Játéktörténet

Előszó

Részlet:

"Az ember sok-sok ezer évvel ezelőtt már megpróbálta "elrendezni" maga körül a világot. Két lábon állni csak éber állapotban lehet. Ennek a függőleges helyzetnek köszönhető, hogy a tár immár struktúrába szerveződik: egy központi fönt-lent tengelyhez képest négy vízszintes irányba. Más szóval az ember saját teste köré szervezi a teret, amely így elől, hátul, jobbra, balra, fönt és lent terül el. A "központ" köré szervezett tér élménye magyarázza a területek, lakhelyek felosztását, tagolását és kozmologikus jelképrendszerét. A Tér, rendezett világ - igen sok kultúrában négyzet alakú. Az ember, amikor négyzetet rajzolt, s ebbe átlós vagy álló keresztet, megpróbált eligazodni a térben, fogódzót találni az ismeretlenben.
Marie E. P. Kőnig az Ile-de France sziklabarlangjainak kultuszhelyét járva - melyeket csak a II. világháború eseményei tettek hozzáférhetővé - rengeteg bevésett jelet tanulmányozott s vizsgálta azok üzenetét. Kultuszhelyek voltak. Körbe vésett vonalkereszt, négyzet átlóskereszttel, négyzetbe karcolt álló kereszt. Megtaláljuk a sziklavésetek között a malomjáték ábráját is: három egymásba skatulyázott négyszöget, átlókkal. Biztosan nem játszottak rajta, hiszen legtöbbjük ferde síkon, vagy egyenesen függőleges sziklafalba vésve található. Ilyen malomábrákra bukkantak az olaszországi Val Camonica sziklarajzai között, és az Alpok nehezen megközelíthető szikláiba vésve. Ott találjuk az egyiptomi Kurna templomának kőtetejébe vésve i.e. 1400 tájáról, Trója első városának tárgyain, bronzkori írországi leleteken, Ceylonban egy 2000 éves kőlépcsőbe vésve. A római korban már játékként ismeretes, a középkorban pedig úgyszólván a legelterjedtebb társasjáték, a szegény ember sakkja. Legegyszerűbb formájában földbe karcolt "táblán" játszották, de Magyarországon is kerültek elő középkori leletekből kőbe vésett, téglába karcolt malomjátékok. A koraközépkorban még élt szimbólumjellege: Nagy Károly trónján Aachenben az ülés alatt a márványba belevésve még ma is látható egy malom. Nyilvánvalóan nem gyerekek játéka, hanem a hatalom szimbóluma. Az uralkodó valósággal ült rajta, birtokolta a hatalmat. A malomjáték mai formájában a szabályok semmit sem árulnak el a játék szakrális eredetéről." Vissza