Vita Európáról

Fülszöveg

A könyv igazi filozófiai csemegének számít, amelyben két markáns gondolkodó — a filozófus Jean-Marc Ferry, a Brüsszeli Szabadegyetem politikai filozófia professzora és az Esprit volt főszerkesztője, az esszéíró Paul Thibaud — fejti ki markánsan eltérő álláspontját az állam és a szuverenitás kérdéséről, a nemzetek sorsáról, a posztnemzeti identitásról és az Európai Unió jövőjéről a Maastrichti Szerződés tükrében. Mégis kissé leegyszerűsítő megoldás lenne a szuverenisták és az Európapártiak küzdelmét látni a műben, sokkal inkább érdekfeszítő és termékenyvitáról, igazi „szellemi ütközetről" van szó. Thibaud nem a merev nemzetállami modellt veszi védelmébe, sokkal inkább Európa sorsa iránt aggódik, attól tart, hogy az integráció során meggyengül a társadalmi kötelék, kiüresednek és elvesznek közös értékeink.
Más típusú továbbgondolást képvisel Ferry, aki arra keresi a választ, hogyan lehet túllépni a nemzetállamok közötti intézményesült kapcsolatok rendszerén. A megoldást egy... Tovább

Fülszöveg

A könyv igazi filozófiai csemegének számít, amelyben két markáns gondolkodó — a filozófus Jean-Marc Ferry, a Brüsszeli Szabadegyetem politikai filozófia professzora és az Esprit volt főszerkesztője, az esszéíró Paul Thibaud — fejti ki markánsan eltérő álláspontját az állam és a szuverenitás kérdéséről, a nemzetek sorsáról, a posztnemzeti identitásról és az Európai Unió jövőjéről a Maastrichti Szerződés tükrében. Mégis kissé leegyszerűsítő megoldás lenne a szuverenisták és az Európapártiak küzdelmét látni a műben, sokkal inkább érdekfeszítő és termékenyvitáról, igazi „szellemi ütközetről" van szó. Thibaud nem a merev nemzetállami modellt veszi védelmébe, sokkal inkább Európa sorsa iránt aggódik, attól tart, hogy az integráció során meggyengül a társadalmi kötelék, kiüresednek és elvesznek közös értékeink.
Más típusú továbbgondolást képvisel Ferry, aki arra keresi a választ, hogyan lehet túllépni a nemzetállamok közötti intézményesült kapcsolatok rendszerén. A megoldást egy posztnacionális társadalomban látja, amely nem új állam típust jelent, hanem olyan ideált, amely a nemzeteken átívelő politikai értékekben, határokon átnyúló demokratikus véleménynyilvánításban, csoportok, egyének és intézmények közötti közeledésben ölthet testet. A könyv magyar nyelvű megjelentetését indokolja, hogy témái több mint egy évtizeddel Maastricht után sem veszítettek aktualitásukból. A műhöz az ismert francia eszmetörténész, Pierre Rosanvallon írt bevezetőt. Vissza