Jegyzet műtőssegédek számára

Szerző

Prof. Dr. Salamon Antal

Dr. Torma Zsuzsanna

Szerkesztő

Dr. Harsányi László

Lektor

Budapest

'Dr. Adorján Katalin: Jegyzet műtőssegédek számára ' összes példány

Kiadó:	Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	125 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal. Megjelent 600 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A sebészet az orvoslás legrégibb ága, története a kőkorszakig vezethető vissza. Fejlődésének történetét három szakaszra szokás bontani. A primitív, kézműves sebészet sok ezeréves, lassú változások után a XIX. században az élettani-kórélettani ismeretek gyarapodásával rohamos fejlődésnek indult, ekkor vette kezdetét az ún. tudományos sebészet időszaka. A harmadik, ma is tartó szakasz századunk közepén indult, és ezt a modern sebészet korának nevezzük. A sebészet történetének a jól elhatárolódó korszakok mellett másik jellegzetessége, hogy a kezdetben egységes szakma sok ágra bomlott: így jöttek létre azok a társszakmák, amelyekben a betegek gyógyulását vagy állapotuk javítását gyakran szintén csak műtéttel lehet elérni. Ilyen társszakmák pl. a baleseti sebészet, a vesék-húgyutak betegségeivel foglalkozó urológia, a szemészet, fül-orr-gégészet, szülészet-nőgyógyászat, idegsebészet, ér-szívsebészet stb. Az orvostudomány egyéb ágainak fejlődése révén teljesen új szakmák is kialakultak, amelyekben hagyományos értelemben vett műtéteket ugyan nem végeznek, mindennaposnak számítanak azonban olyan eljárások, melyek jogilag minősülnek műtéti beavatkozásnak. Ilyennek tekintendők például egyes angiográfiás ("érfestéses") röntgeneljárások, bizonyos endoszkópos (belső tükrözéses) beavatkozások, az ultrahangenergiával végzett epe- és vesekőzúzás stb. Ezeket az invazív (csak a beteg megsebzése árán végezhető) eljárásokat szintén hagyományos vagy speciális műtőkben végezzük.
A műtő a fent említett szakmák jellegzetességeire tekintettel átgondoltan tervezett és megépített helység. Ebben a belső tér kialakítása, a berendezés, a világítás illetve a szigorúan szabályozott munkarend egyaránt a beteg számára minél eredményesebb, biztonságosabb munkát szolgálja. Hasonlóan fontos szempont, hogy az ott dolgozók számára a munkahely kényelmes, veszélytelen legyen. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 7
I. ÁPOLÁSLÉLEKTANI ALAPISMERETEK 9
A műtőssegéd munkakörének jelentősége ápoláslélektani szempontból 9
Mivel foglalkozik az ápolás lélektana? 9
Mit jelent a beteg számára a kórház? 11
Alapvető ápoláslélektani feladatok a betegellátásban 12
A műtéti beavatkozás ápoláslélektani vetületei 13
II. MŰTŐSZOLGÁLAT 15
A műtő kialakulása, fejlődése 15
A műtő rendje és munkafegyelme 16
A műtő helységei 17
A szennyesruha és szemét kezelése 19
A beteg előkészítése 19
A beteg mozgatása 20
A műtő technikai berendezése 20
Világítás a műtőben 21
Szívóberendezések 22
A műtő bútorai 25
A műtétek során alkalmazott technikai eszközök 26
Az endoszkópos sebészet eszközei 29
Orvosi gázok, palackok kezelése 31
A műtő fertőtlenítése 32
A műtő szellőztetése 35
Műszerek, endoszkópok fertőtlenítése, tisztítása, ápolása,
karbantartása 36
A műtőben használatos fecskendők, injekciós tűk 38
Gumicsövek, katéterek, összekötőcsövek 39
A műtőben használatos textíliák és kötszerek 40
Müszertan 42
A műtőssegéd feladata műtét előtt, műtét alatt és műtét után 59
A munkavédelem feladata és jelentősége 60
III. SEBÉSZET 65
A beteg tisztasági előkészítése műtétre 65
A beteg szállítása és áthelyezése műtét előtt 68
A beteg fektetése 69
Segédkezés műtét közben 73
Segédkezés fedő- illetve rögzítőkötések készítésekor 74
A beteg szállítása műtét után 74
Segédkezés elsősegélynyújtás illetve újraélesztés során 75
IV. TRAUMATOLÓGIA 76
Bevezetés 76
BALESETI AMBULANCIA 76
A sérültek átvétele 76
A sérültek levetkőztetése 77
Az első vizsgálathoz való előkészítés 77
A törések és ficamok vértelen helyretétele (repozíciója) és
rögzítése 79
A ficamok helyretevése (repozíciója) 86
BALESETI (SEBÉSZETI) OSZTÁLY 88
TRAUMATOLÓGIAI MŰTŐ 90
Elhelyezés, felszerelés 90
A beteg műtőasztalon való fektetése a gyakoribb csontegyesítő műtétekhez 91
Artroszkóp 94
Vértelenítés végtagműtéteknél 94
Operáló mikroszkóp 95
Konzervcsontok felhasználása és kezelése 96
A traumatológiai műtétekben használt műszerek, implantátumok 96
GIPSZKÖTÉSEK 99
Gipszelőhelység 100
A gipszelés technikája 100
A végtagon alkalmazásra kerülő gipszsínek, gipszkötések 103
A gerinc nyaki és ágyéki szakaszának rögzítése 106
A gipszágy készítése 106
Műanyaggipsz 107
Egyéb rögzítő kötések készítése 107
A kulcscsont rögzítése 108
Cinkenyv kötés 109
SEGÉDKEZÉS EGYÉB BEAVATKOZÁSOKNÁL 110
Röntgenvizsgálat 110
A sugárártalom és az ellene való védekezés 110
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS AZ ORVOS MEGÉRKEZÉSÉIG 111
TENNIVALÓK TÖMEGESEN ÉRKEZŐ SÉRÜLTEK ESETÉBEN 112
Az egyes izületek középállása (táblázat) 113
V. ANESZTEZIOLÓGIAI ALAPISMERETEK, ÚJRAÉLESZTÉS 115
Bevezetés 115
A MŰTÉTI ÉRZÉSTELENÍTÉS MÓDSZEREI 115
Narkózis 115
Helyi érzéstelenítés 116
AZ ANESZTEZIOLÓGIÁBAN HASZNÁLT MŰSZEREK
ÉS ESZKÖZÖK 120
Az altatókészülék 120
Gázellátó rendszer 120
Lélegeztető készülék (respirátor) 120
Betegellenőrző monitorok 120
Aneszteziológiai eszközök 121
Gyógyszerek, infúziók 121
A MŰTŐSSEGÉD TEENDŐIVEL KAPCSOLATOS
ANESZTEZIOLÓGIAI SZEMPONTOK 122
ÚJRAÉLESZTÉS (RESZUSZCITÁCIÓ, REANIMÁCIÓ) 123
A klinikai halál jelei 123
Az újraélesztés ABC-je 123

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem