Nők vs. feminizmus

Fülszöveg

7/!/
Másfél évszázaddal annak modern kori kezdetei után a feminista törekvések hatalmas eredményekkel büszkélkedhetnek Nyugaton: a nőknek szavazati joguk van, az oktatás és a munkavállalás során egyenlő bánásmódban és bérezésben részesülnek, jogi értelemben pedig a férfiakkal azonos státusszal rendelkeznek. Jelen kötetében a szerző nemcsak az eddigi eredmények elismerését hiányolja, hanem a statisztikák mögé nézve arra is rámutat, hogy a kortárs nyugati feminizmus árnyékboksszá silányult.
Minél jobb a nők helyzete a huszonegyedik századi jóléti társadalmakban, a feminizmus új képviselői annál nagyobb hévvel igyekeznek saját létjogosultságukat bizonyítani, s egyre homályosabb és nehezebben megfogható problémákat tűznek zászlajukra. Démonizálják a férfiakat, szisztematikus, mindenre kiterjedő nőellenes elnyomásról beszélnek, s azonnal szexizmust kiáltanak, legyen szó akár egy sikamlós viccről vagy egy rossz mozdulatról.
Egyetlen jól körvonalazható üzenetük, hogy a nők hátrányos... Tovább

Fülszöveg

7/!/
Másfél évszázaddal annak modern kori kezdetei után a feminista törekvések hatalmas eredményekkel büszkélkedhetnek Nyugaton: a nőknek szavazati joguk van, az oktatás és a munkavállalás során egyenlő bánásmódban és bérezésben részesülnek, jogi értelemben pedig a férfiakkal azonos státusszal rendelkeznek. Jelen kötetében a szerző nemcsak az eddigi eredmények elismerését hiányolja, hanem a statisztikák mögé nézve arra is rámutat, hogy a kortárs nyugati feminizmus árnyékboksszá silányult.
Minél jobb a nők helyzete a huszonegyedik századi jóléti társadalmakban, a feminizmus új képviselői annál nagyobb hévvel igyekeznek saját létjogosultságukat bizonyítani, s egyre homályosabb és nehezebben megfogható problémákat tűznek zászlajukra. Démonizálják a férfiakat, szisztematikus, mindenre kiterjedő nőellenes elnyomásról beszélnek, s azonnal szexizmust kiáltanak, legyen szó akár egy sikamlós viccről vagy egy rossz mozdulatról.
Egyetlen jól körvonalazható üzenetük, hogy a nők hátrányos helyzetűek és elnyomottak, naponta áldozatai a szexizmusnak, sovinizmusnak, a mindenkori patriarchális berendezkedésnek. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a feminista érzékenyítés következményeként a felnövekvő generáció nőtagjai valóban áldozatként tekinthetnek magukra, akik képtelenek megbirkózni a férfiak által dominált világgal és a saját életüket irányítani, ami - ironikus módon - a feminizmus eredeti célkitűzéseinek tökéletes kudarca lehet.
„Ha a nők továbbra is a férfiakkal egyenrangú félként akarnak létezni, és főszerepet akarnak betölteni a jövő nemzedék alakításában, akkor meg kell szabadulniuk a feminizmus béklyóitól. A feminizmus a nőket egyrészt a domináns férfiasság, másrészt a patriarchális erők áldozatainak tekinti, és ezzel nem tesz jót sem a nőknek, sem a férfiaknak. Ideje, hogy rehabilitáljuk a feministák körében az 1960-as években népszerű kifejezést: felszabadulás. Ahhoz, hogy ma a nők és a férfiak valóban szabadok lehessenek, és képesek legyenek kiteljesíteni önmagukat, mindannyiunkat meg kell szabadítani a feminizmustól és a nemek közötti háborúktól."
A feminizmus bírálata számomra nem természetes dolog. Gyermekként, hazám első női miniszterelnökének árnyékában felnőve, biztosan tudtam, hogy a feminizmus fontos. Anyámtól kaptam egy kitűzőt, amelyen egy szárítókötél képe és a „bért a házimunkáért" felirat volt látható. A szobám falára pedig egy képeslapot ragasztottam, amelyen két csecsemő volt, amint pelenkájukba sandítanak, és megjegyzik: „Ez megmagyarázza a fizetésünk közötti különbséget!" [ ] Soha nem kételkedtem abban, hogy egy nő is képes arra, amire egy férfi - úgyhogy feminista lettem. Vissza