Javaslatok az iskola és az élet közti kapcsolat szorosabbá tételére és a Közoktatási Rendszer fejlesztésére

Előszó

N. Sz. HRUSCSOV JAV ASLATAI
AZ ISKOLA ÉS AZ ÉLET KÖZTI KAPCSOLAT SZOROSABBÁ TÉTELÉRE S A KÖZOKTATÁSI RENDSZER FEJLÉSZTÉSÉRE
(Az itt közölt feljegyzésben foglalt javaslatokat az SZKP Központi Bizottságának Elnöksége jóváhagyta)
Napjainkban sok szó esik közép- és főiskolai oktatási rendszerünkről. Erre vonatkozóan igen sok, a való helyzetet tükröző bíráló megjegyzés hangzik el.
A szövetségi köztársasági kommunista pártok Központi Bizottságainak titkáraival, a határterületi és területi pártbizottságok titkáraival, s más olyan elvtársakkal, akik a népoktatás problémáin gondolkoznak, vagy közvetlen kapcsolatban állnak e problémákkal, beszélgettem erről a kérdésről. A velük és másokkal folytatott számtalan beszélgetés során kitűnt, hogy a közép- és főiskolák mai helyzete egyáltalán nem kielégítő.
A kommunista társadalom nagyszerű épületének felépítésére hivatott serdülő nemzedék nevelése elsőrendű fontosságú feladat. Különösen nagy szerepe van az oktatásnak napjainkban, amikor a tudomány és a modern technika legújabb eredményeinek széleskörű alkalmazása nélkül nem lehet a népgazdaságot sikeresen fejleszteni.
A Komszomol XIII. kongresszusán már elmondtam e létfontosságú kérdésre vonatkozó néhány elképzelésemet, ügy vélem, hogy hasznos volna, ha közoktatási rendszerünk megjavítására irányuló elvi elképzeléseimet részletesebben kifejteném.
Kétségtelen, hogy a közép- és főiskolai oktatás a szovjethatalom 40 éve alatt nagy eredményeket ért el. Míg a forradalom előtti Oroszországban 1944-ben az elemi és középiskoláknak összesen 9 millió 600 000 tanulója volt, addig az 4957--58-as évben a szovjet általános iskolák tanulóinak száma elérte a 28 millió 200 000-et, a felnőttek iskoláját is beleszámítva pedig a 30 millió 600 000-et. A középiskolák felsőbb osztályaiban tanulók száma ez idő alatt csaknem 40-szeresére nőtt. Különösen nagy sikereket ért el a közoktatás több olyan szövetségi köztársaságban, amelynek lakossága a múltban majdnem teljesen Írástudatlan volt. Ma például az Üzbég SZSZK iskoláiban több mint 1 millió 300 000-ren tanulnak, míg 1914-ben a mai Üzbekisztán területén a tanulók száma alig haladta meg a 17 000-et. Vissza