Jelek lesznek... Látomásaik lesznek... Álmokat látnak...

Előszó

„Jelek lesznek" ... „Látomásaik lesznek"... „Álmokat látnak." így az írás. Mi beszámolunk a különös jelekről, látomásokról, álmokról, a távolbalátásokról, megérzésekről, amelyek mind tájékoztatnak, buzdítanak, előkészítenek, valamely nagy esemény küszöbén figyelmeztetnek: vigyázz, rákészülj valamire, ami ha váratlanul következnék be, a katasztrófát ki nem kerülhetnéd ... Álommagyarázással nem foglalkozunk s ha mégis úgy írtuk le, amint vettük. Leadjuk amit olvastunk, hallottunk, tapasztaltunk. Amiről itt szó esik, az a szó-szoros értelmében „metafizikai" jellegű. Az eseményekből kiragyog a miénket messze túlhaladó tudás, a bölcsesség, a szeretet és a szerető szíveket páratlan gyengédséggel kezelő jóság, az ember sorsa fölött őrködő kegyes Gondviselés. Különös, sőt nagyon is különös dolgokról is lesz szó. Avagy nem különös-e ha a szülő meglátja veszedelembe jutott szülöttjét, ha az álom megfesti előre, ami csak holnap vagy később lesz esedékes. Mert hol van az, ami még csak holnap fog megtörténni ? Ki tudja, ki látja azt, ami még a jövendő titka ? „Vigyázz a koporsóra," a doktor alteregója, a katona álma (1. Példatár I.) éppoly különösek, mint az, hogy a lovak évtizedeken át megtorpannak ott, ahol gyilkosság történt, a kutyák szűkölve vonítanak, a macskák felborzolt szőrrel fújnak, amikor az élők jelenéseket látnak. „Vannak dolgok az ég alatt" ... Az is különös, hogy a hivatásos magzatelhajtó lázálmában gyerekfejeket lát, a haramia pedig józan fejjel felpanaszolja a 13 fekete alakot, akik az ő halálos ágya körül sorakoznak. Aztán mit keresnek a galambok az Isten emberei körül és a fekete, vadtekintetű kutyák mért jelentkeznek a gonoszak sírján, vagy az istentelenek halála alkalmával. Eltorzult arccal, ökölbe szorított kézzel a szoba közepén a padlón fetreng a Máriát-gyalázó és a tisztelők nem egyszer mosolyogva máriás énekeket zengve, néha máriás jelenésekben gyönyörködve halnak. Vissza