Fülszöveg
„Nem is annyira a hír döbbentett meg, mint anya rettentően sápadt arca. Olyan volt, mintha ő lett volna halott. Olyan sápadt-halvány volt, mint a fiatal Lorenzo Storioni hegedűje lakkozás előtt. A szeme pedig teli volt szorongassál. Anyának addig sosem akadt el a szava. Nem nézett rám, egy foltra bámult az ágy Fölött a falon, és azt mondta, meg sem csókoltam, amikor elment hazulról. Talán ha megcsókolom, megmenekült volna. És azt hiszem, egészen halkan még hozzátette, ha egyáltalán megérdemelte volna. De ezt biztosan csak képzeltem.
Mivel nem értettem anyát, bezárkóztam a rendetlen szobámba, magamhoz szorítottam a mentőautót, amit a Jézuska hozott,
>
leültem az ágyra, és sírva fakadtam, de csak csöndesen, mert otthon mindig mindent csöndesen kellett csinálni, mivel apa vagy kéziratokat tanulmányozott, vagy olvasott, vagy meghalt."
A hatvanéves, korai Alzheimer-kórral diagnosztizált Adria Ardévol megvizsgálja az életét, mielőtt még egytől egyig elveszítené az emlékeit....
Tovább
Fülszöveg
„Nem is annyira a hír döbbentett meg, mint anya rettentően sápadt arca. Olyan volt, mintha ő lett volna halott. Olyan sápadt-halvány volt, mint a fiatal Lorenzo Storioni hegedűje lakkozás előtt. A szeme pedig teli volt szorongassál. Anyának addig sosem akadt el a szava. Nem nézett rám, egy foltra bámult az ágy Fölött a falon, és azt mondta, meg sem csókoltam, amikor elment hazulról. Talán ha megcsókolom, megmenekült volna. És azt hiszem, egészen halkan még hozzátette, ha egyáltalán megérdemelte volna. De ezt biztosan csak képzeltem.
Mivel nem értettem anyát, bezárkóztam a rendetlen szobámba, magamhoz szorítottam a mentőautót, amit a Jézuska hozott,
>
leültem az ágyra, és sírva fakadtam, de csak csöndesen, mert otthon mindig mindent csöndesen kellett csinálni, mivel apa vagy kéziratokat tanulmányozott, vagy olvasott, vagy meghalt."
A hatvanéves, korai Alzheimer-kórral diagnosztizált Adria Ardévol megvizsgálja az életét, mielőtt még egytől egyig elveszítené az emlékeit. Visszaemlékszik szeretettelen gyermekkorára Lola Xica gondjaira bízva, aki dadaként dolgozott a tehetős családnak. Anyjára gondol, a visszafogott, hideg, gyakorlatias asszonyra, és a titokzatos apjára, akinek erőszakos halála miatt örökös bűntudatot érez.
A család antikvitásboltja az egész világot jelentette a kis Adria számára. E világ középpontjában állt a legértékesebb kincs: a Storioni-hegedű, melynek tokja egy évekkel korábbi, rejtélyes bűneset nyomait hordozta.
Adria gyermekkora megválaszolatlan kérdésekkel, pasziánsszal és szeretetlenség-gel telik. Történelmet és nyelveket tanul az apja kedvéért, hegedülni az anyja kedvéért. De egy baleset véget vet apja életének, ami után Adria világa megtelik bűntudattal, titkokkal és sötét kétségekkel. Visszaemlékezése pedig egészen távolra visz: a késő középkori kolostorok világától a náci koncentrációs táborokon át egészen a huszadik századi Kongóig.
jaume cabré magával ragadó regényét, mely 201 l-ben látott napvilágot, számos fontos irodalmi díjjal tüntették ki, és eddig több mint 20 nyelvre fordították.
Vissza