Jászsági népmesék

Előszó

Részlet a könyvből:
Jánoska
Hol volt, hol nem volt, még hetedhét országon is túl volt. Volt egyszer egy nagyon gazdag ember. Volt annak sok ökre, ménesnek beillő sok lova, sok földje és olyan háza, hogy még a király is ellakhatott volna benne. Ennek a gazdag embernek a felesége egyszer csak betegeskedni kezdett s csakhamar meg is halt. Siratta az ura és az árván maradt Jánoska fia is keservesen. Nem lehetett azokat megvigasztalni semmivel. Az ember el is határozta, hogy nem házasodik meg másodszor, mert olyan asszonyt, amilyen a felesége volt, úgy sem találna. Gazdasszonyt fogadott s az tartotta rendben a házat és gondozta a kisfiút. Ha látszatra gondozta is, de gonosz gondolatai is voltak. Rosszlelkű asszony volt. Az özvegyen maradt gazdag embernek minden jóval kedveskedett, szépelgett, azt akarta, hogy vegye el őt felségül Meg is próbált sok mindenfélét, de csak nem sikerült. Egyszer aztán elhatározta, hogy felkeresi a messzi földre híres vajákos asszonyt. Attól kér tanácsot. Az a vajákos asszony tisztára boszorkány volt, mert sokat tudott, de sok gonoszságra is volt hajlandósága. Nem hiába fordult hozzá, mert olyan tanácsot adott neki, hogy az özvegyen maradt gazdag ember elvette feleségül. Nem is kell mondanom, úgy is gondolja mindenki, hogy a gazdasszonyból, amint háziasszony lett, mindjárt beköltözködött a konyhából a legszebb szobába, magával vitte a kis leányát is s úgy adták az urat, hogy annál jobban nem is lehetett. Vissza