A hantik, avagy a Hajnalcsillag

Fülszöveg

„Én érzem őket és emlékezem "
Jeremej Ajpin (1948) művét olvasva nekem a címben idézett sor jutott eszembe. Ahogyan József Attila zsenije képes volt „százezer ős" tapasztalatát megélni és megfogalmazni, ugyanúgy Ajpin is a hantik évszázadok alatt felhalmozódott tudásának krónikása, a génekben és a fejekben nemzedékről nemzedékre továbbörökített kultúra őrzője és dokumentálója. O maga az eleven emlékezet, akinek a keze még őrzi ősei tudását De olyan képviselője is ő népének, akinek a szavak is a birtokában vannak, hogy mindezt elmondja. Azt írja le, amit apjától, nagybátyjaitól, nagyszüleitől tanult, de a saját gyerekeinek már nem a hagyományos módon örökíti tovább ismereteit, hanem a nyomtatott betű által reméli gazdagítani az emberiség közös szellemi kincsesházát.
Jeremej Ajpin neve nem ismeretlen a rokon népek irodalma iránt érdeklődő magyar Olvasók körében. Az 1980-as évektől kezdve több novelláját, publicisztikáját olvashattuk hazai folyóiratokban, s ez a mostani már a... Tovább

Fülszöveg

„Én érzem őket és emlékezem "
Jeremej Ajpin (1948) művét olvasva nekem a címben idézett sor jutott eszembe. Ahogyan József Attila zsenije képes volt „százezer ős" tapasztalatát megélni és megfogalmazni, ugyanúgy Ajpin is a hantik évszázadok alatt felhalmozódott tudásának krónikása, a génekben és a fejekben nemzedékről nemzedékre továbbörökített kultúra őrzője és dokumentálója. O maga az eleven emlékezet, akinek a keze még őrzi ősei tudását De olyan képviselője is ő népének, akinek a szavak is a birtokában vannak, hogy mindezt elmondja. Azt írja le, amit apjától, nagybátyjaitól, nagyszüleitől tanult, de a saját gyerekeinek már nem a hagyományos módon örökíti tovább ismereteit, hanem a nyomtatott betű által reméli gazdagítani az emberiség közös szellemi kincsesházát.
Jeremej Ajpin neve nem ismeretlen a rokon népek irodalma iránt érdeklődő magyar Olvasók körében. Az 1980-as évektől kezdve több novelláját, publicisztikáját olvashattuk hazai folyóiratokban, s ez a mostani már a harmadik kötete magyarul. Tíz éve, 1998-ban jelent meg A hamvadó tűznél című elbeszélés-gyűjteménye, mely az Agan folyóvidéki hagyományos réntartó, halász-vadász hanti élet lírai krónikája. 2003-ban pedig az 1934-es Kazim folyó menti felkelés vérbefojtását megörökítő regénye látott napvilágot, Szűzanya a véres havon címmel.
A hantik, avagy a Hajnalcsillag egyfajta útikönyvnek is felfogható. Az író két utazásba sűrítve mutatja be szülőföldjét és nemzetségét a mesterien váltogatott idősíkokban. Illik ez az irodalmi forma nyelvrokonaink életformájához, hiszen ők állandóan úton vannak
Csepregi Márta Vissza