Jezsuita iskoladrámák

Előszó

A magyarországi iskolai színjátszás történetében a jezsuiták tevékenysége nemcsak a legszélesebb körű, legnagyobb hatású, hanem egyben a legismertebb. (Ferenczi Zoltán: A kolozsvári színészet és színház története. Kolozsvár, 1897. 26-59. - Bayer József: A magyar drámairodalom története. Bp. 1897. 50-64. - Finánczy Ernő: Adalékok a jezsuita iskolai színjáték történetéhez. EPhK 1900., 1901. - Juharos Ferenc: A magyarországi jezsuita iskoladrámák története. Szeged, 1933. - Takács József: A jezsuita iskoladráma (1581-1773). Bp. 1937. - Staud Géza: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai. I-III. Bp. 1984-1988). Ezért, amikor jelen kiadványunkban a magyarországi jezsuitáknak még mindig csak töredékesen feltárt, de máris több ezerre rúgó színi előadásaiból hét név szerint ismert szerző magyar nyelvű drámáját közöljük, nem lehet feladatunk részletesen beszámolni a rend magyarországi színjátszásáról. Csak igen röviden szólunk a jezsuiták hazai tevékenységéről, iskolai előadásairól.
A jezsuitákat Oláh Miklós esztergomi érsek 1561-ben hívja be Magyarországba. Nagyszombatban telepíti le őket, és rájuk bízza az esztergomi káptalan iskolájának a vezetését. 1567-ben azonban a rendfőnök visszahívja őket az országból. Báthori István fejedelem intézkedésére telepednek le a jezsuiták Erdélyben Gyulafehérvárott és Kolosmonostoron (1579), majd Nagyváradon (1581). Draskovich György kalocsai érsek buzgólkodására 1586-ban a királytól megkapják a turóci prépostságot, melynek birtokain két kollégiumot nyitnak: Turócon és Vágsellyén. 1604-ben Szepesegyházán, 1614-ben Homonnán, 1615-ben Nagyszombatban, 1626-ban Pozsonyban vernek gyökeret. Vissza