttes jelenlétének hiánya	282
Az érvénytelenség joghatásai	282
Az érvénytelenség hatásai	282
A házasság érvénytelenségének bírói megállapítása	282
A házasság érvénytelenné nyilvánítása	283
A házasság megszűnése halál vagy felbontás miatt	284
A házasság megszűnésének általános kérdései, a házasság "válsága"	284
Az egyházak a házasság felbonthatóságáról	285
A házasság megszűnésének esetei	286
Az egyik házastárs halála	286
A házasság felbontása	287
A magyar bontójog alapvető jellemzői	287
A házasság felbontása teljes körű bizonyítás alapján	289
A házasság helyrehozhatatlan megromlására utaló okok	289
A megegyezéses bontás, bizonyítási eljárás nélkül	291
A házassági per	292
A házasság megszűnésének joghatásai	292
A házasság felbontása során felmerülő járulékos kérdések	294
Bevezetés	294
A gyermek elhelyezése és tartása. Kapcsolattartás	295
Történeti előzmények, jogforrások	295
A szülők döntése a gyermekelhelyezésről	296
A bíróság döntése a gyermekelhelyezésről	296
A gyermek elhelyezése harmadik személynél	298
A gyermekelhelyezés megváltoztatása	299
A gyermek kiadása, jogellenes külföldre vitele	299
A kapcsolattartás joga gyermek és szülő között	302
Bevezetés	302
A kapcsolattartásra jogosultak és a rendezés formái	302
A kapcsolattartás korlátozása, szünetelése, megvonása és elutasítása	304
A gyermek tartása, különélő szülők esetén	305
A tartásdíj megállapítása, a tartásdíj mértéke és módja	305
A gyermektartásdíj állam által történő előlegezése	307
A lakáshasználat rendezése	308
Bevezetés	308
A lakáshasználat rendezése megállapodással	309
A bíróság döntése a volt közös lakás használatáról	309
A lakás megosztása	310
A közös lakás elhagyása önként vagy ítélet alapján	311
A házassági vagyonközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása	314
Általános kérdések	314
Az életközösség megszűnése	316
Az életközösség megszűnése az egyik házastárs halálával	316
Az életközösség megszűnése a házasfelek akaratából	317
A közös vagyon megosztása a házasfelek megállapodásával	318
A közös vagyon megosztása peres úton. A vagyonleltár	318
A volt házastárs tartása	322
Bevezetés	322
A volt házastárs tartásának feltételei	323
A volt házastárs tartásának mértéke, a kötelezettség változása, megszűnése	324
A volt feleség névviselése	326
Bevezető	326
A névviselés szabályai	327
Gyámság - gondnokság	329
A gyámság és a gondnokság általános kérdései	331
A gyámság és a gondnokság kérdései a magyar jogban. Alapfogalmak	331
Történeti alapok	332
A gyámság	334
A gyámság keletkezése. A gyámrendelés. A gyámság fajtái	334
A gyám. Mentesítés a gyámság alól. A gyámság megszűnése	336
A gyám	336
A gyámság viselése, mentesítés a gyámság alól	336
A gyámság megszűnése	337
A gyám jogai és kötelezettségei. A gyám felügyelete	338
Gyermekvédelmi gondoskodás. A gyámhivatal működése	340
Alapvetés, történeti gyökerek	340
A gyermekvédelmi gondoskodás	340
A családok támogatása	342
A gondnokság	344