Királyi csábítás

Fülszöveg

Angeline megmozdult, s felemelkedett, hogy a férfi arcába nézhessen. Tudta, hogy az őt figyeli, de csupán arcának körvonalait látta, halvány tűz ragyogott szemében, visszatükrözve a hajnal szürke fényét. Angelina bátorságát összeszedve felé nyújtotta kezét és ujjaival gyöngéden végigsimította a férfi arcát, határozott vonalú állát, nyakának megfeszülő izmait, majd szétnyíló ajkaival megérintette szájának érzékeny vonalát. Rolfe visszonozta a csókot, addig nyújtva a gyönyörteli érzést, míg a lány vissza nem húzódott.
Gyengéden cirógatva vetkőztette le a lányt, minden simogatását érzéki szavak játéka kísérte, mely diadaléneket zengett testének csodálatos formáiról, sima, gyöngyházfényű bőréről s hajának illatáról. Úgy tűnt, Rolfe a lány lelkének bejáratát keresi, de nem lép be, amíg az engedelmesen és örömmel maga nem nyújtja át a kulcsot.
Angeline lelke kitárult, izmai megfeszültek. Lélegzete egyre gyorsult, elsöpörte bágyadtságát, s ő egyre magasabbra emelkedett a féktelen boldogság felé... Egymásba fonódva szárnyaltak magasra. Az érzékelés öröme a fájdalommal volt határos, betöltötte a világot és nem hagyott helyet senki és semmi másnak kettőjükön kívül. Mágikus és isteni hatalommal rendelkeztek, s ujjongva várták, hogy e néhány rövid pillanatban átéljék az egész életükre szóló boldogságot és édes megelégedettséget... Vissza