Jégvirágerdőben

Előszó

Részlet a könyvből:

"Hol volt, hol nem volt, Fruska gorán innen, Dunán túl, Újvidéken, valahol az Arany János utca közepe táján volt egy kis ház, abban lakott két kisfiú, Ferkó és Anti a szüleivel. Olyan se nem jó, se nem rossz kisfiúk voltak, akik azonban szerettek volna nagyon jóknak látszani. Különösen nagymamájuk szemében. Nagyi - így becézték a nénit - a messzi Zrenjaninban lakott egyes-egyedül, s legnagyobb örömét abban lelte, hogy naphosszat unokái leveleit olvasgatta. írt is a két fiú szorgalmasan. Beszámoltak minden apróságról, ami velük történt. Csakhogy ezek a beszámolók - hogy is mondjam csak - egy icipicit mindig eltértek a valóságtól! Ferkó és Anti azzal nyugtatta háborgó lelkiismeretét, hogy hiszen anyu mondta: Nagyi beteges, nem szabad felizgatni. Hát ők nem is izgatták. Mindent szépnek, jónak írtak le, azt is, ami nem volt az. Egyet azonban nem sejtettek a fiúk. Azt, hogy nagyanyjuknak bűvös szemüvege van! Nagyi a szemüveg bal lencséjén át azt látja, amit a levél állít, a jobb lencséjén át viszont azt, ami a valóságban történt. S bizony Ferkó és Anti leveleit olvasva nagyanya gyakran látott mást a bal és mást a jobb üvegen keresztül. (Ha megnézitek a mellékelt képeket, magatok is rájöhettek a különbségekre.)
Jöttek-mentek az áradozó, hetvenkedő, dicsekvő levelek ... Nagyanya egyre jobban csóválta a fejét. Végül is nem győzte tovább türelemmel, látogatóba hívta a két fiút, s átnyújtotta nekik a bűvös szemüvegeket: - Olvassátok el saját leveleiteket szemüveggel - mondta." Vissza