Jelentés a dialógus nyomán

Fülszöveg

Fülep Lajos (1885-1970) a magyar eszmetörténet azon alakjai közé tartozik, akinek szellemi kisugárzása saját kora eszmélkedő nemzedékére jelentős hatással volt. Kötetünkkel azt a hiányt próbáljuk enyhíteni, amely művei recepciójának folytonosságában mutatkozott meg az alkotó halála óta eltelt három évtizedben. Napjainkra a hagyaték gondozóinak (F. Csanak Dóra és Tímár Árpád) jóvoltából az életmű folyamatos kiadásának köszönhetően hozzáférhetővé váltak a kevésbé ismert, illete kéziratban maradt írások is. Tanulmánykötetünkben igyekeztünk a 90-es években lezajlott horizontváltás nyomán formálódó új beszédmódok közegében dialógust létesíteni a fiatal Fülep Lajos ismert vagy csak nemrég hozzáférhetővé vált írásaival. Értelmezésünk alakulásában belejátszott az, hogy a mai hatást a mű "fogadtatásának előtörténetéhez mérjük, s a hatás és befogadás két fokozatából alkotjuk meg esztétikai ítéletünket". (H. R. Jauss)
Nem ezzel a kötettel kezdődik, és remélhetőleg nem is ezzel végződik Fülep-recepció. Kötetünk tanulmányaiban a hatástörténeti vonatkozások és a korábbi értelmezések figyelembevételével bizonyos hangsúlyeltolódások figyelhetők meg. Fülep írásait igyekszünk a kortárs európai művészetelmélet összefüggésében is vizsgálni, ha arra alkalmas párhuzamok kínálkoznak. Talán lesznek olyan olvasók, akik eljárásmódunkat a kötet egészének hangvételével együtt szokatlannak találják majd, esetleg mindez még vitára is készteti őket. Ha így történik, ez is a Fülep-recepció folytonosságát fogja elősegíteni. Vissza