Előszó
A Jászság történetéről ez idáig több száz tudományos és ismeretterjesztő munka látott napvilágot. Talán azt is gondolhatnánk, már mindent leírtak a jászokról. A tudományos kutatás eredményeinek köszönhetően valóban egyre több és több ismerettel rendelkezünk a jász nép eredetéről, magyarországi letelepedéséről, életmódjáról, szokásairól. Azt azonban mégsem állíthatjuk, hogy mindent tudunk róluk, s a kutatásnak már e téren nincsen feladata.
Horváth Péter, Gyárfás István, Palugyai Imre után Fodor Ferenc 1942-ben jelentette meg a Jászság életrajza című kiváló összefoglaló munkáját, amelyet ma a „jászok bibliájaként" tisztelnek. A XX. század második felében Györffy György, Selmeczi László, Szabó László, Gulyás Éva, Bathó Edit, Bánkiné Molnár Erzsébet, Bagi Gábor és Babucs Zoltán tudományos kutatásai hoztak új eredményeket a jászok történetében.
Míg egymás után születtek az összefoglaló, illetve az egyes részterületeket bemutató tanulmányok és kötetek, addig igen nagy hiányosság mutatkozott az egyes települések monografikus feldolgozása terén. A XX. század elején csupán Jászárokszállás, Jászapáti és Jászalsószentgyörgy monográfiája készült el, a többi jász településé ekkor még váratott magára. Rusvay Lajos 1942-ben készítette el Jásztelek életrajzát, doktori disszertációként, amely kézirat hosszú ideig szunnyadt a múzeumok adattárában, s mintegy hatvan év múltával került csak kiadásra.
A Jászsági Füzetek 30. köteteként, most e munkát tarthatja kezében a kedves olvasó, amely egy kicsit rendhagyó monográfia, hiszen az adatgyűjtés 1942-ben lezárult. így nyilvánvalóan nem veheti figyelembe a XX. század második felében végzett nagy jelentőségű régészeti, történeti kutatások eredményeit, s az azóta eltelt időszak történéseit. Az egész feldolgozás, de különösen a jászok történetéről írott része természetesen az adott kor történelmi szemléletét, a tudományos kutatás jászokról vallott akkori felfogását tükrözi, s mindez nem kis gondot jelentett a szerkesztőknek. Hosszú töprengés után azonban mégis úgy gondoltuk, hogy változatlan formában jelentetjük meg Rusvay Lajos munkáját, amely komoly levéltári kutatáson alapuló, kiváló feldolgozás, s az első összefoglaló munka Jásztelek község történetéről. A szerző, munkája során még olyan levéltári dokumentumokat (okleveleket, jegyzőkönyveket) forgathatott, amelyek jó része a második világháborúban megsemmisült, így a benne szereplő adatok különös értékkel bírnak.
E kötetet kiegészítettük, s közreadjuk Rusvay Lajos fennmaradt, kézzel írt naplóját is teljes terjedelmében, mely a község történetének 1929-1936 közötti szakaszáról szól, s fellelhető már benne a későbbi nagy munka alapgondolata, szellemisége. E két munka megítélésünk szerint árnyaltan mutatja be Jásztelek község történetét.
Jásztelek Önkormányzata és a Jász Múzeumért Kulturális Alapítvány e kötet megjelentetésével emlékezik a fáradhatatlan és lelkes helytörténeti kutatóra, Rusvay Lajosra, s munkáját jó szívvel ajánlja minden kedves olvasó figyelmébe.
Vissza