1.059.898

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Java 2 I.

Útikalauz programozóknak/A kávé

Szerző
Budapest
Kiadó: ELTE TTK Hallgatói Alapítvány
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 587 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-463-364-1
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. CD-melléklet nélkül.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mottó: NE ESS PÁNIKBA!
Az előzményekről:
Kezdetben voltak különálló számítógépek, melyek nagyon sok feladatot meg tudtak oldani a 2 * 2 kiszámításától kezdve a kölcsönadott könyvek... Tovább

Előszó

Mottó: NE ESS PÁNIKBA!
Az előzményekről:
Kezdetben voltak különálló számítógépek, melyek nagyon sok feladatot meg tudtak oldani a 2 * 2 kiszámításától kezdve a kölcsönadott könyvek nyilvántartásáig, de a rajtuk dolgozó emberek úgy érezték, ez nem elég.
Már tudtak levelet írni elektronikus készülékeiken, és ki tudták azt nyomtatni papírra, majd a papírt elküldték barátaiknak, ismerőseiknek és üzletfeleiknek, akik elolvasták, és ismét elektronikus készülékekbe töltötték a bennük rejlő információt. Úgy gondolták, ennél sokkal jobb dolgokat is lehet csinálni, ha a papírt kihagyják az egész játékból.
Összekötötték különálló gépeiket mindenféle drótokkal, és így naponta sokkal nagyobb mennyiségű levelet tudtak rázúdítani mit sem, sejtő barátaikra... Ez lehet, hogy nem vívta ki az illető barátok és a papírgyárak osztatlan lelkesedését, de az ügyben érintett fáknak nagyon tetszett.
A drótokat addig húzogatták, míg a világ nagy részét össze nem kötötték. Ezt a világot beborító hálót elnevezték Internetnek.
Az Interneten nagyon sokféle formában küldözgettek egymásnak leveleket az emberek, de a levelekből hiányzott valami. Hiányoztak a színek és a képek, míg valaki - kóborló atomdarabkák fölött és havas hegyek között - ki nem talált egy módszert, mellyel kedvenc teásbögréjének képét is megmutathatta barátainak.
Ez a HTML3-nek nevezett oldalleíró forma sokaknak nagyon tetszett, és néhány év alatt meg is hódította a világot. Ez a könyv mégsem erről a formátumról szól. hanem egy másik nyelvről.
Az Internet útvesztőinek Napos vidékén megirigyelték a fényreklámok változatosságát, és ezt az eddigi nyugodt oldalakba akarták beépíteni. Erre a célra kifejlesztettek egy új nyelvet, mellyel már nem csak egy egyszerű teásbögrét, de egy gőzölgő kávéscsészét is meg tudtak jeleníteni. A nyelvet a fejlesztés közben elfogyasztott kávé származási helyének tiszteletére Java-nak nevezték el.
A nyelv persze a gőzölgő kávéscsészénél többre képes, és ezt szeretnénk bemutatni ebben a könyvben, mely a programkönyvtárak és felhasználók számának növekedésével maga is megnőtt az előző kiadáshoz képest. Vissza

Tartalom

Bevezetés 1
1. Nyolc lap alatt a nyelv körül 4
1.1. Az első alkalmazás 4
1.2. Az első applet 5
1.3. Változók 7
1.4. Konstansok 8
1.5. Megjegyzések 9
1.6. Osztályok és objektumok 10
1.7. Metódusok és paraméterek 11
1.8. Megbízhatóság 12
1.9. Biztonság 13
1.10. AWT 14
1.11. Grafika 15
1.12. Párhuzamosság 16
1.13. Swing 18
2. Az alapok 20
2.1. Karakterkészlet 20
2.2. Azonosítók 21
2.3. Egyszerű típusok 21
2.4. Literálok 22
2.5. Változódeklarációk 23
2.6. Tömbök 23
2.7. Operátorok 24
2.8. Típuskonverzió 26
2.8.1. Automatikus konverzió 27
2.8.2. Explicit konverzió 27
2.8.3. Szövegkonverzió 28
2.9. Mező, metódus elérése 29
3. Vezérlés 30
3.1. Utasítás és blokk 30
3.2. Elágazások 30
3.2.1. Egyszerű elágazás 30
3.2.2. Összetett elágazás 31
3.3. Ciklusok 32
3.3.1. Elöltesztelő ciklus 32
3.3.2. Hátultesztelő ciklus 32
3.3.3. A for-ciklus 32
3.4. Feltétlen vezérlésátadás 33
3.4.1. Címkék 33
3.4.2. A break utasítás 33
3.4.3. A continue utasítás 33
3.4.4. Visszatérés 33
3.4.5. Goto? 34
4. Osztályok 35
4.1. Egy egyszerű példa 35
4.2. Példányváltozók 37
4.2.1. Változók deklarációja 37
4.2.2. Változók használata 38
4.3. Metódusok 38
4.3.1. Metódusok definíciója 38
4.3.2. Metódusok meghívása 39
4.3.3. A this pszeudováltozó 40
4.3.4. Metódusnevek túlterhelése 40
4.3.5. Fordítás közbeni adatfolyam-ellenőrzés 41
4.4. Objektumok használata 42
4.5. Hozzáférési kategóriák 43
4.5.1. Félnyilvános tagok 44
4.5.2. Nyilvános tagok 44
4.5.3. Privát tagok 44
4.5.4. Leszármazottban hozzáférhető tagok 45
4.6. Osztály szintű tagok 45
4.6.1. Osztályváltozók 45
4.6.2. Osztálymetódusok 46
4.7. A főprogram 47
4.8. Konstruktorok 48
4.8.1. Konstruktorok definíciója 48
4.8.2. Példányosítás paraméterekkel 49
4.9. Inicializáló blokkok 50
4.10. Destruktor jellegű metódusok 51
4.11. Öröklődés 52
4.11.1. Osztály kiegészítése új tagokkal 52
4.11.2. A konstruktorok és az öröklődés 53
4.11.3. Polimorfizmus 53
4.11.4. Példány metódusok felüldefiniálása 54
4.11.5. A túlterhelés és az öröklődés viszonya 55
4.11.6. Osztálymetódusok elfedése 56
4.11.7. Változókelfedése 56
4.11.8. A protected hozzáférési kategória 57
4.11.9. Az osztályhierarchia 57
4.11.10. Absztrakt osztályok és metódusok 57
4.11.11. Végleges osztályok és metódusok 59
5. Kivételkezelés 60
5.1. A Java kivételkezelésének működése 60
5.1.1. Kivétel keletkezése 60
5.1.2. Megfelelő kivételkezelő keresése 61
5.2. A kivételkezelés alkalmazási köre 61
5.3. A kivételkezelés megvalósítása 62
5.3.1. A kivétel kiváltása 62
5.3.2. A kivétel elkapása 64
5.3.3. A kivétel specifikálása 67
5.4. Példa kivételkezelés megvalósítására 67
5.5. Kivételosztályok helye az osztályhierarchiában 69
5.6. A kivételkezelés előnyei 70
5.6.1. A hibakezelő kód jól elkülönül a tényleges kódtól
5.6.2. A hiba könnyen eljut oda, ahol azt kezelni kell 72
5.6.3. A hibatípusok csoportosítása 73
6. Interfészek 74
6.1. Az interfészek alapjai 74
6.2. Interfészek deklarációja 76
6.3. Interfészek implementálása 76
6.4. Interfészek használata deklarációkban 77
6.5. Interfészek kiterjesztése 77
6.6. Az interfészdeklaráció törzse 78
6.6.1. Konstansok 78
6.6.2. Absztrakt metódusok 80
6.7. Interfészek használata 83
7. Beágyazott osztályok 85
7.1. Tagosztályok 85
7.1.1. Statikus tagosztályok 86
7.1.2. Nem statikus tagosztályok 89
7.2. Lokális és névtelen osztályok 92
7.2.1. Lokális osztályok 92
7.2.2. Névtelen osztályok 94
8. Csomagok 97
8.1. Csomagok elemei 98
8.2. A csomagok leképezése 98
8.2.1. Fájlrendszerben tárolt csomagok 99
8.2.2. Adatbázisban tárolt csomagok 100
8.3. Fordítási egység 100
8.3.1. Csomagdeklaráció 100
8.3.2. Importdeklarációk 101
8.3.3. Típusdeklarációk 103
8.4. Csomag létrehozása 104
8.5. Csomag névválasztása 104
8.6. Alapvető csomagok a fejlesztői környezetben 105
8.7. Több fordítási egységet alkotó program kezelése 105
9. Java programok 106
9.1. Biztonság 106
9.2. Az appletek sajátosságai 107
9.3. Fordítás 107
9.3.1. Java forrásfájlok 108
9.3.2. class bájtkód fájlok 108
9.4. Alkalmazások 109
9.4.1. Futtatás 110
9.4.2. Paraméterátadás 110
9.4.3. Program befejezése 110
9.4.4. Grafikus felhasználói felület 110
9.4.5. Kommunikáció az operációs rendszerrel 110
9.4.6. 1. példa: a Params alkalmazás 111
9.5. Appletek 112
9.5.1. Applet beágyazása 112
9.5.2. Paraméterátadás 115
9.5.3. Futtatás 115
9.5.4. Egy applet életciklusa 116
9.5.5. 2. példa: a LifeTest alkalmazás/applet 116
10. A java.lang csomag 122
10.1. Az Object osztály 122
10.2. A Comparable interfész 125
10.3. Elemi típusok osztályba csomagolása 127
10.3.1. Az Integer osztály 130
10.3.2. Numerikus konstansok 130
10.4. Sztringkezelés 130
10.4.1. A String osztály 131
10.4.2. A StringBuffer osztály 137
10.5. A Math osztály 139
10.6. Rendszerszintű osztályok 141
11. Önelemzés 142
11.1. Bevezetés 142
11.2. Áttekintés 142
11.3. Egy rövid példa 143
11.4. Az önelemzés szerkezete 143
11.4.1. Osztály 144
11.4.2. Tömb 146
11.4.3. Primitív típusok 147
11.5. Biztonsági követelmények 147
11.6. Adatkonverzió 149
11.6.1. Csomagolás 149
11.6.2. Bővítés 149
11.7. Egy nagyobb példa 150
12. Eszközök és nemzetközi programozás 154
12.1. A java.util csomag interfészei 154
12.1.1. A java.util.Enumeration interfész 154
12.1.2. A java.util.Observer interfész 155
12.2. A java.util csomag osztályai 155
12.2.1. Az Observable osztály 155
12.2.2. A java.util.BitSet osztály 157
12.2.3. Dátum- és időkezelés 157
12.2.4. Adaptáció a környezethez 159
12.2.5. A Random osztály 163
12.2.6. A StringTokenizer osztály 163
13. Gyűjtemény Keretrendszer 164
13.1. Általános célú gyűjtemények és leképezések 164
13.1.1. Gyűjtemény 165
13.1.2. Halmaz 167
13.1.3. Lista 168
13.1.4. Leképezés 170
13.1.5. Rendezés 171
13.1.6. Rendezett halmaz 172
13.1.7. Rendezett leképezés 172
13.2. Kiegészítő eszközök 172
13.2.1. Burkoló implementációk 172
13.2.2. Kényelmi lehetőségek 173
13.2.3. Algoritmusok 174
13.3. Saját implementációk 175
13.4. Felhasználás programkönyvtárakban 175
14. A Java és a matematika 176
14.1. BigDecimal osztály 176
14.2. BigInteger osztály 178
14.3. BigInteger osztály jelentősége: titkosítás 179
14.3.1. RC5, szimmetrikus algoritmus 180
14.3.2. RSA, aszimmetrikus algoritmus 181
14.3.3. Nagy prímszámok generálása 182
14.3.4. RSA algoritmus megvalósítása Java nyelven 184
14.3.5. Hash függvények, MD5 algoritmus 187
14.3.6. Kriptográfiai protokollok 189
15. A bemenet és kimenet kezelése 191
15.1. Csatornák 192
15.1.1. Alapfunkciók 194
15.1.2. A csatornák adatainak tárolása 197
15.1.3. Szűrők 202
15.1.4. Objektumok szerializációja 208
15.2. Közvetlen elérésű fájlok 211
15.3. Szövegfeldolgozás 212
15.4. A File osztály: kapcsolat a fájlrendszerrel 214
15.4.1. Könyvtárak kilistázása 215
15.4.2. A fájlokhoz való hozzáférés korlátozása 216
15.5. A Java módosított UTF-8 formátuma 216
15.6. Tömörítés: a java.util.zip csomag 217
16. Párhuzamosság 219
16.1. Párhuzamosság a számítástechnikában 219
16.1.1. Folyamatok, szálak 219
16.1.2. Párhuzamosság és erőforrás-használat 221
16.1.3. Mikor alkalmazzunk szálakat? 222
16.2. Szálak használata 223
16.2.1. Hogyan készítsünk szálakat? 223
16.2.2. Szálcsoportok 227
16.2.3. Lokális szálváltozók 230
16.3. Futásvezérlés 232
16.3.1. Felfüggesztés 232
16.3.2. Megszakítás 238
16.3.3. Leállítás 240
16.3.4. Démon szálak 242
16.3.5. Szálak összekapcsolása 243
16.3.6. Prioritások 245
16.3.7. Önző és udvarias szálak 247
16.4. Szálak állapotai 248
16.4.1. Futtatható és futó állapot 249
16.4.2. Blokkolt állapot 249
16.4.3. Halott állapot 249
16.4.4. Megszakított 250
16.5. Szinkronizáció 250
16.5.1. Kölcsönös kizárás 250
16.5.2. Versengés és kiküszöbölése 251
16.5.3. Gondok a Java szinkronizációval 254
16.5.4. Szinkronizáció üzenetekkel 257
16.6. Visszatekintés 259
17. A java.awt csomag 261
17.1. "Helló világ!" program 261
17.2. Az események kezelése 263
17.3. A Component osztály 264
17.3.1. A Component eseményei 264
17.4. A Container osztály 265
17.4.1. Pakolási stratégiák 266
17.4.2. A Container eseményei 267
17.5. A Frame osztály 267
17.6. Dialógusdobozok 268
17.7. Az awt felületelemei 269
17.7.1. Label 269
17.7.2. Button 269
17.7.3. Checkbox 270
17.7.4. Choice 271
17.7.5. List 272
17.7.6. TextComponent, TextField, TextArea 275
17.7.7. Scrollbar 275
17.8. Menük 275
17.9. Egyéb osztályok 276
17.9.1. A Color osztály 276
17.9.2. A Font osztály 277
17.9.3. A Graphics osztály 277
17.10. Képek megjelenítése 278
17.11. Pehelysúlyú komponensek 280
18. Java2D 282
18.1. Az 1.1-es Javával való kompatibilitás 282
18.2. Rajzolás a Graphics2D osztállyal 283
18.2.1. Az attribútumok 283
18.2.2. A rajzolás folyamata 284
18.2.3. A megjelenítésre használt eszközök 285
18.3. A Graphics2D attribútumai 285
18.3.1. A rajzolás minőségének beállítása 285
18.3.2. Kontúr 286
18.3.3. Kitöltés 287
18.3.4. Kombinálás 288
18.3.5. Vágás 289
18.3.6. Affin transzformációk 290
18.4. Alakzatok 292
18.4.1. Az egyszerű elemek és az iterátorok 292
18.4.2. CAG, halmazműveletek 293
18.4.3. Befoglaló téglalapok, találatvizsgálat 294
18.4.4. Egyedi alakzatok létrehozása 294
18.5. Szövegmegjelenítés 294
18.5.1. Betűtípusok 295
18.5.2. A szövegmegjelenítés folyamata 295
18.5.3. Egy- és kétirányú szövegek megjelenítése 296
18.5.4. Többsoros szövegek megjelenítése 297
18.5.5. Képek elhelyezése a szövegben 298
18.5.6. Találatok kezelése 298
18.5.7. Kurzorok megjelenítése és mozgatása 299
18.5.8. Szövegek kijelölése 300
18.5.9. "Textúrázott" betűtípusok használata 300
18.5.10. Új betűtípus készítése 301
18.5.11. Alapfogalmak 301
18.6. Színkezelés 302
18.6.1. A ColorSpace osztály 304
18.6.2. A Color osztály 305
18.7. Képkezelés 305
18.7.1. Alapfogalmak 307
18.7.2. A BufferedImage és a virtuális képernyők 307
18.7.3. A Raster osztály használata 309
18.7.4. A DataBuffer és a SampleModel osztályok 309
18.7.5. A ColorModel osztály használata 310
18.7.6. Egy egyszerű példa 311
18.7.7. Szűrők 311
18.8. Nyomtatás 313
18.8.1. Visszahívásos nyomtatási modell 313
18.8.2. A nyomtatás részei 313
18.8.3. Egyszerű dokumentumok nyomtatása 314
18.8.4. Összetett dokumentumok nyomtatása 316
18.8.5. Nyomtatáshoz kapcsolódó párbeszéd ablakok 317
18.9. Angol-magyar szótár 318
19. Appletek 320
19.1. Információ az appletről és paramétereiről 320
19.2. Grafikus felhasználói felület 320
19.2.1. Appletre vonatkozó grafikus megszorítások 321
19.2.2. 1. példa: a PaintTest applet 321
19.3. Saját Thread-ek használata 324
19.4. Applet kommunikációja a böngészővel 324
19.4.1. Applet címének lekérdezése 325
19.4.2. Kép/hang kezelése 325
19.4.3. Java audio 326
19.4.4. Új oldal megjelenítése 326
19.4.5. Böngésző státuszsorának használata 327
19.4.6. 2. példa: a BrowserTest applet 327
19.4.7. Kommunikáció appletek között 341
19.4.8. 3. példa: a GetAppletTest applet 341
19.4.9. Appletek biztonsági megkötései 344
19.4.10. 4. példa: a SecurityTest alkalmazás/applet 345
19.5. Swing appletek 348
19.5.1. JApplet példa: a SwingLifeTest program 349
20. Hálózatkezelést támogató alaposztályok 353
20.1. A hálózat modellje 353
20.2. A hálózati kapcsolat modellje 355
20.2.1. Összeköttetés-alapú kapcsolatok 355
20.2.2. Összeköttetés-mentes kapcsolatok 356
20.2.3. A kommunikáció további kérdései 357
20.3. A hálózatkezelési osztályok 358
20.4. Összeköttetés-alapú kommunikáció Javában 358
20.5. Összeköttetés-mentes kommunikáció Javában 359
20.6. Kommunikációs végpont opciók 360
20.7. Interneteknek kezelése 361
20.8. Több hálózati kártyával ellátott számítógépek 362
20.9. Csoportkommunikáció 363
20.10. A Java 2 biztonsági vonatkozásai 364
20.11. Példaprogramok 365
20.11.1. Összeköttetés-alapú szerveralkalmazás 365
20.11.2. Összeköttetés-alapú kliensalkalmazás 368
20.11.3. Összeköttetés-mentes szerveralkalmazás 369
20.11.4. Összeköttetés-mentes kliensalkalmazás 371
20.12. Internet- és WWW-objektumok elérése 372
20.12.1. Az URL osztály 373
20.12.2. Az URLConnection osztály 375
21. Távoli metódushívás 378
21.1. A távoli metódushívás modellje 379
21.2. Távoli metódushívás Java környezetben 380
21.3. Egy távoli objektum implementációja 381
21.4. Paraméterátadás 385
21.5. A Java RMI viselkedése kommunikációs hibáknál 386
21.6. A kliens- és a szervercsonk összekapcsolása 387
21.6.1. Távoli objektumok megnevezése 387
21.6.2. Távoli referenciák elérése 388
21.6.3. A registry implementációja 390
21.7. A példaprogramunk befejezése 391
21.8. Távoli metódusok párhuzamos környezetben 392
21.9. Távoli objektumok osztott szemétgyűjtése 393
21.9.1. Osztott szemétgyűjtés szerveroldali támogatása 394
21.10. Távoli osztályok elérése 395
21.11. A példaprogramunk tesztelése 398
21.12. Visszatekintés a fejlesztés menetére 400
21.13. Távoli metódushívás hálózati tűzfalak mögött 400
21.14. Objektumok aktiválása 402
21.14.1. Az objektumaktiváció modellje 402
21.14.2. Aktivációs információk 403
21.14.3. Aktivációs csoportok információi 404
21.14.4. Az aktivációs mechanizmusok alapelemei 406
21.14.5. Egy új aktivációs csoport létrehozása 408
21.14.6. Az aktivációs mechanizmus központi eleme 409
21.14.7. Kezdeti értékkijelölés alkalmazása 411
21.14.8. Az aktivációt támogató külső folyamat 412
21.15. Egy példa: perzisztens naplózás 412
22. A CORBA és a Java kapcsolata 417
22.1. A CORBA felépítése 417
22.2. Az Interface Definition Language (IDL) 419
22.3. Az IDL-Java leképezés 421
22.4. Példa a CORBA használatára 425
22.5. CORBA névszolgáltatás 433
22.6. További lehetőségek 434
23. Biztonság 436
23.1. A Java biztonsági rendszerének felépítése 438
23.1.1. A Sandbox modell változatai 438
23.1.2. A Java 2 biztonsági modellje 438
23.1.3. Az új védelmi mechanizmus áttekintése 439
23.2. Jogosultságok 440
23.2.1. Speciális jogosultságok és jogosultságcsoportok 441
23.3. Biztonsági szabályok 442
23.3.1. Szabályzatobjektumok és -osztályok létrehozása 442
23.3.2. Az alapértelmezett szabályzatimplementáció 443
23.3.3. Biztonsági kivételek 447
23.4. A hozzáférést vezérlő mechanizmusok 447
23.4.1. Védelmi tartományok 447
23.4.2. Hozzáférés-vezérlő 448
23.4.3. Hozzáférési környezet 450
23.5. Biztonságos osztálybetöltés 452
23.6. A biztonsági rendszer használata 454
23.7. Aláírt és őrzött objektumok 455
23.7.1. Őrzött objektumok 455
23.7.2. Aláírt objektumok 455
23.8. Kriptográfiai eszközök 456
23.8.1. Kriptográfiai alapok 457
23.8.2. JCA - Java Cryptography Architecture 461
23.8.3. Szolgáltatók 462
24. Perzisztencia 466
24.1. A perzisztencia fogalma 466
24.2. Példa a perzisztencia megvalósítására 468
24.3. Az Object Serialization programozói interfész 474
24.3.1. Verziók 478
24.3.2. Az adatcsatorna-protokoll verziói 480
24.3.3. Biztonsági megfontolások 480
24.3.4. Példa szerializáció használatára 481
24.4. Perzisztens mezők 484
24.5. Helyettesítés 488
24.6. Megjegyzések 489
25. Adatbázis-programozás 490
25.1. Két- és háromrétegű adatbázis-elérési modell 490
25.2. JDBC meghajtóprogramok 491
25.2.1. JDBC-nek megfelelő meghajtóprogramok 492
25.3. ODBC-JDBC 492
25.4. Továbbfejlesztési tervek 493
25.5. A JDBC használata 493
25.5.1. JDBC használata appletekben/servletekben 493
25.5.2. Fordítás
25.5.3. Futtatás
25.6. Meghajtóprogramok kezelése 494
25.6.1. A meghajtóprogram kiválasztása 494
25.6.2. Meghajtóprogramok regisztrálása 494
25 7. Kapcsolattartás az adatbázissal 494
25.7.1. Adatbázis-URL-ek 494
25.7.2. Kapcsolat felvétele 495
25.7.3. Tranzakciókezelés 495
25.7.4. Információ a kapcsolatról 496
25.7.5. Hibakezelés 497
25.7.6. Kapcsolat lezárása 497
25.8. JDBC típusok 497
25.8.1. A JDBC típus használata 497
25.8.2. SQL - Java típusmegfeleltetés 498
25.8.3. SQL3 adattípusok 501
25.8.4. Felhasználói SQL adattípusok 502
25.8.5. Adatbázisban tárolt perzisztens Java objektumok 506
25.9. SQL utasítások végrehajtása 506
25.9.1. A Statement interfész 507
25.9.2. A PreparedStatement interfész 509
25.9.3. A CallableStatement interfész 510
25.10. SQL utasítások kötegelt végrehajtása 511
25.10.1. Kötegelt végrehajtás előkészítése 512
25.10.2. Kötegelt végrehajtás indítása 512
25.10.3. Hibakezelés kötegelt végrehajtás esetén 512
25.10.4. Példa kötegelt végrehajtásra 512
25.11. Eredménytáblák kezelése 513
25.11.1. Eredménytábla típusok 513
25.11.2. Eredménytábla létrehozása 514
25.11.3. Eredménytábla elérésének optimalizálása 514
25.11.4. Navigálás az eredménytáblában 514
25.11.5. Értékek beolvasása 516
25.11.6. Értékek módosítása 516
25.11.7. Sor törlése 516
25.11.8. Új sor beszúrása 517
25.11.9. Változások észlelése 517
25.11.10. Eredménytábla lezárása 518
25.12. Példa 518
26. JavaBeans 525
26.1. Szoftver komponensek 525
26.1.1. Komponensek és konténerek 525
26.1.2. Elemzés és feltárás 525
26.1.3. Az interfész és tulajdonságok 526
26.1.4. Perzisztencia 526
26.1.5. Események 527
26.1.6. Vizuális tervezés 527
26.2. BeanBox 527
26.2.1. Letöltés és installálás 528
26.2.2. A BeanBox futtatása 528
26.2.3. Beán hozzáadása a BeanBoxhoz 529
26.2.4. A bean tulajdonságainak megváltoztatása 529
26.2.5. A bean elemzése 529
26.2.6. Beanek összekötése 530
26.2.7. Bean elmentése és betöltése 531
26.3. Tulajdonságok 531
26.3.1. Hogyan tehetünk egy beant testreszabhatóvá 532
26.3.2. Kötött és vétózható tulajdonságok 533
26.3.3. Egyéb elnevezési konvenciók 534
26.3.4. Példa - SmileyBean 534
26.4. Beanek és az eseménykezelés 542
26.4.1. Saját EventObject típus létrehozása 542
26.5. Testreszabás 548
26.5.1. A testreszabás eszközei 548
26.5.2. Tervezési minták 548
26.5.3. BeanInfo interfész 549
26.5.4. Saját tulajdonságszerkesztő 549
26.5.5. java.beans.Customizer interfész 549
26.5.6. Bean konténerek és a testreszabás 549
26.5.7. Bean feltárás: az Introspector osztály 550
26.5.8. BeanInfo interfész 550
26.5.9. Példa a BeanInfo implementálására 551
26.5.10. Tulajdonságszerkesztők 552
26.6. Beanek a Java 2-ben 555
27. Kapcsolatok a helyiekkel 556
27.1. Egy kis magyarázkodás 556
27.2. Egy rövid példa 556
27.3. Felépítés 558
27.3.1. Működés 558
27.3.2. Szerkezet 559
27.3.3. Betöltés és illesztés 559
27.3.4. Hivatkozás objektumokra 561
27.3.5. Elemek elérése 563
27.3.6. Hibakezelés . 564
27.3.7. Szinkronizálás 565
27.4. Sorolvasás 565
27.4.1. A readline csomag 566
28. Esettanulmány Java nyelven 572
28.1. A felhasználói felület váza (1. lépés) 572
28.2. A kliens első változata (2. lépés) 574
28.3. A szerver első változata (3. lépés) 576
28.4. A kliens felületének újabb változata (4. lépés) 578
28.5. Több klienst kiszolgáló szerver (5. lépés) 579
28.6. A kapcsolat protokollja (6. lépés) 580
28.7. A protokollt kezelő szerver (7. lépés) 582
28.8. A protokollt kezelő kliens (8. lépés) 583
28.9. A végleges kliens (9. lépés) 585
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Java 2 I. Java 2 I. Java 2 I. Java 2 I. Java 2 I.

A borító kissé kopott, töredezett. A lapélek és néhány lap enyhén foltos, a kötés javított.

CD-melléklet nélkül.

Állapot:
3.440 Ft
1.720 ,-Ft 50
14 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Java 2 I. Java 2 I. Java 2 I. Java 2 I.

A gerinc enyhén töredezett, a borító belső oldalán ragasztásnyom látható. A lapélek foltosak.

Állapot:
3.440 ,-Ft
28 pont kapható
Kosárba