A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés

Tartalom

I. RÉSZ.
A nemzeti gondolat szerepe a kezdetleges népeknél és az ókori államfejlődésben
I. fejezet: A nemzetiségnek és a vele érintkező fogalmaknak meghatározása 1
II. fejezet: A történelem előtti kor és a ma élő kezdetleges népek nemzetiségi képe 14
III. fejezet: Az ókori birodalmak képe. A feudalizmus természete 17
IV. fejezet: A görög államfejlődés nemzeti tartalma 26
V. fejezet: A római birodalom nemzeti tartalma 37
II. RÉSZ.
A középkori világ megdőlése és a modern nemzeti államok kialakulása
I. fejezet: A középkor általános képe 48
II. fejezet: A francia középkor és a francia nemzeti állam fejlődése 54
III. fejezet: Az angol nemzeti állam kialakulásának vázlata 74
IV. fejezet: A nemzeti államfejlődés egy másik tipusa. Németalföld 88
V. fejezet: A legujabbkori nemzeti államfejlődés 93
III. RÉSZ.
A szoros értelemben vett nemzetiségi kérdés és az asszimiláció problémája
I. fejezet. A nemzetiségi kérdés alaptermészete. A svájci nemzetiségi kérdésnek látszólag elütő jellege 108
II. fejezet: Az antik Róma és napjaink Egyesűlt Államai, mint a békés asszimiláció
típusai 114
III. fejezet: A Balkán, mint a faji harcok tipusa 123
IV. fejezet: Az erőszakos beolvasztás politikája. Oroszország 135
V. fejezet: Az angol-ir nemzetiségi kérdés 141
VI. fejezet: A kelta kérdés általában 149
VII. fejezet: A német-lengyel nemzetiségi kérdés 163
VIII. fejezet: A német-dán kérdés 169
IX. fejezet: Elzász-Lotharingia és a német egység 198
X. fejezet: A belga-flamand kérdés 203
XI. fejezet: Az osztrák nemzetiségi kérdés fejlődése 208
XII. fejezet: A nemzetiségi mozgalom, mint általános emberi törekvés. Az asszimiláció törvényei. A nemzetiségi politika két tipusa 226
IV. RÉSZ.
A magyar nemzeti egység kialakulása
I. fejezet. A királyság első századainak nemzeti jellege 238
II. fejezet: A feudalizmus teljesebb kialakulása és sajátos természete Magyarországon 254
III. fejezet: Az ország felbomlása. Az egységesítés erői 265
IV. fejezet: A kurucvilág képe. II. Rákóczi fölkelése, mint a feudalizmus utolsó
fellobbanása 275
V. fejezet: Az egységes magyar állam alapjainak lerakása 288
VI. fejezet: A nemzeti egység főtényezői Magyarországon 297
V. RÉSZ.
A magyarországi nemzetiségi törekvések főirányai és a velük szemben alkalmazott politika
I. fejezet. A nemzetiségi probléma előállása, a magyar demokrácia és a nemzetiségi elv összeütközése 317
II. fejezet: A nemzetiségek és a magyarság viszonya. A 48-as forradalom tanulsága 323
III. fejezet: A nemzetiségek közjog-territoriális álláspontja. A magyar liberális felfogás és a nemzetiségi törvény 338
IV. fejezet: A magyar és a nemzetiségi közvélemény frontváltozása a nemzetiségi törvénynyel szemben 348
VI. RÉSZ.
A magyarországi nemzetiségek erőviszonyai
I. fejezet. A nemzetiségek számarányainak történelmi kialakulása 359
II. fejezet: A magyarság és a nemzetiségek gazdasági és kulturális erőviszonyainak mai megoszlása 406
VII. RÉSZ.
A magyarországi nemzetiségi kérdés mai állapota
I. fejezet. A nemzetiségi sérelmek általános természete 436
II. fejezet: A nemzetiségi sérelmek konkrét tartalma 457
III. fejezet: A nemzetiségi nép sérelmi többlete. A „magyarosítás" 478
IV. fejezet: A kényszermagyarositás lélektani eredményei egybevetve a külföldi analóg tapasztalatokkal 485
VIII. RÉSZ.
A nemzetiségi kérdés megoldása és egyéb következmények
I. fejezet: Renner terve és a minimális programm 496
II. fejezet: Ellenvetések és azok bírálata 503
III. fejezet: A nemzetiségi kérdés és Gross-Oesterreich terve 509
IV. fejezet: Nemzeti állam és a nemzetiségi kérdés 520
V. fejezet: A nemzetiségi kérdés nem a szétszakadás, de az egység felé gravitál 529
Tárgymutató 535

Témakörök