Jelentés a magyar közoktatásról 2006

Tartalom

ELŐSZÓ 13
BEVEZETÉS - A MAGYAR KÖZOKTATÁS 2002 ÉS 2006 KÖZÖTT
(Halász Gábor) 19
1. AZ OKTATÁS TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE
(Medgyesi Márton) 29
1.1. A gazdasági fejlettség alakulása 29
1.2. Oktatás és államháztartás 35
1.3. Az iskoláskorú népesség alakulása 37
1.4. Az iskoláskorú gyermekek életkörülményei és életmódja 39
1.4.1. A gyermekek családjainak szerkezete 39
1.4.2. A gyermekes családok lakáshelyzete 39
1.4.3. A gyermekek anyagi körülményei 41
1.4.4. A gyermekek fogyasztása és a szabadidő-eltöltés módjai 42
1.4.5. Rizikómagatartás 43
1.4.6. A gyermekek társas kapcsolatai és elégedettsége 43
1.5. Az iskolázottság gazdasági-társadalmi hatásai 44
1.5.1. Az iskolázottság hatása az egyének munkaerő-piaci helyzetére 45
1.5.1.1. Foglalkoztatás iskolai végzettség szerint 45
1.5.1.2. Különböző iskolai végzettségűek keresetei: az iskolázottság
hozamának alakulása 49
1.5.2. Az iskolázottság társadalmi hatásai 51
1.6. A közoktatás a közvélemény tükrében 53
2. A KÖZOKTATÁS IRÁNYÍTÁSA
(Balázs Éva - Palotás Zoltán) 55
2.1. A magyar közoktatás-irányítás alapvető jellemzői
és a rendszer előtt álló kihívások 55
2.1.1. Az irányítási rendszer jellemzői és szereplői 55
2.1.2. Az irányítási-döntéshozatali rendszer nemzetközi tükörben 58
2.1.3. Új kihívások az oktatásirányítással szemben 59
2.1.4. A magyar közigazgatás reformja 61
2.2. A központi irányítás 63
2.2.1. Uj kormányzati kihívás: az első Nemzeti Fejlesztési Terv 63
2.2.2. A központi ágazati irányítás jellemzői 64
2.3. A területi oktatásirányítás 67
2.3.1. A területi középszint 67
2.3.2. A kistérségi szint 70
2.4. A helyi szint 74
2.4.1. A helyi irányítás új feladatai és kihívásai 76
2.4.2. A helyi tervezés jellemzői 81
2.4.3. A fenntartók és intézmények közötti kapcsolatok: értékelés és
ellenőrzés helyi szinten 82
2.5. Az intézményi szint 85
2.5.1. Az intézményi szintű irányítást közvetlenül érő kihívások 85
2.5.2. Az intézményi szintű tervezés 87
2.5.3. A szervezeti működés szabályozásának változásai 89
2.6. A szolgáltató és támogató intézményrendszer 90
2.6.1. A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket érő
kihívások 90
2.6.2. Az önkormányzati pedagógiai szakmai szolgáltatások 93
2.6.2.1. Szaktanácsadás 94
2.6.2.2. Pedagógiai értékelés 94
2.6.2.3. Továbbképzési és információs szolgáltatások 95
2.6.2.4. Egyéb szolgáltatások 96
2.6.3. A nem állami, nem önkormányzati szolgáltatók 97
2.6.4. Oktatáskutatás és -fejlesztés 98
2.6.4.1. Szervezeti feltételek 98
2.6.4.2. A kutató-fejlesztő intézményrendszer változásai 100
2.7. Civil társadalom, partnerség, konzultáció 102
3. A KÖZOKTATÁS FINANSZÍROZÁSA
(Hermann Zoltán - Varga Júlia) 105
3.1. A közoktatási kiadások alakulása 105
3.1.1. A közoktatás részesedése a GDP-ből 106
3.1.2. A közoktatási kiadások alakulása 108
3.1.3. Az egy tanulóra jutó kiadások 110
3.2. A közoktatás finanszírozási rendszere 111
3.2.1. A rendszer alapvető jellemzői 111
3.2.2. Központi költségvetési források 112
3.2.3. Munkaerő-piaci Alap képzési alaprész, szakképzési támogatások . 115
3.2.4. Európai uniós támogatások 115
3.2.5. Helyi folyamatok 117
3.3. A közoktatás hatékonysága 118
3.3.1. Az oktatás belső hatékonysága 119
3.3.2. Az oktatás külső hatékonysága 126
3.4. Egyenlőtlenségek és az iskolák finanszírozása 127
3.4.1. Horizontális egyenlőtlenségek 127
3.4.2. A hátrányos helyzetű diákok oktatásának támogatása 129
4. AZ OKTATÁSI RENDSZER ÉS A TANULÓI TOVÁBBHALADÁS
(Imre Anna - Györgyi Zoltán) 133
4.1. Általános összefüggések 134
4.1.1. Nemzetközi kihívások 134
4.1.2. Hazai kihívások 137
4.1.3. Fogalmak: képzési szint, intézmény, program 138
4.2. A tanulói továbbhaladás és az oktatási rendszer nemzetközi összehasonlításban 140
4.2.1. Az oktatási rendszer szerkezetének összhangja az európai
tendenciákkal 140
4.2.2. Az iskolázás, az oktatásban való részvétel szintje nemzetközi
összehasonlításban 141
4.3. A hazai iskolaszerkezet alakulása 142
4.3.1. Az iskolaszerkezetet befolyásoló tényezők 142
4.3.1.1. A demográfiai változások hatása 142
4.3.1.2. A szabályozás hatása 142
4.3.2. Az oktatási rendszer vertikális változásai 145
4.3.2.1. Vertikális változások az általános és a középiskolai
képzésben 146
4.3.3. Az oktatási rendszer horizontális változásai 147
4.3.4. A szakképzés szerkezetének átalakulása 148
4.3.4.1. Változások az OKJ-ban 148
4.3.4.2. A szakiskolai reform, változások a szakképzésben 150
4.3.4.3. A felsőfokú szakképzés 151
4.3.5. Átjárhatóság és korrekciós utak 152
4.3.6. Közoktatás és élethosszig tartó tanulás 154
4.4. A közoktatás egyes szintjei 154
4.4.1. Az iskola előtti nevelés 155
4.4.2. Az alapfokú oktatás 156
4.4.2.1. Intézményi jellemzők 156
4.4.2.2. Beiskolázás és továbbhaladás 158
4.4.2.3. Az általános iskola utáni továbbtanulás 159
4.4.2.4. A közvélemény a középfokon való továbbtanulásról 160
4.4.3. A középfokú oktatás 162
4.4.3.1. Intézményi jellemzők 162
4.4.3.2. A beiskolázási és továbbhaladási jellemzők 164
4.4.3.3. A kétszintű érettségi bevezetésének várható hatása 167
4.4.4. A középfokú oktatásból kilépőket fogadó rendszerek 168
4.4.4.1. Középiskola utáni szakképzés 169
4.4.4.2. A felsőfokú szakképzés 169
4.4.4.3. Továbbtanulás felsőfokon 170
4.5. Átmenet az oktatásból a munka világába 174
4.5.1. Az oktatás és a munka közötti hazai átmenet 175
4.5.2. Pályaválasztás és életpálya-tanácsadás 176
4.5.3. Oktatás és gazdaság 179
4.5.3.1. A két rendszer közötti közvetítő mechanizmusok és
oktatáspolitikai eszközök 180
4.5.3.2. Az oktatás és a munka világának nemzetköziesedése 181
4.6. A felnőttek tanulása 184
4.6.1. Az iskolarendszeren kívüli tanulás 185
4.6.2. Az informális tanulás 186
4.7. A közoktatás egyéb alrendszerei 188
4.7.1. A speciális oktatás 188
4.7.2. A kisebbségi oktatás 189
4.7.3. Kollégiumok 190
4.7.4. A nem állami/önkormányzati oktatás 192
4.7.4.1. A felekezeti oktatás 192
4.7.4.2. Az alapítványi fenntartásban működő intézmények 194
5. AZ OKTATÁS TARTALMA
(Vágó Irén - Vass Vilmos) 197
5.1. A közoktatás tartalmi fejlesztése és szabályozása 197
5.1.1. Nemzetközi tendenciák 197
5.1.2. A magyarországi tartalmi szabályozás átalakulása 201
5.1.2.1. A Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata és implementációja 203
5.1.2.2. Akkreditált kerettantervek - kerettantervi akkreditáció... 206
5.1.2.3. Az oktatási programok, programcsomagok 209
5.1.2.4. Az iskolák új pedagógiai programjai és a helyi tantervei .. 212
5.1.2.5. Az érettségi vizsga 214
5.1.2.6. Az alapműveltségi vizsga 218
5.1.2.7. A kompetenciamérések referenciakerete 219
5.2. Tartalmi változások a közoktatás egyes területein 220
5.2.1. Az iskoláskor előtti nevelés 220
5.2.2. Általános és középiskolai oktatás 223
5.2.3. Szakiskolai képzés - szakképzés 225
5.2.4. Alapfokú művészetoktatás 228
5.2.5. A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása 232
5.2.6. Nemzetiségi oktatás 237
5.3. A kiemelt területek fejlődése 240
5.3.1. Idegen nyelv 240
5.3.1.1.Nyelvpolitika, idegennyelv-tudás Európában 240
5.3.1.2. Idegennyelv-tudás, nyelvoktatás-politika Magyarországon 241
5.3.1.3. Idegennyelv-oktatás: nyelvtanulók, tanult nyelvek 245
5.3.1.4. Az idegen nyelvek tanulásának feltételei 247
5.3.1.5. A nyelvtudás mérése és elismerése 251
5.3.2. Digitális írásbeliség a közoktatásban 253
5.3.2.1. A digitális írásbeliség stratégiai háttere 253
5.3.2.2. Az eszközellátottság jellemzői 254
5.3.2.3. Az IKT alkalmazása az oktatásban 258
5.4. A tanulás infrastruktúrája 260
5.4.1. Az oktatás fizikai környezete 261
5.4.2. Eszközök és felszerelések 263
5.4.3. Hagyományos és új tartalomhordozók 264
5.4.3.1. A tankönyvek 265
5.4.3.2. Nem hagyományos tartalomhordozók 273
5.5. Szakmai fejlesztési programok és alapok 274
5.5.1. Megyei közoktatás-fejlesztési közalapítványok 275
5.5.2. Közoktatási Modernizációs Közalapítvány 275
5.5.3. Soros Alapítvány 277
5.5.4. Az Európai Unió programjai 277
6. AZ ISKOLÁK BELSŐ VILAGA
(Szekszárdi Júlia) 279
6.1. Az iskola intézménye 281
6.1.1. A szervezet működése 281
6.1.1.1. Az iskolavezetés 282
6.1.1.2. A döntések felelőssége, munkamegosztás 285
6.1.1.3. Külső és belső értékelés 286
6.1.2. Az iskola szereplői és kapcsolati kultúrája 287
6.1.2.1. Iskolavezetés és tantestület 287
6.1.2.2. A pedagógusok mentálhigiénéje 289
6.1.2.3. Pedagógusok és tanulók 290
6.1.2.4. Tanulók és tanulócsoportok 294
6.2. Szocializáció, tanítás, tanulás 295
6.2.1. Állampolgári nevelés 295
6.2.2. Egészségnevelés 298
6.2.2.1. Az iskolások testi és lelki egészsége 298
6.2.2.2. Az egészség-magatartás formálása 298
6.2.2.3. Egészségnevelő-prevenciós programok 300
6.2.3. A pedagógusok módszertani kultúrája 302
6.2.3.1. Az iskolai oktatásban megvalósuló
tanulásszervezési módok 303
6.2.4.2. Számítógép- és könyvtárhasználat az iskolában 304
6.3. Az iskolák és környezetük 305
6.3.1. Jog az iskolában 305
6.3.1.1. Szülői jogok, szülői szervezetek 305
6.3.2. Szakmai civil szervezetek 306
6.3.3. Iskola a világhálón 307
6.3.3.1. Iskolai honlapok 307
6.3.3.2. Internet az iskolában 309
6.3.3.3. A hivatalos oktatási média 309
6.3.3.4. Az oktatás nyilvánosságának alternatív csatornái 311
7. PEDAGÓGUSOK
(Nagy Mária - Varga Júlia) 313
7.1. A pedagógusszakma változásai, nemzetközi és hazai kihívások 313
72. Létszám és összetétel 315
7.2.1. A pedagóguslétszám alakulása 315
7.2.2. A szakma összetétele és rétegződése 318
7.2.3. A pályakezdő pedagógusok összetételének változása 318
7.2.4. A nem pedagógus iskolai dolgozók 319
7.3. Foglalkoztatás és bérezés 320
7.3.1. A foglalkoztatási viszonyok változásai 320
7.3.2. A közoktatásban foglalkoztatottak keresetének változása 321
7.3.2.1. A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok
keresetének változása 322
7.4. Pedagógusképzés, a pedagógusszakma folyamatos fejlesztése 325
7.4.1. A pedagógushallgatók számának alakulása 326
7.4.2. A pedagógusképzésre jelentkező hallgatók jellemzői a
felsőoktatásba egyéb szakokra jelentkezőkkel összehasonlítva 327
7.4.3. A pedagógusképzésben végzett hallgatók közoktatásban történő
elhelyezkedését meghatározó tényezők 328
7.4.4. A képzés jelenlegi struktúrája és intézményei 329
7.4.5. A pedagógusképzés átalakulása, a kialakuló új struktúra 331
7.4.6. A pedagógusszakma folyamatos fejlesztése 338
8. A KÖZOKTATÁS MINŐSÉGE ÉS EREDMÉNYESSÉGE
(Horn Dániel - Sinka Edit) 341
8.1. A minőség és az eredményesség értelmezése 341
8.2. Eredményesség a tanulói teljesítmények tükrében 343
8.2.1. Országos tanulói teljesítménymérések 343
8.2.1.1. A magyar közoktatás eredményességi problémái 347
8.2.1.2. Matematikai műveltség 350
8.2.1.3. Olvasás-szövegértés, anyanyelvi kompetenciák 354
8.2.1.4. Természettudományos műveltség 356
8.2.1.5. Tantárgyközi kompetenciák: komplex problémamegoldás 357
8.2.1.6. Idegen nyelvi készségek 360
8.2.2. A tanulás eredményességét meghatározó tényezők 360
8.3. Az eredményesség egyéb mutatói és értékelésének egyéb formái 363
8.3.1. A felsőfokú továbbtanulás mutatói 363
8.3.2. Az érettségi vizsga 364
8.4. A minőségpolitika eszközrendszere 370
8.4.1. Az Országos kompetenciamérés 370
8.4.2. Intézményértékelés és intézményi szintű minőségbiztosítás 373
9. OKTATÁSI EGYENLŐTLENSÉGEK ÉS SPECIÁLIS IGÉNYEK
(Keller Judit - Mártonfi György) 377
9.1. Az oktatási egyenlőtlenségek fogalomrendszere 377
9.1.1. Az oktatási egyenlőtlenségek értelmezési kerete 377
9.1.2. Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésének
megközelítési módjai 380
9.2. Az oktatási egyenlőtlenségek típusai és a speciális igények 384
9.2.1. Területi egyenlőtlenségek 384
9.2.2. Intézmény és program szerinti egyenlőtlenségek 388
9.2.3. A nemek közötti egyenlőtlenségek 389
9.2.4. Nyelvi és kulturális különbségek 390
9.2.4.1. A nemzetiségi kisebbségi oktatás 390
9.2.4.2. Bevándorlók 391
9.2.4.3. Romák az oktatási rendszerben 393
9.2.5. Egyéni különbségek 397
9.2.5.1. Sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatásban és az
oktatási integráció 397
9.2.5.2. Tehetséges tanulók az oktatási rendszerben 403
9.3. Az egyenlőtlenségek mérséklése és az oktatáspolitika 404
9.3.1. Országos oktatáspolitikai törekvések és a főbb intézkedések 404
FÜGGELÉK 413
1. Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete 413
2. Az oktatás irányítása 425
3. A közoktatás finanszírozása 433
4. Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás 453
5. Az oktatás tartalma 507
6. Az iskolák belső világa 533
7. A pedagógusok 541
8. A közoktatás minősége és eredményessége 555
9. Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények 563
FELHASZNÁLT IRODALOM 573
ADATBÁZISOK 599
ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 607
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 619

Témakörök