Játék és tárgy

Előszó

Művészet és társadalom organikus kapcsolata, a funkcionális- és a személyes jelentést hordozó művészet s ezzel összefüggésben az emberek teremtő aktivitása szerte a világon foglalkoztatta a szakembereket. Herbert Read pl. a kortárs művészet és a közönség közötti "szakadék" áthidalását a "kreatív-terápia" alkalmazásával, többek között széles körű amatőr mozgalom kifejlesztésével véli megvalósíthatónak, olyan emberekkel, akikben ismét egyesül az alkotás és a befogadás mozzanata. Egy reális, de széles társadalmi bázist feltételező program kialakításánál ugyanakkor tényként kell számolni a kultúra demokratizmusa és a műalkotás létrehozásához szükséges tehetség különbözősége és viszonylagos kis száma közötti ellentmondással. Rendkívül fontos érvényesíteni azt a felismerést, hogy az alkotás általános emberi képesség. Élményeiknek, gondolataiknak sokan formát tudnak adni beszédben, mimikában, zenében, festészetben stb., ami azonban nem jelenti azt, hogy ilyen irányú "teljesítményük" szónoki, illetve művészeti szintet képvisel. Remekelni, mesterművet teremteni viszonylag kevesen képesek. A tehetséges alkotók között is akadnak olyanok, akik önálló gondolatok helyett görcsösen ragaszkodnak a megszokott konvenciókhoz, az akadémikus dogmákhoz, másokat követve "termelik" pl. képeiket, szobraikat. Egy másik művészeti ágban, a tárgyi népművészet művelői körében napjainkban egyoldalúan az esztétikai, reprezentatív funkció, egyfajta "szuvenír-vitrin szemlélet" vált uralkodóvá, holott a népművészetben régen a hasznos és a szép egysége volt jellemző. A háziipari szövetkezetek termékein ma már a régi korok népművészetének egy-egy díszítő eleme - pl. az előregyártott doboz tetejére faragott makk- és tölgyfalevél - képviseli a "művészetet". Ezek a torzulások jórészt a művészeti élet, illetve az árutermelő művészet "társadalmi elvárásaiból" és a korszerű pedagógiai módszer hiányából következnek. Az amatőr képzőművészeti körök rajz- és festékcentrikus szemléletét alapvetően a művészeti főiskolák felvételi követelményei alakítják. A háziipari szövetkezetekben dolgozó népművészeknek pedig a kereskedelem diktálja a szempontokat, amely kihatással van stílusok kommersziálódására. Vissza