Bevezető | 5 |
Az 1977-es Lázár-jelentés | |
Király Károly | |
Az Ellenpontok | |
HPT | |
Román nemzetiségi politika a nyugati sajtó tükrében | |
A magyarországi fordulat | |
Hazai renegátok | |
Az asszimilációs törekvések felgyorsulása | |
Defenzív magyar nacionalizmus | |
Az egységes román nemzeti állam eszméje és a királyi Románia politikai gyakorlata | 17 |
A román nacionalizmus gyökerei | |
Idegen uralom és xenofóbia | |
Románia soknemzetiségű állammá válása 1919 után | |
A gyulafehérvári ontok és a párizsi kisebbségvédelmi szerződés | |
Poltikai taktikázás ezek kihagyása végett az új román alkotmányból | |
Az 1923-as alkotmány és szerepe a román nacionalizmus további fejlődésében | |
Ennek viszonya a magyarsághoz és a zsidósághoz, illetve egyéb kisebbségekhez | |
A magyarság irredenta | |
A romániai kisebbségellenes repressziók mint állampolitika | |
Ennek káros következményei az igazi nemzetépítés szempontjából | |
A baloldali ellenzék és a kisebbségek | |
A munkáspártok nemzetiségi összetétele | |
Néhány népszerű vulgáris előítélet | |
Ezeknek a fasizmusig elvezető logikája | |
A román hagyományos jobboldal és fasizmus érintkezési pontjai és különbségei | |
A második világháború utáni Románia | 31 |
A román nemzetállam koncepció és a kommunista rezsim. | |
Az első évek "interncionalizmusa" | |
Az RKP "nemzeti párttá" válásának követelménye | |
Az "európai baloldal" kiszorítása a román közéletből | |
Az RKP felhígulása és színelváltozása, egy nacionalista kemény mag térhódítása | |
A párt hatékony politizálása, a hatalmi monopólium megszerzése | |
A kisebbségmentes állam ideálja | |
Az kisebbségek a kommunista kormányzat szemszögéből nézve | |
Szlávok, törökök, tatárok | |
Magyarok, németek, zsidók | |
A németek és zsidók kivándorlása | |
Románia háború utáni helyzete a Szovjetunióval szemben | |
A tolerancia politikája és ennek okai | |
A Nemzetiségi Statutum | |
A romániai magyarság baloldali politikai tájékozódása | |
Az 1946-os választások | |
A Magyar Népi Szövetség felszámolásának stratégiája | |
A Magyar Autonóm Tartomány | |
A román vezetés Sztálin halála után | |
Patrascanu likvidálása | |
A románosítás viszonylagos lelassulása | |
A XX. kongresszus és a román pártvezetés Szovjetuniótól való eltávolításának csírái | |
1956 | |
A kolozsvári diákság | |
A rendteremtés | |
Az aktivizálódó nacionalizmus, tisztogatások a magyar iskolarendszer elleni fellépések | |
A kolozsvári magyar egyetem felszámolása | |
A hatvanas évek közepétől a hetvenes évek közepéig | 59 |
Távolodás Moszkvától | |
A társadalmi konszenzus kísérlete | |
Amnesztia | |
Ceausescu fellépése | |
Enyhülés | |
A román társadalom ruszofóbiája | |
A besszarábiai románság | |
Ellentmondások | |
Kedvezmények a kisebbségi magyar kultúrának, de ugyanakkor tovább erősödnek az asszimilációs intézkedések | |
A magyar iskolarendszert ért újabb csapások | |
Az ipartelepítési koncepció kisebbségpolitikai háttere | |
Az etnikai összetétel megváltoztatása | |
Példák | |
Kolozsvár, Hóstát | |
A lumpenesedés | |
Az új kurzus, 1971-től | |
Személyi kultusz | |
A helyzet rosszabodása | |
A nyolcvanas évek: akreleráció | |
A nacionalizmus brutalizálódásának okai | 79 |
A homogenizáció - egy műszó és amit eltakar | 87 |
A gyűlölködés ideológiája. A magyarellenes propaganda és hatásai | 91 |
A csőd elsinkófálása az irredenta falrafestett képével | 97 |
A lélekmérgezés következményei | 100 |
Az állampolgári lojalitás bunkója | 103 |
A puhítás taktikája | 106 |
A stratégiai áttörés terve | 113 |
Mit hozhat a jövő? | 135 |
Jegyzetek | 145 |