Művészet és erkölcs

Szerző

Budapest

'Jászi Oszkár: Művészet és erkölcs ' összes példány

Kiadó:	Grill Károly Könyvkiadóvállalata
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1908
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	439 oldal
Sorozatcím:	Társadalomtudományi Könyvtár
Kötetszám:	5
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Légrády Testvérek Könyvnyomdája nyomása, Budapest. A Magyar Tudományos Akadémia által a Gorove-díjjal jutalmazott pályamunka. Változatlan lenyomat.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A könyv, kell, hogy az iró helyett beszéljen s elmondjon mindent, amit az iró akart s ne csak elmondjon mindent, de az olvasó kiérezze belőle: mit tart az iró fontosnak, mit mellékesnek, mit uj... Tovább

Tartalom

Módszer
Dogmatikus nézőpont és hiányai	3
Természettudományi nézőpont és előnyei	4
A két nézőpont szembeállitva	5
A pozitív társadalmi tudományok néhány tanulsága	6
Feladatunk pontosabb körülírása	7
Összefoglalás	8
Az erkölcs lényege és szerepe a társadalomban
Az erkölcsi szabályok vátozékonysága	13
Az erkölcs egyértelműen a társadalomra hasznos	14
Vallási, jogi és erkölcsi szabályok kevertsége a korai fokon	15
Erkölcsi szabályok létrejöttének vagy megváltozásának egyedüli oka bizonyos előnyök vagy hátrányok belátása	16
A félelem-elméletek bírálata	17
Pikler belátásos elmélete. - Érdemei és hiányai	19
Az erkölcs oly eljárási módok szabályzata, melyek megfelelő végrehajtására a társadalomban az általános készség még hiányzik	22
A jogi szabályok is végeredményükben erkölcsi természetűek	24
A vallási parancsolatok tekintélye is eredetében erkölcsi jellegű	25
Az erkölcsi szabályok elkülönböződése a jogiaktól és vallásaiktól	27
A hasznosság mérlegelése csak az erkölcs keletkezésének elemi folyamata, nem pedig az erkölcsi érzület alapja	30
Új erkölcsi felfogás keletkezésének példája a jelenben	31
Az erkölcsi elvek rétegezettsége. - Az elkülönítés és ez egységesítés irányában működő erők	32
Az erkölcs belső elemei: szándék, kötelességérzet, lelkiismeret	35
Az alturista cselekedetek tagadása, az öröm és a fájdalom alaptörvénye alapján. - E tan cáfolata	38
Az alturista cselekedetek tagadása az "emberi természet változatlansága" alapján. - E tan cáfolata	42
A társadalmi szolidaritás morálja	44
Hasznos és erkölcsös. - Nem minden erkölcsi szabály hasznos	46
Visszaélés az erkölccsel. - Álerkölcs. - Loria elmélete: az erkölcs mint társadalmi narkotikum. - E tan bírálata	48
Hasznos és erkölcsös. - Csak az a hasznos erkölcsös, melynek követésére még az általános készség hiányzik	51
Az erkölcs áldozati eleme: küzdelem a társas együtlét érdekében az egoizmus ellen	53
Az erkölcsi fejlődés jövő iránya megállapitásának lehetősége	55
Az emberi fejlődés két jellegzetes iránya	57
A liberális írók az erkölcsi érzület emelkedését tanítják	59
A szocialista írók tagadják az erkölcsi érzület erősbödését	60
A két állapot összeegyeztetése	63
A jövő erkölcsi kódexe a társadalmi összeműködés és az egyelősülési folyamat egy magasabb fokát fogja elősegíteni	63
A művészet lényege és szerepe a társadalomban
Kant, Spencer, Ribot elméletei, melyek szerint a művészeti szükséglet kielégitése további haszonnal nem jár	71
A művészet és a szépérzés keletkezése. - Darwin és Allen nemi kiválasztási elméletei	73
A nemi kiválasztás elméletének tarthatatlansága	75
Lazarus pihenési és Spencer játékelmélete	78
Groos új alapokra helyezi a játékelméletet	80
Gross elméletének bírálata	83
A művészeti tevékenység organikus szükséglet kielégitése	86
Az energia-többlet elméletének előnyei	87
A szépérzés keletkezése. - Abszolut és relativ szépelméletek	91
A szépfogalmak relativitása	93
A szépfogalmak közös és mindenütt feltalálható eleme a gyönyörködtetés	94
Öröm és fájdalom. - Spence és Marshall tanai	95
Az öröm- és fájdalomelméletek hiányai	98
Állami esztétika	100
A színérzék keletkezése és fejlődése. - Allen kutatásai. - A színérzék utolsó biológiai ténye	106
A hang által keltett örömérzetek magyarázata	111
A szag-, hang- és színbeli örömérzeteknek ugyanegy az eredete	113
A "geometriai rajzokban" és a szimmetriában nyilvánuló örömérzetek forrása	114
A ritmikus széphatások hasznossági eredete Bücher szerint	114
Az asszociativ szép magyarázata. - A kezdetleges népek és napjaink tömegitéleteiben is fellelhető az ősi hasznossági elem	125
A szép körének kitágulása a hasznostól az eddig közömbös irányában. - A csunya. - A szép hozzávetőleges meghatározása	130
A tulajdonképpeni esztétikai hatások vizsgálata	134
Csúnya-elemek a szép hatásokban. - Az asszociativ szép alaptörvénye ugyanaz, mint az érzékié	137
A szép szerepe a föltünési vágyban	139
A szép élvezete az illető lelki életnek főirányában folyik le	141
Az esztétikai élvezetkör a vegetativ működések irányában tágul az intellektuálisak irányába szükül	144
A szép jelenségeinek konzervativizmusa. - A szép és a vegetativ élet. - A szép végleges meghatározása. - A szép birodalmának egysége	147
Az esztétikai érdekmentesség tanának birálata	153
Esztétika és hedonika. - A művészet, mint a szép fejlesztője. - Az esztétikai örömök rendkivüli intenzitásának magyarázata	156
A művészeti öncélúság	158
A művészetek eredetének hasznossági elmélete	160
A művészetek eredetének hasznossági elmélete (Folyt.)	163
A művészetek eredetének hasznossági elmélete (Befelyezés.)	167
Az energia-fölösleg elméletének végleges igazolása. - A művészet lényegének meghatározása	170
A művészeti örömök természetének vizsgálata	174
Wallace tanitása a művészetek transcedentalis fejlődéséről. - E tan cáfolata	178
Néhány ellenvetés birálata	182
A művészetek fejlődése. - Ribot szerint a művészet az individualizmus irányában halad. - E tan biálata. - A művészeti élet két típusa: a kollektiv és a deszpotikus	184
A művészetek fejlődése. - Haladás az embertől a temészet felé. - A esztétikai élvezetkör kibővülése. - Haladás az egoizmustól a rokonszenv irányában.	190
A művészetek fejlősése. - Haladás a nemzeti partikularizmusból az általános emberi irányában és az egyéniségek mind teljesebb kifejlődése felé. - Összefoglalás	192
A művészet és az erkölcs viszonya egymáshoz
A vizsgálódás körének körülhatárolása	199
Szabály: Összhang a művészet és az erkölcs között	201
A művészet támadása bizonyos erkölcsi elvek ellen új, fejlődő erkölcsi elvek érdekében	203
A művészet ellentéte a nemi erkölcscsel csak látszólagos	204
Az erotikus és a vérengző művészet némileg kivételes helyzete a művészet és az erölcs közötti viszonyban	208
Általános bizonyítékok a művészet és az erkölcs között összhangra	214
A művészet- s főleg az irodalomtörténet tanulságai	218
A képzőművészetek történétének tanulságai	225
A kor erkölcsi szinvonalának megállapitása a művészeti alkotásokból	236
A művészeti termékek rendszerint csak koruk szükségleteit képesek kielégiteni. - az "örök" mesterművek magyarázata	239
Valamely kor erkölcsi állapotában mértéke	243
A kor erkölcstelensége és a nagy művészeti fellendülés közötti állitólagos összfüggés. - E tan birálata	248
A kor erkölcstelensége nagy művészetet nem hoz létre a császári Rómában és Bizancban	252
A renaissance erkölcsi állapota	262
A görög művészet erkölcsi talaja	266
Erotikus művészet a társadalom hanyatlásával jár együtt. - Ezen összefüggés lélektani szükségszerűsége	272
A XIX. század erkölcsi mérlege	277
A XIX. század művészeti eredményei. - Az épitészet és a dráma pangásának magyarázata	285
A prerafaelizmus tanulságai	291
A ruskinizmus tévedései. - A műipar problémája	295
Művészet és demokrácia. - A jövő művészete	299
A művészeti nagyság és az erkölcstelenség közötti összefüggés tanának eredete	306
Ruskin tanitása a müvészet és az erkölcs viszonyáról	307
A művészet hatása az erkölcsre. - Módszertani nehézségek	310
A művészet gyönyörködtető természete, egyszersmind legfontosabb erkölcsi hatása	315
Oly képzeleti társadalom rajza, melyben a művészeti erők a jelenleginél teljelsebben érvényesülnek	324
A művészet mint a létért való küzdelem hevességének mérséklője	330
A művészet szerepe a szerzett tulajdonságok átöröklődése szempontjából	331
Az esztétikai nevelés fejleszti az erkölcsi itélet erejét	334
A művészet, mint az emberi szolidaritás fejlesztője. - Guyau tanítása	335
Guyau elméletének bírálata	336
A művészetek, főleg az irodalom összefüző ereje	342
A képirás hatása	343
Spencer tanitása a zene erkölcsi értékéről. - A zene nem fejez ki határozott érzelmeket, még kevésbbé gondolatokat	345
Ama tan eredetének magyarázata, mely a zenét a lelki élet közvetlen visszatükrőződésében tartja	349
A zene kivételes hatalma és elterjedtsége. Az esztétikai örömök összeszövődöttségének és helyettesithetőségének magyarázata	350
A zene novumot az erkölcsi világban nem hoz létre. - Hatása csak erősítő és finomito. - Gyönyörködtető szerepének magyarázata	355
A művészet az állam szolgálatában. - Az építészet hatása	361
A művészet mindenha állást foglalt a kor küzdelmeineben. - A probléma szerepe és jogosultsága a művészetben	364
Bizonyítékok a művészet politikai állásfoglalására. - A művészet politikai szerepének fontossága	367
A művészet erkölcsi tartalmában lépést tart az erkölcsi eszmék fejlődésével	379
Művészeti politika és egyéb következmények
Javulás a művészetekben a nemi erkölcs terén. - A borzalmasságok hedonikájának kikopása	385
Tények, melyek a nemi erkölcs javulását igazolják a művészetekben	390
Az állam beavatkozása a művész erkölcstelen termékeinek kiirtására már általános lélektani szempontokból is aggályos	395
Az erkölcsnemesitő kényszerpolitika kivihetetlensége	398
Macaulay példái az erkölcsnemesitő kényszerpolitika eredménytelenségéről	402
Az állam politikája oly művészeti alkotásokkal szemben, melyek új erkölcsi elvekért küzdenek	404
A művészeti szabadság politikájának igazolása	408
A művészeti szabadság a művészeti fejlődés sine qua non-ja	409
Az állam politikájának közvetve kell a művészet színvonalát emelni	412
Rokonvonás a művészet és az erkölcs fejlődésében	421
Az erkölcsi fejlődés mértéke	424
A művészeti fejlődés mértéke	432
Végeredmény	437
A könyvben idézett írók jegyzéke