Jegyzetlapok (dedikált példány)

Fülszöveg

A Jegyzetlapok, amely a hasonló című, 1969-ben megjelent könyv folytatása, egy író tevékenységének a legszemélyesebb tartozéka, mint a szobája, a könyvespolca, az asztala, az írógépe. A mindennapok elmaradhatatlan epizódjait, emlékképeit, indulatait rögzíti, minden irodalmi áttétel nélkül, közvetlenül, egyszerűen. Rónay György szilárd hivatástudata, etikus magatartása mérlegel, kritizál vagy méltányol minden jelenséget. Azokat a tulajdonságokat emeli ki másokból, amelyek az övéire visszhangoznak. Megemlékezése Radnóti Miklósról, Szerb Antalról, Sárközi Györgyről is az elhivatottság és a lelkiismeretesség megbecsülése, önmaga és embertársainak az okulására, erősítésére. A Jegyzetlapok legtöbb lapját érthetően a művészetnek, az irodalomnak, az esztétikának és a gondolkodásnak szentelte. De ezekről is - akárcsak az élet más dolgairól - szerényen és egyszerűen szól, mert művészi etikája szerint az elvont dolgokról is "pórias észjárással" kell gondolkodni, a nevükön nevezve őket. Ami nem reális, ami nem realisztikus, az nem erkölcsös, megbocsáthatatlan visszaélés az írói hivatással. Ezért ágyazza a hétköznapok történetei, példázatai közé a sokaknál körmönfontan, tudálékosan értelmezett fogalmakat, akár a stílusról vagy a kritikáról, akár a költészetről vagy az egzisztencializmusról legyen is szó; szellemesen és érthetően meditál rajtuk, vagy meleg komolysággal, tapintatos malíciával cseveg róluk. Vissza