Előszó
Egy új jogtudományi folyóirat indítása a hazai jogi és intézményi környezetben mindenképpen bátor, ugyanakkor szellemileg ösztönző, a viszonyokat, a jogi gondolkodást alakító, szemléletformáló vállalkozás lehet. Bátor, mert ezek a jogi, intézményi viszonyok merevek, az újjal szemben jórészt elutasítók, a változásokat csak lassan, lépésről lépésre beengedők. Az "új időknek új dalaival" való betörés lehetősége Ady óta is legalábbis igen küzdelmes, és nincs ez másként egy alapvetően sokkal inkább evolúciós, mint forradalmi tudomány területen, a jogtudomány területén sem.
Szellemi, szemléletformáló, ösztönző és újat hozó folyóiratra azonban a jogtudomány területén is szükség van. Különösen igaz ez, ha a tervek szerint negyedévenként megjelenő folyóirat azzal a célkitűzéssel indul, hogy jogeseteket elemez, jogesetek, ítéletek kritikai bemutatását végzi el. Az elemzett jogesetek pedig a civilisztika, a büntető-, az alkotmány- és a közigazgatási jog területére egyaránt tartozhatnak, de alkalomszerűen kiterjedhetnek a strasbourgi emberi jogi gyakorlat és érvelés elemzésére is.
A fenti cél nem más, mint egy - Nyugat-Európában élő és bevett - módszernek a magyar jogi kultúrába való behozatala. Annak a szándéknak a megfogalmazása, hogy a jogi munkát, a bírói munkát is lehet színvonalas elemzés alá venni, bírálni, vagy éppen elismerően szólni róla. A sok érdemtelen - politikai vagy publicisztikai - kritika után üdítő a szándék, hogy a szakma elemezzen. Nem a szobatudós, hanem a gyakorlatban is jártas, a joggyakorlat követelményeit és szabályait is ismerő szakember szóljon színvonalasan hozzá az ítélkezéshez az ítéleteken át. Nem az öncélú bírálatért, hanem jó szándékúan, a javítás érdekében. Mert csak az ilyen kritika nyerhet meghallgatást bírói, szakmai körökben, csak az ilyen kritikai elemzés igényelheti, hogy a jogállam egyfajta garanciája legyen.
E sorok írójának határozott véleménye az, hogy az ítélkezés minősége javításának a jogalkotás és a jogi oktatás színvonalának jelentős emelése mellett csak akkor van esélye, ha a bírói megközelítésben újra kifejlődik egyfajta esetjogi kultúra is. Egy szemlélet, amely határozatokat elemet, vet össze és mérlegel, a saját döntés meghozatalakor mások érveit, gondolkodását, ítéleteit is figyelembe veszi. Az ehhez szükséges feltételeket, az ítéletek legszélesebb körű nyilvánosságra hozatalával és kereshetővé tételével is meg kell teremteni.
Reményeim szerint a most útjára indítandó folyóirat is ezt a törekvést segíti majd és hozzájárul ahhoz, hogy jogtudomány és joggyakorlat újra közelebb kerüljön egymáshoz.
Dr. Baka András
a Legfelsőbb Bíróság elnöke
Vissza