| Előszó a Magyar kiadáshoz | |
| Tartalomjegyzék | |
| A Java ipar | 1 |
| Bevezetés | 1 |
| A Java munkába áll | 3 |
| A befejezetlen munka | 4 |
| A Java felületek | 4 |
| A munkaállomás Java felület | 4 |
| A Java futásidejű környezet | 7 |
| A Personal Java (Személyes Java) | 7 |
| A beépített Java (Embedded Java) | 7 |
| A JavaCard | 8 |
| A HotJava böngésző | 9 |
| A HotJava Views | 9 |
| A JavaOS | 9 |
| A JavaServer | 9 |
| A Java Electronic Commerce | 9 |
| A JavaSpaces | 10 |
| A Jini | 10 |
| A Java Naming and Dierctory Interface | 10 |
| Összefoglaló | 10 |
| Ismerkedés a JFC osztályaival | 11 |
| Bevezető | 11 |
| Delegációs eseménymodel | 13 |
| Az eseményobjektumok | 13 |
| Az eseményfigyelők | 14 |
| Az eseményfigyelők regisztrációja | 15 |
| Az elemek összeillesztése | 16 |
| Az eseményadapterek | 20 |
| Asztalszínek | 23 |
| Nyomtatás | 26 |
| A görgetőtábla használata | 28 |
| Helyi menük | 31 |
| Az egér nélküli műveletek | 32 |
| Fókuszátadás | 32 |
| Menü gyorsbillentyűk | 33 |
| Adatátvitel | 35 |
| Adatformák | 36 |
| A vágólap | 39 |
| Pehelysűlyú komponenskeretek | 41 |
| A Swing készlet (Swing set) | 45 |
| A Swing komponensek | 45 |
| A JavaBeans integráció | 45 |
| Cserélhető kinézet és működés | 47 |
| A drag and drope funkció | 48 |
| Java 2D | 49 |
| Összefoglaló | 50 |
| Ismerkedés a Java Média környezettel | 51 |
| Bemutatkozás | 51 |
| Légy üdvözölve a Java birodalmában! | 52 |
| Terv: Tekintsük a Java City programot | 53 |
| A régi világból egy új világba vezető hídnak | 53 |
| Tervezési szempont: Használhatóság | 53 |
| Tervezési szempont: Hordozhatóság | 54 |
| Tervezési szempont: Újrafelhasználhatóság | 55 |
| A Java Media API felépítése | 55 |
| Java 2D | 56 |
| Java 3D | 57 |
| Java Media Framework | 58 |
| Java Sound | 60 |
| Java Share | 61 |
| Java Animation | 62 |
| Java Telephony | 62 |
| Java Speech | 62 |
| Java Advenced Imaging | 63 |
| A Java City megvalósítása | 63 |
| A Java City nem egy nap alatt készül el | 64 |
| Recept a multimédiás weblapok készítéséhez | 66 |
| A HTML oldalak elkészítése | 67 |
| A lejátszást végző applet | 68 |
| A futtatási környezet beállításai9 | 69 |
| A webböngésző elindítása és az applet futtatása | 70 |
| A Java 2d szerepe a Java City rendszerben | 71 |
| A Java City virtuális valóságának megvalósítása a Java 3D lehetőségeivel | 72 |
| Profi eszközök a hálózatkezelésben | 75 |
| Bevezetés | 75 |
| Alapvető hálózatkezelési elvek | 76 |
| Áttekintés | 76 |
| Kliensek és szerverek | 77 |
| Portok és socketek | 78 |
| A Java hálózatkezelés alapelvei | 79 |
| Áttekintés | 79 |
| Kliensek és szervek | 80 |
| Protokollok és protokollkezelők | 80 |
| A szerver | 82 |
| Kliensek és szolgáltatások | 84 |
| Szabványos erőforrás-keresők és webszerverek | 85 |
| Hálózatkezelés és kivitel/bevitel a Javában | 92 |
| Kivitel és bevitel a Javában | 92 |
| Összefoglalás | 102 |
| A JavaBean használata | 103 |
| Bevezetés | 103 |
| A JavaBeans célja | 103 |
| JavaBeans komponensmodell | 104 |
| Alkalmazásépítők | 106 |
| A bean események | 107 |
| A beanek tulajdonságai | 107 |
| A tükrözés és betekintés | 109 |
| A tükrözés (Reflection) | 109 |
| A betekintés | 113 |
| Beanek testreszabása | 115 |
| A glasgow-i bővítések | 117 |
| Összefoglalás | 118 |
| Elosztott alkalmazások tervezése | 119 |
| Bevezetés | 119 |
| Alkalmazás architektúrák | 120 |
| Monolitikus alkalmazások | 120 |
| Kliens-szerver alkalmazások | 122 |
| Háromrétegű alkalmazások | 125 |
| A három réteg előnyei | 128 |
| Mozgékony szoftver | 128 |
| Az összekötési probléma | 130 |
| Elosztott rendszerek kezelése | 131 |
| Háromrétegű alkalmazások üzembeállítása | 132 |
| A háromrétegű architektúra korlátai | 134 |
| Méret és sebesség | 136 |
| Öröklési és oktatási problémák | 136 |
| Megmozdulás | 137 |
| Kiképzés | 137 |
| Emberek | 138 |
| A változtatás irányítása | 139 |
| Örökölt rendszerek beépítése | 140 |
| Interfész az adatsín felé | 140 |
| A Java platform használata a szervezetben | 144 |
| Interfész defníciós nyelv vagy távoli metódus hívás | 144 |
| A Java adatbázis kapcsolat (JDBC) | 146 |
| Enterprise JavaBeans | 147 |
| Összefoglalás | 148 |
| Távoli metódusok hívása | 151 |
| Bevezetés | 151 |
| Építve a tapasztalatokra | 152 |
| Térjünk a tárgyra! | 154 |
| Osztott rendszerek összehasonlítása | 155 |
| Az RMI célja | 157 |
| Az RMI rendszer architektúrája | 158 |
| A váz réteg | 158 |
| A távoli referencia réteg | 159 |
| A szállítási réteg | 159 |
| Osztott szemétgyűjtés | 159 |
| Osztott programozás az RMI használatával | 160 |
| Egy egyszerű példa RMI kliens és szerver létrehozására | 161 |
| A távoli interfész definiálása | 161 |
| A távoli szerver elkészítése | 162 |
| A távoli kliens létrehozása | 165 |
| A példaprogram fordítása és futtatása | 168 |
| A szerver visszajelzései | 169 |
| Objektumok átadása metódusok argumentumaként | 173 |
| Távoli polimorfizmus | 176 |
| Az RMI és a Java Servlet API | 180 |
| Objektumsorosítási példák | 182 |
| A Java RMI jövője | 186 |
| Összefoglaló | 187 |
| A JDBC technika elsajátítása | 189 |
| Bevezető | 189 |
| A Java nyelv, az SQL és a CLI | 190 |
| A JDBC architektúrája | 191 |
| Meghajtók és meghajtó-kezelők | 192 |
| A JDBC használata | 193 |
| Egyszerű példa | 194 |
| Egy JDBC alkalmazás anatómiája | 195 |
| Meghajtó telepítése | 195 |
| Kapcsolat létrehozása | 196 |
| A Connection interfész | 197 |
| A Statement interfész | 197 |
| Az eredmények manipulálása | 197 |
| Java - SQL adattípus leképezések | 199 |
| Összerakjuk a példánkat | 203 |
| Tranzakciók | 206 |
| Preparált utasítások | 207 |
| Hívható utasítások | 210 |
| Nagy adatmezők kezelése | 210 |
| Az RDBMS értékének növelése | 212 |
| Három, öt, vagy N réteg | 214 |
| Példa | 214 |
| Termékkezelő (ProductManager) | 215 |
| OrderEntry osztály | 218 |
| Egyéb meggondolások | 220 |
| JDBC 2.0 | 221 |
| Új csomagok | 222 |
| Hol használhatjuk a JDBC 2.0-t? | 223 |
| Görgethető ResultSetek használata | 223 |
| Kötegelt aktualizálások | 224 |
| Összefoglalás | 225 |
| Szervletek és a Java Web Server | 227 |
| Bevezetés | 227 |
| A Java Web Server platform | 228 |
| A szervletek előnyei | 228 |
| Teljesítmény | 229 |
| Egyszerű használat | 229 |
| Biztonság | 230 |
| Egyszerű szervlet | 230 |
| HTTP szervlet anatómiája | 231 |
| A doXXX metódusok | 232 |
| HTML lapok készítése | 234 |
| Szervlet telepítése | 234 |
| Szervlet tartós telepítése | 235 |
| Megfontolások a Java Web Serverrel kapcsolatban | 239 |
| A szálak biztonsága | 240 |
| Teljesítmény | 241 |
| Alapszervletek | 242 |
| Felhasználói input | 242 |
| A getParameterValues használata | 244 |
| Miért használjunk szervleteket appletek helyett? | 245 |
| Init paraméterek használata | 248 |
| Szervlet beanek | 250 |
| Lapkompilálás | 254 |
| Lapkompilálási teljesítmény | 255 |
| Mikor használjunk lapkompilálást? | 256 |
| Formák | 256 |
| Formák használata | 259 |
| A default.definitions fájl | 260 |
| Formák alkalmazása szervletekhez | 260 |
| Ülés nyomonkövetése | 262 |
| Ülés nyomonkövetése és a biztonság | 264 |
| Ülés érvénytelenítése | 264 |
| Szervletek és a Java Enterprise API-k | 266 |
| Összefoglalás | 272 |
| Enterprise JavaBeans | 273 |
| Bevezetés | 273 |
| Enterprise JavaBeans | 274 |
| Mi az Enterprise JavaBeans? | 274 |
| Mi van egy névben? | 275 |
| Az Enterprise JavaBeans céljai | 276 |
| Példa a session beanre | 277 |
| Az EJBHome interfész | 277 |
| Az EJBObject interfész | 278 |
| A SessionBean osztály | 278 |
| Egy egyszerű kliens alkalmazása | 280 |
| Minek kínlódjunk? | 282 |
| Konténer kiválasztása | 283 |
| Az EJB-k fedele alatt | 283 |
| Példa az entitás beanre | 285 |
| Az EJBHome interfész | 285 |
| A create és a findByPrimrayKey metódusok használata | 286 |
| Az EJBObject interfész | 287 |
| Az EntityBean osztály | 288 |
| Az entity bena kliens | 290 |
| Adatbázis és entitás bean közötti leképezés | 291 |
| EJB architektúrák | 293 |
| Session és entity enterprise beanek | 293 |
| Enterprise beanek és örökölt alkalmazások használata | 294 |
| Enterprise JavaBeans és CORBA | 295 |
| Összefoglalás | 296 |
| Java szálak használata | 297 |
| Bevezetés | 297 |
| Mik azok a szálak? | 297 |
| Szinkronizálás | 298 |
| Ütemezés | 298 |
| Miért használunk szálakat? | 299 |
| Java szálak használata | 300 |
| Szál létrehozása és indítása | 300 |
| Szálak összekötése | 303 |
| Daemon szálak | 305 |
| Szálcsoportok | 307 |
| Egyéb metódusok | 310 |
| Ütemezés | 310 |
| Szál állapota | 310 |
| Egy szál állapotának meghatározása | 313 |
| Szál prioritása | 313 |
| Időszeletelés | 316 |
| Szinkronizálás | 318 |
| Monitorok | 318 |
| Feltételváltozók | 323 |
| A volatile kulcsszó | 331 |
| Java a multiprocesszoros rendszerekben | 332 |
| Szálbiztos osztályok | 333 |
| Java szálak és POSIX szálak | 333 |
| Összefoglalás | 334 |
| Biztonság | 335 |
| Bevezetés | 335 |
| A futtatható tartalomban rejlő veszélyek | 336 |
| Biztonság a weben | 336 |
| Biztonság a gyakorlatban | 336 |
| Biztonság a hálózatokon | 337 |
| A Java felület biztonsága | 337 |
| A Java Security alapjai | 338 |
| Indirekt programvégrehajtás | 338 |
| Mi a helyzet a közvetlen fordítóprogramokkal és a JavaChipel? | 339 |
| A nyelv biztonsági szolgáltatásai | 340 |
| A Verifier (ellenőrző) | 341 |
| Védelmi tartományok | 343 |
| A biztonsági opciók beállítása | 348 |
| Az egész egyben | 350 |
| A biztonság, az appletek és a webes böngészők | 351 |
| A homokozó irányelvek | 352 |
| Játék a homokozóban | 353 |
| Aláírt JAR-ok (Java Archives Files) | 354 |
| A biztonság, az alkalmazások és a gyakorlat | 356 |
| A biztonsági modell kiterjesztése | 358 |
| A biztonsági osztályok áttekintése | 358 |
| Privilégiumok delegálása | 361 |
| Argumentumok és kivételek használata a doPrivileged hívásnál | 363 |
| Hogyan lehet privilégiumokat veszíteni? | 364 |
| Az implies metódus | 368 |
| A védelmi tartományok és a Java alkalmazások kapcsolata | 372 |
| A Java kriptográfiai kiterjesztése (Java Cryptography Extension, JCE) | 373 |
| A JCE használata | 374 |
| A biztonsággal kapcsolatos programhibák | 378 |
| Együtt élni a hibákkal | 379 |
| Összefoglaló | 380 |
| A Java Natív Interface használata | 381 |
| Bevezetés | 381 |
| A JNI | 382 |
| Natív metódus hívása Javából | 383 |
| Metódus elnevezés | 386 |
| Paraméter elnevezés | 387 |
| Adatokra történő hivatkozás natív metódusból | 389 |
| Referencia típusok | 390 |
| A Java mezőinek és metódusainak elérése | 392 |
| Hibakezelés natív metódusokban | 393 |
| Java hívás natív programból | 394 |
| Összefoglaló | 396 |
| Ismerkedés a hálózati számítógépekkel | 397 |
| Bevezető | 397 |
| Mi az a hálózati számítógép? | 398 |
| A hálózati számítógépek kivitelezése | 400 |
| Hálózati gép-e a PC? | 402 |
| A hálózati számítógép előnyei | 404 |
| A hálózati gépek későn halnak | 406 |
| A hálózati gépek piaca | 407 |
| Diverzitás vagy interzitás? | 407 |
| A hálózati számítógép versenytársai | 410 |
| Alkalmazások tervezése hálózati számítógépekre | 412 |
| Az univerzális Java platform | 414 |
| A saját metódusok elkerülendők | 414 |
| A 100% Tiszta Java Kezdeményezés (100% Pure Java Initiative) | 415 |
| "Java kompatibilis" minőség | 417 |
| A hálózati számítógépek felhasználói felületei | 418 |
| Nagy vagy kis kliens - hol a határ? | 418 |
| A hálózati gépek telepítése és üzemeltetése | 420 |
| Hálózati követelmények | 421 |
| Rendszerindító szerverek | 421 |
| FlashRAM | 423 |
| Telepítési szituációk | 423 |
| Ráfordítás és haszon - jó befektetés-e hálózati gép? | 426 |
| Java alkalmazási környezetek | 427 |
| Összefoglalás | 428 |
| Ismerkedés a JavaOS és a JavaStation felépítésével | 429 |
| Bevezető | 429 |
| A Sun JavaStation családjának áttekintése | 429 |
| JavaStation "tégla" | 430 |
| JavaStation "torony" | 440 |
| Összefoglalás | 446 |
| A JavaStation és a Hálózati Számítógép Referencialeírás | 446 |
| JavaOS | 447 |
| Áttekintés | 448 |
| Felépítés | 448 |
| A Java-kernel | 453 |
| A fájlrendszer | 456 |
| Processzorbeosztás és szálak | 456 |
| Virtuális memória | 458 |
| Eszközmeghajtók | 458 |
| Hálózat és protokollok | 460 |
| Ablakozás és grafika | 460 |
| Nyomtatás | 462 |
| Platformok, melyek támogatják a JavaOS-t | 462 |
| Valóban operációs rendszer a JavaOS? | 462 |
| A "fő" alkalmazás (HotJava?) | 463 |
| Áttekintés | 464 |
| HTML | 466 |
| Biztonság | 467 |
| Támogatott protokollok | 467 |
| Támogatott médiaformátumok | 468 |
| A HotJava/JavaOS és a Hálózati Számítógép Referencialeírás | 468 |
| A JavaStation szoftvercsomag (Netra j) | 469 |
| Mi jöhet ezután - kilátások a jövőre | 470 |
| JavaStation | 470 |
| JavaOS | 471 |
| HotJava | 472 |
| Összefoglalás | 472 |
| A Java jövője | 473 |
| Bevezető | 473 |
| A Java forradalom | 474 |
| Miként változnak a paradigmák? | 474 |
| A megfelelő kérdések feltevése - a jövő útja | 475 |
| Vertikális piac és kapcsolódó interfészek | 476 |
| A fenntartható egyszerűség | 478 |
| A Java platform egyeduralma | 479 |
| Rendszerszintű programozás | 480 |
| Alkalmazásprogramozás | 481 |
| Új alkalmazásarchitektúrák | 482 |
| Hírközlő architektúrák | 482 |
| Nincs hálózati kapcsolat - az élet nem áll meg | 484 |
| Együttműködési rendszerek | 486 |
| Jini | 487 |
| Összefoglalás | 488 |
Folytatás Microsoft-tal