kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Corvina Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 381 oldal |
Sorozatcím: | Egyetemi Könyvtár |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-13-4548-3 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. |
Előszó | 5 |
A jelentés leírásának módjai | 13 |
A jelentés fogalma | 13 |
A logikai jelentésfogalom | 19 |
A kognitív nyelvészeti jelentésfogalom | 19 |
A strukturális szemantika | 25 |
A három elmélet rövid összehasonlítása | 32 |
A jelentés prgamatikai leírása | 36 |
Összefoglalás | 36 |
Olvasnivaló | 37 |
Szemantika vagy pragmatika? | 38 |
A megnyilatkozás fogalma | 38 |
A pragmatika tárgya | 41 |
A konvencionális jelentés | 46 |
A pragmatika alternatíva | 50 |
A szemantikus alternatíva | 51 |
A szemantikára épülő pragmatikai elemzés | 55 |
A kérdő mondatok szemantikája és pargamtikája | 55 |
A deontikus modalitás és a deontikus beszédaktusok | 60 |
Összefoglalás | 63 |
Olvasnivaló | 63 |
A komponenses elemzés | 65 |
A szószemantika elemzési módszerei | 65 |
A komponenses elemzés és előzményei | 65 |
A jelentésfelbontás (a szemantikai dekompozíció) | 73 |
A jelentésfelbontás korlátai | 76 |
A jelentésfelbontás a formális szemantikában | 83 |
A koncepturális szemantika jelentésfelbontása (Jackendoff elmélete) | 84 |
Wierzbicka elmélete | 87 |
Összefoglalás | 90 |
Olvasnivaló | 91 |
A prototípuselmélet és a kognitív szemantika | 92 |
A kognitív szemantika főbb jellemzői | 92 |
A prototípus fogalma, a tipikalitási feltételek | 92 |
A családi hasonlóság fogalma | 95 |
A nyelvi és nem nyelvi ismeretek közötti különbség | 99 |
A menonímia és a metafora | 101 |
Az előzmények | 103 |
A kísérleti pszichológia és a prototípuselmélet | 103 |
A nyelvfilozófiai háttér | 105 |
A prototípuselmélet szerepe a különböző típusú szavak elemzésében | 107 |
Néhány alternatív elemzés | 110 |
A hazudik ige | 110 |
A megöl ige | 111 |
Az anya szó jelentése | 112 |
A játék szó jelentése | 113 |
A nyelvi és a nyelven kívüli ismeretek közötti különbség kérdése | 114 |
A medvebocs és a kígyó | 115 |
A tud V-zni jelentései | 115 |
Az esküvő | 117 |
Összefoglalás | 119 |
Olvasnivaló | 119 |
A poliszémia és a kétszintű szemantika | 121 |
Poliszémia, homonímia és szemantikai határozatlansg | 121 |
A kritériumok | 123 |
A logikai kritérium | 123 |
A mellérendelés és az ellipszis | 124 |
A definíciós kritérium | 124 |
Különféle olvasatok vonatkozó mellékmondatot tartalmazó összetett mondatban | 125 |
A szójáték | 127 |
A poliszémia-kontinuum | 127 |
A kétszintű szemantika | 129 |
A szabályos poliszémia | 133 |
Szemantikai és konceptuális poliszémia | 138 |
A tulajdonnevek | 140 |
Az aspektuális igék | 141 |
A szabálytalan poliszémia | 143 |
A metafora | 143 |
Konklúzió | 145 |
Olvasnivaló | 146 |
A főnév | 148 |
A főnév fogalma | 148 |
A megszámlálható köznév | 149 |
A specifikusság | 150 |
Az élő-élettelen oppozíció | 153 |
A generikus és az egyedi olvasat | 155 |
Az anyagnév | 157 |
A tulajdonnév | 159 |
A tulajdonnevek logikai vizsgálata | 160 |
A tulajdonnevek jelentése strukturális szemantikai szempontból | 163 |
A képzett főnevek | 166 |
Az -ás/-és képzős deverbális főnevek | 166 |
Az -ó/-ő képzős deverbális főnevek | 169 |
A főnévi szóösszetételek | 171 |
A deverbális alaptagú főnévi összetételek | 171 |
A nem deverbális fejű főnévi összetételek | 174 |
Összefoglalás | 175 |
Olvasnivaló | 178 |
A melléknév | 179 |
A melléknév fogalma | 179 |
Melléknévi és főnévi jelentés | 182 |
A predikatív és az attributív használat | 185 |
A melléknevek szemantikai osztályozása | 188 |
A dimenzionális melléknevek jelentésábrázolása | 191 |
A melléknévi jelentős szerkezet értelmezési lehetőségei | 196 |
A melléknévképzés néhány szemantikai szempontja | 200 |
A -(j)ú/-(j)ű képző | 201 |
A fosztóképző | 203 |
Az -i melléknévképző | 204 |
Összefoglalás | 206 |
Olvasnivaló | 208 |
Az ige | 209 |
Az ige fogalma | 209 |
Az állapotok | 210 |
A argumentumszerkezet | 213 |
A belső argumentumok | 213 |
Implicit argumentumok | 213 |
Thematikus szerepek | 215 |
Néhány különleges igeosztály | 221 |
A kontrolligék | 221 |
Az átlátszatlan (vagy opák) és az átlátszó (vagy transzparens) igék | 223 |
A faktív igék | 225 |
Az implikatív igék | 225 |
A kijelentésattitűdöt kifejező igék | 226 |
A kauzativitás problémája | 228 |
Az igejelentés és a szintaktikai alternációk közötti összefüggés | 232 |
Az igekötők szemantikája | 234 |
Az igekötő egyargumentumú predikátum | 237 |
Az igekötő kétargumentumú predikátum | 240 |
Az igekötő mint funktor | 243 |
Összefoglalás | 244 |
Olvasnivaló | 247 |
A mondat időszerkezete | 248 |
Külső és belső időszerkezet | 248 |
A Reichenbach-féle rendszer | 249 |
A referenciaidő | 254 |
Az időhatározói mondatok szerepe | 255 |
Tipológiai változások | 256 |
A vektoriális rendszer | 257 |
Az abszolút és a relatív idő | 259 |
A metrikus rendszer | 260 |
A melléknévi igenevek időviszonyítása | 263 |
Az -ó/-ő képzős melléknévi igenév | 263 |
A -(t)t képzős melléknévi igenév | 265 |
A szövegek időszerkezete | 266 |
Az időlogika | 270 |
Összefoglalás | 272 |
Olvasnivaló | 273 |
Aspektus, akcióminőség, eseményszerkezet | 275 |
Az aspektus | 275 |
Az aspektus fogalma, aspektuális kategóriák | 275 |
A folyamatos és a befejezett aspektus | 276 |
A progresszív aspektus | 279 |
Az állapotok | 279 |
A habituális olvasat | 280 |
Az aspektus kompozicionalitása | 281 |
Tipológiai vonatkozások | 287 |
Az akcióminőség | 289 |
Az eseményszerkezet | 297 |
Összefoglalás | 304 |
Olvasnivaló | 305 |
A modalitás | 306 |
A logikai hagyomány | 306 |
A modális logika | 306 |
A modalitás egységes formális kezelése | 309 |
A nyelvészeti hagyomány | 312 |
A modalitás mint egy szintaktikailag meghatározott szóosztály jelentése | 312 |
A modalitás mint a beszélő értelmi, érzelmi vagy akarati attitűdje | 215 |
A modalitás nyelvi kifejezőeszközei | 320 |
Szubjektív és objektív modalitás | 323 |
A -hat/-het jelentései | 326 |
Az evidencia forrását jelző nyelvi elemek | 328 |
A mondat modális alapértékei | 332 |
Összefoglalás | 334 |
Olvasnivaló | 336 |
Az előfeltevések | 338 |
Az előfeltevések fogalma | 338 |
A logikai előzmények | 338 |
A logikai implikáció | 343 |
A külső és belső tagadás | 345 |
Az előfeltevés fogalmának meghatározása | 346 |
A pragmatikai előfeltevés-fogalom | 350 |
A legfontosabb preszuppozíciós szerekezetek | 352 |
A határozott főnévi szerkezet | 352 |
A faktív igék | 354 |
Az inchoatív igék | 355 |
Néhány további igeosztály | 357 |
Az összehasonlító szerkezetek | 358 |
Az is a csak, valamint a még és a már | 359 |
Az irreális feltételt kifejező feltételes mondatok | 360 |
A fókuszt tartalmazó mondatok | 361 |
Az előfeltevések osztályozása | 361 |
Az egisztenciális előfeltevések | 362 |
Univerzális és idioszinkratikus előfeltevések | 363 |
Az összetett mondat előfeltevései | 366 |
Összefoglalás | 369 |
Olvasnivaló | 370 |
Utószó | 372 |
Tárgymutató | 374 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.