A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Erdészeti növénytan

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 311 oldal
Sorozatcím: Erdészeti technikumok tankönyvei
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: 333 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi száma: E-035.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az erdészeti növénytan a növények belső és külső szervi felépítésével, életműködésével, a hazai erdőkben előforduló legfontosabb fás-és lágyszárú növények rendszerezésével és ismertetésével,... Tovább

Előszó

Az erdészeti növénytan a növények belső és külső szervi felépítésével, életműködésével, a hazai erdőkben előforduló legfontosabb fás-és lágyszárú növények rendszerezésével és ismertetésével, valamint a leggyakoribb növénytársulásokkal foglalkozó tudomány. Az erdészeti növénytan tehát a botanika speciális ágazata, és elsősorban az erdő növényvilágával ismertet meg.
Az erdész munkájának javarésze az erdőhöz kötött. Az erdő sokféle élőlény életközössége. Vírusok, baktériumok, gombák, lágyszárú növények, cserjék, fák, rovarok, madarak és emlős állatok egymásra utalva élnek az erdőben. Közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban állnak egymással, hatással van az egyik élőlény a másikra. De az élőlények nemcsak egymással, hanem környezetükkel, az éghajlattal, a talajjal, a domborzattal is kölcsönös kapcsolatban állnak. Az erdő élőlényei közül számunkra a legfontosabb szerepet a fásszárú növények játsszák.
Az élőlényekre jellemzők az életjelenségek. Ezek: anyagcsere, fejlődés, szaporodás, mozgás, ingerlékenység. Testük fontos alkotóeleme a szén (Carbon), továbbá az oxigén, a hidrogén és a nitrogén. További alapvető tulajdonságuk : testük sejtes szerkezete» A sejtekben az élet székhelye a protoplazma.
Az élettelen természeti tárgyakra sohasem jellemzők az életjelenségek, testük nem sejtes felépítésű.
Az élő természeti tárgyak két nagy csoportja a növény- és az állatvilág. E két csoport szétválasztása nem egyszerű, ha a fejlődés alacsonyabb fokán álló szervezeteket vizsgáljuk. Ugyanis alig tudunk különbséget tenni közöttük. Ez a tény egyébként azt is igazolja, hogy a növények és állatok közös eredetűek. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
I. fejezet
ÁLTALÁNOS NÖVÉNYTAN
A növények belső felépítése 5
Sejttan 5
A mikroszkóp 5
A növényi sejt 7
A sejt élő részei 8
A sejt holt vagy passzív alkotórészei 9
A sejtek osztódása 12
Szövettan 15
A sejtek csoportosulása, a soksejtű test kialakulása 15
Nem állandósult szövetek 16
Osztódó szövetek 16
Az állandósul 17
Bőr- vagy védőszövetek 17
Szellőztető szövetek 21
Szállító szövetek 23
Alapszövetek 26
Mechanikai szövetek 26
Mirigy- és váladéktartó szövetek 27
A növények külső felépítése 29
Vegetatív szervek 29
A gyökér 29
A gyökér külső részei 29
A gyökér belső szerkezete 30
A növények gyökérrendszere 31
A gyökér különböző alakjai 32
Módosult gyökerek 33
A szár 35
A szár külső részei 36
A rügy 37
A szár szöveti felépítése 38
Az évgyűrű 39
Az évgyűrűk vastagságát kialakító tényezők 41
A gesztesedés 42
Az álgesztesedés 43
A szár módosulásai 43
A szár elágazási módjai 46
A levél 47
Levélalakok 49
Levélállások 51
A levél belső szerkezete 52
Módosult levelek 54
Generatív vagy szaporító szervek 55
A virág 55
A virág részei 55
Virágtípusok 58
Virágzatok 64
A termés 66
Valódi termések 67
Áltermések 69
A mag 69
A növények élettana 71
A növények tápanyagai 71
Az ásványi sók felvétele 73
A növény nitrogén-táplálkozása 75
A tápanyagok átalakítása (asszimiláció) 78
A szén asszimilációja. Fotoszintézis 78
A nitrogén asszimilációja 80
A kemoszintézis 81
Egyéb táplálkozási módok 81
A tápanyagok lebontása (lélegzés - disszimiláció) 82
A tápanyagok szállítása 84
A nyers tápanyagok szállítása 84
A kész tápanyagok szállítása 86
A párologtatás 87
A csírázás 88
A csírázás külső feltételei 88
A csírázás belső feltételei 89
A növekedés és a fejlődés 90
A növekedés külső feltételei 90
A növekedés belső feltételei 91
A fejlődés és szakaszai 91
A szaporodás 92
Az ivartalan szaporodás formái 92
Az ivaros szaporodás formái 94
A megtermékenyítés 94
A nemzedékváltakozás 96
Öröklődés és változékonyság 97
Genotípus, fenotípus 98
Variabilitás, változékonyság 98
Az ingerlékenység és a mozgás 100
II. fejezet
A NÖVÉNYEK RENDSZERE
A növényvilág fejlődése 103
A növényrendszertan egységei 105
A faj alatti egységek 106
A faj feletti egységek 106
A növények elnevezésének szabályai 107
Növényország törzsei 107
Az erdő alacsonyrendű növényei 109
Vírusok — Virophyta 109
I. törzs. Baktériumok 109
II. törzs. Kékmoszatok 111
III. törzs. Moszatok 111
IV. törzs. Nyálkagombák 112
V. törzs. Gombák 112
A gombák felosztása 115
1. altörzs. Csövesgombák 115
2. altörzs. Többsejtű gombák 115
1. osztály. Tömlősgombák 115
1. osztály. Bazidiumos gombák 116
A mérges gombák csoportosítása 116
Védekezés a gombamérgezések ellen 118
3. altörzs. Zuzmók 118
Az erdő magasabbrendű növényei 121
Spórás növények 121
VI. törzs. Mohák — Brypohyta 121
VII. törzs. Haraszok — Pteridophyta 123
Az erdő fás szárú növényei. Magvas növények 123
VIII. törzs. Nyitvatermők - Gymnospermae 124
1. osztály. Páfrányfenyő félék - Gingkoineae 124
2. osztály. Fenyőfélék - Coniferae 124
1. család. Tiszafafélék - Taxaceae 126
Tiszafa 126
2. család. Fenyőfélék - Abietaceae 127
Egytűs fenyők 127
Lucfenyő 127
Jegenyefenyő 129
Kolorádófenyő 131
Kaukázusifenyő 133
Douglas-fenyő 134
Kéttűs fenyők 134
Erdeifenyő 134
Feketefenyő 136
Törpefenyő 137
Háromtűs fenyők 138
Gesztesfenyő 138
Öttűs fenyők 139
Simafenyő 139
Soktűs fenyők 140
Vörösfenyő 140
Cédrusfélék 142
3. család. Mocsárciprusfélék - Taxadeaceae 142
Mocsárciprus vagy mocsárfenyő 142
Óriásfenyő vagy mammutfenyő 143
4. család. Ciprusfélék — Cupressaceae 144
Közönséges boróka 144
Virginiai boróka 145
Lawson ciprus 145
Nyugati tujafa 146
Keleti tujafa 147
IX. törzs. Zárvatermők — Angiospermae 147
I. osztály. Kétszikűek - Dieotiledones 148
I. sorozat. Boglárkafélék - Ranales 148
Liliomfélék családja - Magnoliaceae 148
Tulipánfa 148
Sóskafélék családja - Berberdaceae 148
Sóskaborbolya 148
Boglárkafélék családja - Ranunculaceae 149
Iszalag 149
II. sorozat. Varázsdiófélék - Hamamelidales 149
Platánfélék családja - Platanaceae 149
Nyugati boglárfa 149
Keleti boglárfa 150
Juharlevelű boglárfa 150
III. sorozat. Rózsafélék - Rosales 150
Rózsafélék családja - Rosaceae 150
Vadkörte 151
Vadalma 151
Barkóca berkenye 152
Lisztes berkenye 153
Fojtós berkenye 153
Madár berkenye 153
Cseregalagonya 154
Egybibés galagonya 154
Csipkerózsa 155
Hamvas szeder 155
Földi szeder 155
Málna 156
Kökény 156
Madárcseresznye 157
Csepleszmeggy 157
Kései meggy 158
Zselnice meggy 158
IV. sorozat. Hüvelyesek - Leguminosales 158
Lepényfafélék családja - Caesalpinaceae 158
Gledicsia 158
Kanadai vasfa 159
Pillangósvirágúak. családja - Papilionaceae 159
Fehérakác 159
Japánakác 161
Pukkantó dudafürt 161
Borsócserje 161
Aranyeső 161
Kinincs 162
V. sorozat. Mirtuszfélék - Myrtales 162
Boroszlántelék családja - Thymelaeaceae 162
Farkasboroszlán 162
Ezüstfafélék családja - Elacagnaceae 163
Keskeny levelű ezüstfa 164
VI. sorozat. Balzsamos növények - Anacardiales 164
Bálványtafélék családja - Simaroubaceae 164
Bálványfa 164
Szömörcefélék családja - Anacardiaceae 164
Cserszömörce 165
Juharfélék családja - Aceraceae 165
Hegyi v. fürtös juhar 165
Korai juhar 166
Mezei juhar 167
Ezüstjuhar 168
Zöldjuhar 168
Feketegyűrű-juhar 169
Vadgesztenyefélék családja - Hippocastanaceae 169
Vadgesztenye 169
Szappanfafélék családja - Sapindaceae 170
Csörgőfa 170
VII. sorozat. Kecskerágófélék - Ceiastrales 170
Kecskerágófélék családja - Ceiastraceae 170
Csíkos kecskerágó 170
Bibircses kecskerágó 171
Hólyagfélék családja - Staphyleaceae 171
Mogyorós hólyagfa 171
VIII. sorozat. Bengefélék - Rhamnales 171
Bengefélék családja - Rhamnaceae 171
Varjútövis benge 172
Kutyabenge 172
IX. sorozat. Ernyősök - Umbellales 173
Borostyánfélék - Araliaceae 173
Borostyán 173
Somfélék — Cornaceae 173
Húsos som 173
Veresgyűrű-som 174
X. sorozat. Buzérképűek - Rubiales 174
Bodzafélék családja - Caprifoliaceae 174
Fekete bodza 175
Vörös bodza 175
Ostormén-bangita 175
Kánya-bangita 176
Jerikói lonc 176
Közönséges lonc 176
Tatárlonc 176
XI. sorozat. Mályvafélék - Malvales 177
Hársfélék családja - Tiliaceae 177
Ezüsthárs 177
Nagylevelű hárs 178
Kislevelű hárs 178
XII. sorozat. Fagyalképűek - Ligustrales 180
Olajfafélék családja - Oleaceae 180
Magas kőris 180
Magyar kőris, keskenylevelű kőris 182
Virágos kőris 182
Amerikai kőris 183
Fagyal 184
Orgona 184
XIII. sorozat. Sokmagvú csővirágúak — Personates 184
Burgonyafélék családja - Solanaceae 184
Ördögcérna 185
Bignonialélék családja — Biomoniaceae 185
Szivarfa 185
XIV. sorozat. Kerületi magvúak - Parietales 185
Tamariskafélék családja - Tamaricaceae 185
Keleti tamariska 185
Odesszai tamariska 185
XV. sorozat. Hangafélék - Ericales 185
Hangafélék családja — Ericaceae 185
Csarab 185
Fekete áfonya 186
Vörös áfonya 186
XVI. sorozat. Szantálfafélék - Santalales 187
Fagyöngyfélék családja - Loranthaceae 187
Sárga fagyöngy 187
Fehér fagyöngy 187
XVII. sorozat. Csalánfélék - Urticales 188
Eperfafélék családja - Moraceae 188
Fehér eper 188
Fekete eper 188
Oszázsnarancs 189
Szilfélék családja - Ulmaceae 189
Mezei szil 189
Hegyi szil 190
Vénic szil 191
Keleti celtisz 191
Nyugati celtisz 192
XVIII. sorozat. Kupacsosok - Fagales 192
Nyírfélék családja — Betulaceae 192
Bibircses nyír 193
Mézgás éger 194
Hamvas éger 196
Gyertyán 196
Közönséges mogyoró 198
Bükkfélék családja - Fagaceae 198
Bükk 198
Szelíd gesztenye 200
Tölgyfélék 201
Kocsányos tölgy 202
Kocsánytalan tölgy 204
Molyhos tölgy 204
Csertölgy 206
Magyar tölgy 206
Amerikai vörös tölgy 207
Amerikai mocsártölgy 207
Paratölgy 207
XIX. sorozat. Diók - Juglandales 208
Diófélék családja - Juglandaceae 208
Közönséges dió 208
Fekete dió 208
XX. sorozat. Fűzfélék - Salicales 209
Fűzfélék családja - Salicaceae 209
Fehér fűz 210
Törékeny fűz 210
Mandulalevelű fűz 211
Bíbor vagy csigolyafűz 211
Kötőfűz 212
Kecskefűz 212
Cinegefűz 213
Szomorúfűz 213
Nyárfélék 213
Fehér nyár 213
Rezgő nyár 214
Szürke nyár 215
Fekete nyár 216
Tiszaháti nyár 216
Jegenye nyár 217
Nemes nyárak 217
Későn fakadó nyár 217
Korán fakadó nyár 218
Óriás nyár 218
Holland nyár 219
Francia nyár 219
Olasz nyár 219
III. fejezet
ERDŐ- ÉS TERMOHELYTIPOLÓGIA
Növénytársulástan 221
A növénytársulástan alapfogalmai 221
Vegetáció 221
Asszociáció 221
Az asszociáció térbeli és időbeli tagozódása 222
A növénytársulások rendszerezése 222
Egyéb fogalmak 223
Flóraelemek 225
Magyarország növényföldrajzi beosztása 225
Magyar Középhegység vagy Ős-Mátra 227
Dunántúl 227
Alföld 227
Életforma 228
Hazai erdőtípusok 230
Az erdőtipológiai rendszer ismertetése 230
Fenyvesek 232
1. Lucfenyves 232
2. Erdeifenyves 237
3. Feketefenyves 246
Lombos erdők 250
4. Bükkösök 250
5. Juhar-, hárs-, kőris sziklaerdők a bükkövben 256
6. Gyertyános-tölgyesek 262
7. Hegyvidéki liget- és láperdők 267
8. Hegyvidéki tölgyesek 270
9. Erdős-sztyepp-cserjés tölgyesek 279
A) Hegyvidéki erdőssztyepp cserjések 280
B) Lösz tol gyesek 282
C) Homoki tölgyesek 282
D) Sziki tölgyesek 284
10. Síksági ligeterdők 289
A) Tölgy—kőris—szil ligeterdők 290
B) Fűz—nyár ligeterdők 291
11. Síkvidéki láperdők 293
Kultúrerdők 295
12. Nyíresek 295
13. Nyárasok 298
14. Akácosok 302-311
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem