Gödöllő és környéke

Előszó

Gellérthegyről vagy a Halászbástyáról nézelődő sétálgatok tekintete könnyen elsiklik a kelet és északkelet felé
végighúzódó alacsony dombok felett és szívesebben állapodik meg
a Vác feletti Naszály magas csúcsán, derült, tiszta időben pedig
a Mátra messziről kéklő bércein, vagy Szanda érdekes kettőskúpú
várhegyén. A Miskolc felé utazó, Mátrába vagy Bükkbe készülődő
kiránduló szívesen nézegeti Máriabesnyőt elhagyva a zöldelő
erdős dombhátakat, s egy pillanatra talán elsuhan a vasúti kocsi
ablaka előtt a babati istállókastély kupolája, de azután a vonattal
együtt a látottak képe is továbbszalad. Vájjon gondolnak-e az
erre utazók vagy a távolból erre kémlelők, hogy egyszer érdemes lenne leszállni a vonatról, esetleg egyenesen ideutazni és
körülnézni az országnak ezen a vidékén. Akik pedig ismerik
ezeket a dombokat, azok vajon mindent láttak-e már, amit érdemes megnézni? Bizonnyal sok minden akad ezek között a kecses
hajlatú, zöldelő hegyhátak között, amit érdemes felkeresni.
Bár a vidék legmagasabb dombjai is alig haladják meg a
300 m tengerszint feletti magasságot, mégis sokhelyütt a hegyek
meredeksége, a vízmosások változatossága, a zöld növénytakaró
széppé teszik a vidéket annak ellenére, hogy a környező területekhez képest alig 120—150 m a kiemelkedése. A dombok között
megbújó kisebb-nagyobb települések, falvak és kisvárosok is
számtalan érdekes látnivalót tartogatnak az érdeklődők számára. A magyar múlt sok-sok becses emlékét őrzik és számtalan
új intézményük fejlődő, gazdagodó hazánkat szolgálják.
Célunk, hogy bemutassuk ezt a szegletét szép hazánknak,
közelebb hozzuk azokhoz, akik már ismerik és felkeltsük érdeklődését azoknak, akik még nem ismerik. Munkánkban nem
lehetett célunk a teljesség, adatainkkal, leírásainkkal, képeinkkel inkább az érdeklődés felkeltését kívánjuk szolgálni, mint a Vissza