1.064.225

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Művészet és erkölcs

Szerző
Budapest
Kiadó: Grill Károly Könyvkiadóvállalata
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 439 oldal
Sorozatcím: Társadalomtudományi Könyvtár
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Légrády Testvérek Könyvnyomdája nyomása, Budapest. A Magyar Tudományos Akadémia által a Gorove-díjjal jutalmazott pályamunka. Változatlan lenyomat.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A könyv, kell, hogy az iró helyett beszéljen s elmondjon mindent, amit az iró akart s ne csak elmondjon mindent, de az olvasó kiérezze belőle: mit tart az iró fontosnak, mit mellékesnek, mit uj... Tovább

Előszó

A könyv, kell, hogy az iró helyett beszéljen s elmondjon mindent, amit az iró akart s ne csak elmondjon mindent, de az olvasó kiérezze belőle: mit tart az iró fontosnak, mit mellékesnek, mit uj eredménynek s mit csak már ismert igazságok közlésének. Egész munkámban erre törekedtem s igy az előszó jogát csak egy pár oly szempont kifejtésére akarom érvényesiteni, mely bár a tárgyon kívül áll, de a munkára befolyással volt.
Ez a könyv feleletet igyekszik adni a Magyar Tud. Akadémia által kitűzött, „A művészet és az erkölcs viszonya egymáshoz" cimű pályakérdésre. Közel három éve annak, hogy e munkával elkészültem, anélkül, hogy azt kiadtam volna. Ugyanis az akadémiai pályázat eldöntése után már más dolgozattal voltam elfoglalva, melyet nem akartam befejezése előtt féretenni. Így meglehetősen huzamos idő telt el addig, mig e munkának sajtó alá rendezéséhez foghattam. Vissza

Tartalom

Módszer
Dogmatikus nézőpont és hiányai3
Természettudományi nézőpont és előnyei4
A két nézőpont szembeállitva5
A pozitív társadalmi tudományok néhány tanulsága6
Feladatunk pontosabb körülírása7
Összefoglalás8
Az erkölcs lényege és szerepe a társadalomban
Az erkölcsi szabályok vátozékonysága13
Az erkölcs egyértelműen a társadalomra hasznos14
Vallási, jogi és erkölcsi szabályok kevertsége a korai fokon15
Erkölcsi szabályok létrejöttének vagy megváltozásának egyedüli oka bizonyos előnyök vagy hátrányok belátása16
A félelem-elméletek bírálata17
Pikler belátásos elmélete. - Érdemei és hiányai19
Az erkölcs oly eljárási módok szabályzata, melyek megfelelő végrehajtására a társadalomban az általános készség még hiányzik22
A jogi szabályok is végeredményükben erkölcsi természetűek24
A vallási parancsolatok tekintélye is eredetében erkölcsi jellegű25
Az erkölcsi szabályok elkülönböződése a jogiaktól és vallásaiktól27
A hasznosság mérlegelése csak az erkölcs keletkezésének elemi folyamata, nem pedig az erkölcsi érzület alapja30
Új erkölcsi felfogás keletkezésének példája a jelenben31
Az erkölcsi elvek rétegezettsége. - Az elkülönítés és ez egységesítés irányában működő erők32
Az erkölcs belső elemei: szándék, kötelességérzet, lelkiismeret35
Az alturista cselekedetek tagadása, az öröm és a fájdalom alaptörvénye alapján. - E tan cáfolata38
Az alturista cselekedetek tagadása az "emberi természet változatlansága" alapján. - E tan cáfolata42
A társadalmi szolidaritás morálja44
Hasznos és erkölcsös. - Nem minden erkölcsi szabály hasznos46
Visszaélés az erkölccsel. - Álerkölcs. - Loria elmélete: az erkölcs mint társadalmi narkotikum. - E tan bírálata48
Hasznos és erkölcsös. - Csak az a hasznos erkölcsös, melynek követésére még az általános készség hiányzik51
Az erkölcs áldozati eleme: küzdelem a társas együtlét érdekében az egoizmus ellen53
Az erkölcsi fejlődés jövő iránya megállapitásának lehetősége55
Az emberi fejlődés két jellegzetes iránya57
A liberális írók az erkölcsi érzület emelkedését tanítják59
A szocialista írók tagadják az erkölcsi érzület erősbödését60
A két állapot összeegyeztetése63
A jövő erkölcsi kódexe a társadalmi összeműködés és az egyelősülési folyamat egy magasabb fokát fogja elősegíteni63
A művészet lényege és szerepe a társadalomban
Kant, Spencer, Ribot elméletei, melyek szerint a művészeti szükséglet kielégitése további haszonnal nem jár71
A művészet és a szépérzés keletkezése. - Darwin és Allen nemi kiválasztási elméletei73
A nemi kiválasztás elméletének tarthatatlansága75
Lazarus pihenési és Spencer játékelmélete78
Groos új alapokra helyezi a játékelméletet80
Gross elméletének bírálata83
A művészeti tevékenység organikus szükséglet kielégitése86
Az energia-többlet elméletének előnyei87
A szépérzés keletkezése. - Abszolut és relativ szépelméletek91
A szépfogalmak relativitása93
A szépfogalmak közös és mindenütt feltalálható eleme a gyönyörködtetés94
Öröm és fájdalom. - Spence és Marshall tanai95
Az öröm- és fájdalomelméletek hiányai98
Állami esztétika100
A színérzék keletkezése és fejlődése. - Allen kutatásai. - A színérzék utolsó biológiai ténye106
A hang által keltett örömérzetek magyarázata111
A szag-, hang- és színbeli örömérzeteknek ugyanegy az eredete113
A "geometriai rajzokban" és a szimmetriában nyilvánuló örömérzetek forrása114
A ritmikus széphatások hasznossági eredete Bücher szerint114
Az asszociativ szép magyarázata. - A kezdetleges népek és napjaink tömegitéleteiben is fellelhető az ősi hasznossági elem125
A szép körének kitágulása a hasznostól az eddig közömbös irányában. - A csunya. - A szép hozzávetőleges meghatározása130
A tulajdonképpeni esztétikai hatások vizsgálata134
Csúnya-elemek a szép hatásokban. - Az asszociativ szép alaptörvénye ugyanaz, mint az érzékié137
A szép szerepe a föltünési vágyban139
A szép élvezete az illető lelki életnek főirányában folyik le141
Az esztétikai élvezetkör a vegetativ működések irányában tágul az intellektuálisak irányába szükül144
A szép jelenségeinek konzervativizmusa. - A szép és a vegetativ élet. - A szép végleges meghatározása. - A szép birodalmának egysége147
Az esztétikai érdekmentesség tanának birálata153
Esztétika és hedonika. - A művészet, mint a szép fejlesztője. - Az esztétikai örömök rendkivüli intenzitásának magyarázata156
A művészeti öncélúság158
A művészetek eredetének hasznossági elmélete160
A művészetek eredetének hasznossági elmélete (Folyt.)163
A művészetek eredetének hasznossági elmélete (Befelyezés.)167
Az energia-fölösleg elméletének végleges igazolása. - A művészet lényegének meghatározása170
A művészeti örömök természetének vizsgálata174
Wallace tanitása a művészetek transcedentalis fejlődéséről. - E tan cáfolata178
Néhány ellenvetés birálata182
A művészetek fejlődése. - Ribot szerint a művészet az individualizmus irányában halad. - E tan biálata. - A művészeti élet két típusa: a kollektiv és a deszpotikus184
A művészetek fejlődése. - Haladás az embertől a temészet felé. - A esztétikai élvezetkör kibővülése. - Haladás az egoizmustól a rokonszenv irányában.190
A művészetek fejlősése. - Haladás a nemzeti partikularizmusból az általános emberi irányában és az egyéniségek mind teljesebb kifejlődése felé. - Összefoglalás192
A művészet és az erkölcs viszonya egymáshoz
A vizsgálódás körének körülhatárolása199
Szabály: Összhang a művészet és az erkölcs között201
A művészet támadása bizonyos erkölcsi elvek ellen új, fejlődő erkölcsi elvek érdekében203
A művészet ellentéte a nemi erkölcscsel csak látszólagos204
Az erotikus és a vérengző művészet némileg kivételes helyzete a művészet és az erölcs közötti viszonyban208
Általános bizonyítékok a művészet és az erkölcs között összhangra214
A művészet- s főleg az irodalomtörténet tanulságai218
A képzőművészetek történétének tanulságai225
A kor erkölcsi szinvonalának megállapitása a művészeti alkotásokból236
A művészeti termékek rendszerint csak koruk szükségleteit képesek kielégiteni. - az "örök" mesterművek magyarázata239
Valamely kor erkölcsi állapotában mértéke243
A kor erkölcstelensége és a nagy művészeti fellendülés közötti állitólagos összfüggés. - E tan birálata 248
A kor erkölcstelensége nagy művészetet nem hoz létre a császári Rómában és Bizancban252
A renaissance erkölcsi állapota262
A görög művészet erkölcsi talaja266
Erotikus művészet a társadalom hanyatlásával jár együtt. - Ezen összefüggés lélektani szükségszerűsége272
A XIX. század erkölcsi mérlege277
A XIX. század művészeti eredményei. - Az épitészet és a dráma pangásának magyarázata285
A prerafaelizmus tanulságai291
A ruskinizmus tévedései. - A műipar problémája295
Művészet és demokrácia. - A jövő művészete299
A művészeti nagyság és az erkölcstelenség közötti összefüggés tanának eredete306
Ruskin tanitása a müvészet és az erkölcs viszonyáról307
A művészet hatása az erkölcsre. - Módszertani nehézségek310
A művészet gyönyörködtető természete, egyszersmind legfontosabb erkölcsi hatása315
Oly képzeleti társadalom rajza, melyben a művészeti erők a jelenleginél teljelsebben érvényesülnek324
A művészet mint a létért való küzdelem hevességének mérséklője330
A művészet szerepe a szerzett tulajdonságok átöröklődése szempontjából331
Az esztétikai nevelés fejleszti az erkölcsi itélet erejét334
A művészet, mint az emberi szolidaritás fejlesztője. - Guyau tanítása335
Guyau elméletének bírálata336
A művészetek, főleg az irodalom összefüző ereje342
A képirás hatása343
Spencer tanitása a zene erkölcsi értékéről. - A zene nem fejez ki határozott érzelmeket, még kevésbbé gondolatokat345
Ama tan eredetének magyarázata, mely a zenét a lelki élet közvetlen visszatükrőződésében tartja349
A zene kivételes hatalma és elterjedtsége. Az esztétikai örömök összeszövődöttségének és helyettesithetőségének magyarázata350
A zene novumot az erkölcsi világban nem hoz létre. - Hatása csak erősítő és finomito. - Gyönyörködtető szerepének magyarázata355
A művészet az állam szolgálatában. - Az építészet hatása361
A művészet mindenha állást foglalt a kor küzdelmeineben. - A probléma szerepe és jogosultsága a művészetben364
Bizonyítékok a művészet politikai állásfoglalására. - A művészet politikai szerepének fontossága367
A művészet erkölcsi tartalmában lépést tart az erkölcsi eszmék fejlődésével379
Művészeti politika és egyéb következmények
Javulás a művészetekben a nemi erkölcs terén. - A borzalmasságok hedonikájának kikopása385
Tények, melyek a nemi erkölcs javulását igazolják a művészetekben390
Az állam beavatkozása a művész erkölcstelen termékeinek kiirtására már általános lélektani szempontokból is aggályos395
Az erkölcsnemesitő kényszerpolitika kivihetetlensége398
Macaulay példái az erkölcsnemesitő kényszerpolitika eredménytelenségéről402
Az állam politikája oly művészeti alkotásokkal szemben, melyek új erkölcsi elvekért küzdenek404
A művészeti szabadság politikájának igazolása408
A művészeti szabadság a művészeti fejlődés sine qua non-ja409
Az állam politikájának közvetve kell a művészet színvonalát emelni412
Rokonvonás a művészet és az erkölcs fejlődésében421
Az erkölcsi fejlődés mértéke424
A művészeti fejlődés mértéke432
Végeredmény437
A könyvben idézett írók jegyzéke

Jászi Oszkár

Jászi Oszkár műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Jászi Oszkár könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem