Első az egyenlők között

Előszó

Részlet a könyvből:
"Ha Charles Gurney Seymour kilenc perccel korábban jön a világra, grófi címet és egy skóciai kastélyt örökölhetett volna, 22 000 holdas birtokot Somersetben, továbbá egy jól menő bankot a londoni Cityben.
Charles csak sok évvel később értette meg igazán, mit is jelent, ha az ember az élet legelső versenyében másodiknak fut be.
Az ikertestvére, Rupert alig élte túl a világrajövetel megpróbáltatásait, és az elkövetkező esztendők során nemcsak a szokásos gyermekbetegségeket sikerült összeszednie, hanem ráadásul skarlátot, diftériát és agyhártyagyulladást is, amik miatt az édesanyja, Lady Seymour nemegyszer az életét féltette.
Charles ezzel szemben született túlélő volt, és annyi ambíció szorult belé, amennyi a bátyjával együtt kettejüknek is bőven elég lett volna. Már egészen kis korukban is mindenkinek az volt a benyomása, hogy Charles az idősebbik, és biztosan ő lesz a vagyon örököse.
Miközben teltek-múltak az évek, Charles édesapja kétségbeesetten próbált találni valamit, amiben Rupert felülmúlja öccsét - de mindhiába. Nyolcéves korukban a fiúkat a Summer Fields nevű bentlakásos intézménybe küldték, amelyet a Seymour család több nemzedéke látogatott már, és ahol felkészítették őket a híres etoni magániskola szigorú követelményeire. Charles az első három hónap után felvigyázó lett az osztályban, és ettől kezdve senki nem állhatott az útjába. Tizenkét évesen évfolyamelső lett. Rupertre mindenki úgy tekintett, mintha ő lenne a legfiatalabb Seymour. Mindketten Etonban tanultak tovább, ahol Charles már az első félévben minden létező tantárgyban túlszárnyalta bátyját, legyőzte a folyón rendezett evezőversenyekben, és kékre-zöldre püfölte bokszban." Vissza