1.062.071

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

JeMa 2010/1

Jogesetek magyarázata - Negyedévenként megjelenő jogi szaklap/I. évfolyam 1. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Egy új jogtudományi folyóirat indítása a hazai jogi és intézményi környezetben mindenképpen bátor, ugyanakkor szellemileg ösztönző, a viszonyokat, a jogi gondolkodást alakító, szemléletformáló... Tovább

Előszó

Egy új jogtudományi folyóirat indítása a hazai jogi és intézményi környezetben mindenképpen bátor, ugyanakkor szellemileg ösztönző, a viszonyokat, a jogi gondolkodást alakító, szemléletformáló vállalkozás lehet. Bátor, mert ezek a jogi, intézményi viszonyok merevek, az újjal szemben jórészt elutasítók, a változásokat csak lassan, lépésről lépésre beengedők. Az "új időknek új dalaival" való betörés lehetősége Ady óta is legalábbis igen küzdelmes, és nincs ez másként egy alapvetően sokkal inkább evolúciós, mint forradalmi tudomány területen, a jogtudomány területén sem.
Szellemi, szemléletformáló, ösztönző és újat hozó folyóiratra azonban a jogtudomány területén is szükség van. Különösen igaz ez, ha a tervek szerint negyedévenként megjelenő folyóirat azzal a célkitűzéssel indul, hogy jogeseteket elemez, jogesetek, ítéletek kritikai bemutatását végzi el. Az elemzett jogesetek pedig a civilisztika, a büntető-, az alkotmány- és a közigazgatási jog területére egyaránt tartozhatnak, de alkalomszerűen kiterjedhetnek a strasbourgi emberi jogi gyakorlat és érvelés elemzésére is.
A fenti cél nem más, mint egy - Nyugat-Európában élő és bevett - módszernek a magyar jogi kultúrába való behozatala. Annak a szándéknak a megfogalmazása, hogy a jogi munkát, a bírói munkát is lehet színvonalas elemzés alá venni, bírálni, vagy éppen elismerően szólni róla. A sok érdemtelen - politikai vagy publicisztikai - kritika után üdítő a szándék, hogy a szakma elemezzen. Nem a szobatudós, hanem a gyakorlatban is jártas, a joggyakorlat követelményeit és szabályait is ismerő szakember szóljon színvonalasan hozzá az ítélkezéshez az ítéleteken át. Nem az öncélú bírálatért, hanem jó szándékúan, a javítás érdekében. Mert csak az ilyen kritika nyerhet meghallgatást bírói, szakmai körökben, csak az ilyen kritikai elemzés igényelheti, hogy a jogállam egyfajta garanciája legyen.
E sorok írójának határozott véleménye az, hogy az ítélkezés minősége javításának a jogalkotás és a jogi oktatás színvonalának jelentős emelése mellett csak akkor van esélye, ha a bírói megközelítésben újra kifejlődik egyfajta esetjogi kultúra is. Egy szemlélet, amely határozatokat elemet, vet össze és mérlegel, a saját döntés meghozatalakor mások érveit, gondolkodását, ítéleteit is figyelembe veszi. Az ehhez szükséges feltételeket, az ítéletek legszélesebb körű nyilvánosságra hozatalával és kereshetővé tételével is meg kell teremteni.
Reményeim szerint a most útjára indítandó folyóirat is ezt a törekvést segíti majd és hozzájárul ahhoz, hogy jogtudomány és joggyakorlat újra közelebb kerüljön egymáshoz.

Dr. Baka András
a Legfelsőbb Bíróság elnöke Vissza

Tartalom

Baka András: Ajánlás az Olvasónak3
Jakab András - Menyhárd Attila - Osztovits András - Tóth Mihály: Szerkesztőségi köszöntő5
Alkotmányjog
Mészáros Bence: Az Alkotmánybíróság határozata a fedett nyomozókról - A fedett nyomozó büntetlenségét lehetővé tevő törvényi rendelkezések alkotmányosságáról7
Tóth Tihamér: Az Alkotmánybíróság határozata a Gazdasági Versenyhivatal közleménykiadási jogáról - Jogállamiság és a joggyakorlatot ismertető közlemények12
Magánjog és munkajog
Menyhárd Attila: A Legfelsőbb Bíróság elvi határozata a termékfelelősségről - Döntés a termék gyártóját terhelő felelősség és a külön jogszabályon alapuló (állami) helytállási kötelezettség viszonyáról19
Petrovics Zoltán: Tremmel Flórián ügye a Legfelsőbb Bíróságon - Az egyetemi tanárok felmentésének kérdéséről25
Büntetőjog
Gál István László: Molnár Csaba ügye a Fővárosi Ítélőtáblán - Döntés az Országos Rendőr-főkapitányság Pénzmosás Elleni Osztálya vezetőjének vesztegetési ügyében33
Tóth Mihály: A Fővárosi Bíróság ítélete az Erzsébet hídi tüntetés ügyében - Tüntetések és közérdekű üzem megzavarása39
Közigazgatási jog
Bassola Bálint: A Legfelsőbb Bíróság ítélete az autópálya-kartell ügyében - Más eljárásban szerzett bizonyítékok felhasználhatósága a versenyfelügyeleti eljárásban46
Vincze Attila: A Legfelsőbb Bíróság ítélete a regisztrációs adóról - Döntés az Európai Bíróságnak a magyar regisztrációs adóval kapcsolatos ítélete folyamatban lévő ügyekben való alkalmazhatóságáról51
Luxembourgi joggyakorlat
Karsai Krisztina: A Katz-ügy - Az Európai Bíróság ítélete a pótmagánvádló tanúkénti meghallgatásáról57
Wopera Zsuzsa: A Hadadi-ügy - A kettős állampolgárság megítélése a házassági perek joghatósági szabályaiban66
Strasbourgi joggyakorlat
Koltay András: A Vajnai-ügy - Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete a vörös csillag viselésének büntethetőségéről77
Érveléstan - érveléstechnika
Jakab András: Ki a jó jogász, avagy tényleg jó bíró volt-e Magnaud?83
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
JeMa 2010/1
Állapot:
2.600 Ft
1.300 ,-Ft 50
10 pont kapható
Kosárba