Javaslap 2010. nyár

Előszó

A tudatfolyamatok áramlásával együtt áramlik az idő. Az idő a legnagyobb erő a teremtett világban, a teremtett világ az idővel jön létre és az idővel múlik el. Nemek feletti atyja, nemzője és szülője Ő a világosságnak és a sötétségnek, nappalnak és éjszakának, Napnak és Holdnak, minden jónak és minden rossznak. Az évek, hónapok, hetek, napok, órák, percek és másodpercek az idő kifejeződései. Tudattalan áramlása magával ragadja és elnyeli, folytonos áramlása elszédíti és elkábítja a lényeket. Feltartóztathatatlanul forog körbe, hogy szédítő iramával a valóságot eltakarja.
Ezt az időt most sárkányként tiszteljük, és megfékezéséhez gyeplőnek az igát használjuk. Három feje, a múlt-jelen-jövő egyszersmind a három nagy ártó energia szimbóluma is, melyek egymást gerjesztve egyre nagyobb mozgást idéznek elő.
A régi bölcsek, javasok és mágusok ismerték az igát és a gyeplőt, és éppen ezért utazták be a hét világot az idő szekerén, túlemelkedve ezáltal minden időből fakadó meghatározottságon. A tudat és az idő energiaáramlását igázva haladtak az idővel az időfelettiségbe.
A Javaslap is az igázásért veszi elő a - ma már jól ismert - jóslási rendszereket. A folyvást áramló időt és a változások természetét három módon szemléljük: a Változások Törvénykönyve (Ji King), a Táró és az asztrológia lesz ebben segítségünkre. Az éves körforgást a régi magyar hagyomány ősi ünnepeinek megtartásával követjük. A testben zajló körforgást a régi javaslás feltámasztásával törekszünk tudatosítani. S mindezt azért, hogy nyilvánvalóvá váljon egy olyan összefüggő rend, mely átszövi a mindenség külső és belső, alsó és felső régióit. Reménykedve, hogy mindez üdvérc válik a megszabadulni vágyó lényeknek. Vissza