Jelenségek és példázatok

Fülszöveg

"Különleges prózagyűjteményt tart kezében az Olvasó. Eredeti és a mai szokványoktól jólesően elütő, költői formában megírt novellákat. Némely novella ily módon közelebb kerül a vershez, és bizonyos "lebegő" jelleget nyer. A szerző, Hegyi Béla a valóság és annak szürrealisztikus "mása" között kalauzol bennünket emberi és közösségi dolgokban. Igen elgondolkoztatónak érzem az egész novellaciklust átfogó szimbolikát, valamint azt a drámaiságot, mellyel az élet kényes és kegyetlen tényeit bemutató írásokat megformálta. E kötet írójától újabb értékes írásokat várhatunk" - írja a kötetről Sőtér István.
"Hegyi Béla kötetét a ma már egyre ritkább igazi szociális humánum hatja át, olyasfajta szeretet az ember iránt, amely hol finom iróniával, hol részvéttel, olykor kegyetlenül is, de mingig "belülről" ábrázolja az egyén tévelygéseit. Hegyi Béla tömören és hajlékonyan ír, az Olvasót magához húzza a szöveg közvetlensége. Emögött lelki közvetlenséget érzek a világ sorsával, egy szerény, de határozott írói magatartást, amely az embernek mint utat kereső lénynek a szolgálatában látja az író dolgát. Stílusa is, ennek megfelelően, rejtőzködő stílus, nem kihívó és magamutató, miként ez mai prózánkban eléggé általános, nyelvezete éppoly egyszerű és tiszta, mint az a tudás, amellyel rámutat: ilyenek vagyunk. Ez a kötet gazdagítja irodalmunkat; legtöbb darabja nemcsak "regisztrál", amihez már hozzászoktunk, hanem melegít is, ami annyira hiányzik" - írja Török Endre. Vissza