Mindenki másképp gyászol

Fülszöveg

A trauma berúgja ^"bár ajtaját, kiréüdel egy kör felest. Rossz arca van, pofán böfögi a nyájas oZvasót^elvezi az arcán a feszengést. Undorodsz? - kérdezi vigyorogva. Oldalán ott ül az egész család: eVőszak, szex, kiégés, őrület.
Maros Dániel nem l^t kevésbé űzött vad az évek során, de már hajlandó szembenézni azzal, hogy nincs visszaút. Nem mintha oda, a többiek közé bármifor is visszavágyott volna. Egyiptomot maga mögött Jiagyva az ul^íán fronton, egy bentlakásos pszichiátrián, régi barátok k^öttlceresi a hozzá hasonlókat, összetört embereket, akik^ élejt^elevé^ét akarták, férfiakat, akiknek végül nincs saját megoldást^c, niSics kiútjuk az erőszakból, a hozott minták szorításából. Ezek a ké^rrecük rácsait rázó, esendő alakok a pusztítás ősi, karneváli mégis hipermodern meséjét írják tovább. Jászberényi biztos kezű kórboncnok, seregszemléje büszke, vert gyászmenet, mondataiban pátosz és irónia fekszik össze a minimalizmussal. Felejthetetlen k^nyv, sokáig bennünk kísért.
—Vonnák... Tovább

Fülszöveg

A trauma berúgja ^"bár ajtaját, kiréüdel egy kör felest. Rossz arca van, pofán böfögi a nyájas oZvasót^elvezi az arcán a feszengést. Undorodsz? - kérdezi vigyorogva. Oldalán ott ül az egész család: eVőszak, szex, kiégés, őrület.
Maros Dániel nem l^t kevésbé űzött vad az évek során, de már hajlandó szembenézni azzal, hogy nincs visszaút. Nem mintha oda, a többiek közé bármifor is visszavágyott volna. Egyiptomot maga mögött Jiagyva az ul^íán fronton, egy bentlakásos pszichiátrián, régi barátok k^öttlceresi a hozzá hasonlókat, összetört embereket, akik^ élejt^elevé^ét akarták, férfiakat, akiknek végül nincs saját megoldást^c, niSics kiútjuk az erőszakból, a hozott minták szorításából. Ezek a ké^rrecük rácsait rázó, esendő alakok a pusztítás ősi, karneváli mégis hipermodern meséjét írják tovább. Jászberényi biztos kezű kórboncnok, seregszemléje büszke, vert gyászmenet, mondataiban pátosz és irónia fekszik össze a minimalizmussal. Felejthetetlen k^nyv, sokáig bennünk kísért.
—Vonnák Diám
Azt írja, senki nem jut haza eg^irlhábjjrúból, mert nem azok jönr/
nek vissza, akik elmenti^^é el. Jászberényi Sándor a^TO odasiet, ahonnan máso||^i| dikális tapasztalatnak^^^ lyek világlóan mutatj^Hp^Q az elgondolhatatlan üresedé^ ték, az érintettek életében mi modsz majd, ha eleget voltál a i Ezért kell ezt olvasni.
iérf mert ő sokadjára ment
Stn k^s magyar író egyike, aki lak^gtiSekiköszönhető ra-ük l^^leges szövegeit, ame-ens^gaz emberi szenvedést, fgin®Bb talán azt: ha elkezd-haseli ér véget. Azt is írja, ál-n. fj^éz az igazsággal elbírni, f-^ —Pető Péter Vissza