Jel-kép 1981/3.

Előszó

Szerkesztői levelünk ez alkalommal lakonikusabb, mint a Jel-Kép többi számában. Azért, mert elsősorban egy anyagra kívánja az olvasó figyelmét irányítani: az „Objektivitás, elkötelezettség, kritika" címmel közölt (lezajlott, induló, körülöttünk állandóan folyó, magunkban megvívott?) vitára. És szűkszavú azért is, mert a szerkesztőség nem akarja előzetes szempontok kalodájába szorítani az anyag olvastakor kipattanó, s remélhetőleg írásban is megfogalmazódó gondolatokat. Felvezetésnek szánjuk tehát csupán ezt a néhány sort - egy olyan gondolatkörhöz, amelyet a kommunikátori szakmán belül tulajdonképpen nem is szükséges külön „felvezetni". Hiszen minden újságíró, szerkesztő, az elektronikus vagy a nyomtatott tömegkommunikáció szerkesztőségeiben dolgozó kolléga nap mint nap tapasztalja az objektív valóságtükrözés, az elkötelezett állásfoglalás, a kritikus társadalomkép dilemmáit. Hiszen szakmánk alapkérdése: viszonyunk a valósághoz.
A Magyar Rádió Pártbizottsága széles körű vitát szervezett e dilemmák és a rádiós műsormunka kapcsolatáról. A Műsorpolitikai Munkabizottság, több riporter, publicista és szerkesztő bevonásával munkaanyagot készített, amelyet azután a pártbizottság meghívottakkal kibővített ülése megvitatott. A Jel-Kép hasábjain a munkaanyag és a pártbizottsági vita magnószalagjáról készített jegyzőkönyv rövidített, s élőszóról írásba átszerkesztett változatát közöljük. A szerkesztéssel és a rövidítésekkel nem kívántuk a gondolati sarkokat legömbölyíteni, a szenvedélyes önvizsgálat éleit lecsiszolni. . . sőt, abban reménykedünk, hogy - jó értelemben - még provokatívabbá vált az anyag: továbbgondolásra, hozzászólásra ösztökélővé. Vitára bocsátjuk tehát!
Az objektivitás-elkötelezettség-társadalomkritika fogalom-hármasa az újságírás alapvető háromszögelési rendszere. Nemcsak a rádiós műsormunkában, hanem a televízió és a napilapok, hetilapok szerkesztőségeiben egyaránt. A rádiós anyag közzétételével lapunk szerkesztősége a Bródy Sándor utcai háztömb határain túli vitát kívánja elősegíteni. Egy olyan időszakban, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célkitűzéseinknek tájékoztatáspolitikai vonzatai is vannak. Egy olyan időszakban, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az új hidegháború - ha tartós marad is - nem az információs autarchia, hanem az információs nyitottság küzdelmeit jelenti. Egy olyan időszakban, amikor a kommunikátorok - a vita eddigi menete ezt mutatja - az objektivitást, az elkötelezettséget és a társadalomkritikát nem egymást kizáró vagy tagadó, hanem szigorúan egymásra épülő fogalmakként élik meg mindennapi munkájukban. Múltkori szerkesztői levelünkben a profizmus dicséretét próbáltuk megfogalmazni. Úgy tűnik, a mostani vita ismét erre rímel: az újságíró munka minőségi vonatkozásait hangsúlyozza, az egymásból gazdagodó szakszerűséget és elkötelezettséget! Vissza