Az orosz igeaspektusról magyar szemmel

Szerző

Jászay László

Lektor

Budapest

'Jászay László: Az orosz igeaspektusról magyar szemmel ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1987
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	176 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar Orosz
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-180-328-7
Megjegyzés:	Tankönyvi száma: 81324.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az orosz nyelvtan egyik legnehezebb kérdésének, az igeszemlélet eredményesebb tanításának elősegítése késztetett e kézikönyv megírására. Az igeaspektusról megjelenő munkák sora... Tovább

Tartalom

Előszó	7
Néhány általános kérdés	11
Aspektus az orosz és magyar nyelvben	11
Aspektualitás és komponensei	13
Az általános aspektusjelentés	16
Az orosz aspektusrendszer felépítése	18
Aspektus-viszony képzése - szóképzés vagy formaképzés	24
Aspektushármasok. Kétféle imperfektívum egy háromtagú korrelációban	27
Igepár helyett három tagból álló szemléletviszony-kifejezés	27
Tárgyas folyamatos igék egy aspektushármasban	28
Az alapige és másodlagos imperfektívum különböző aspektusbeli pozícióban	29
Az alapige és a másodlagos imperfektívum azonos aspektusbeli pozícióban	33
Állapotváltozást jelölő folyamatos igék egy aspektushármasban	37
Használati sajátosságok aktuális folyamatjelentésben	37
Használati sajátosságok ismétlődő cselekvéskor	41
Használati sajátosságok a tényközlő cselekvések változatainak kifejezésekor	43
Lexikai jelentésmegoszlások az alapige és a másodlagos imperfektívum között	45
Aspektushármasokból aspektuspárok. Tendenciák	47
Az orosz aspektus kijelentő módban. Szemléletjelentések a magyar nyelv tükrében	51
A szóalak szintű megfeleltetés nem elegendő	51
A magyar igekötők és képzők aspektusértéke	58
A múlt idejű folyamatos orosz aspektusformák magyar kifejezési módjai	60
Folyamatos cselekvések megfeleltetése lexikai eszközökkel	63
Az imperfektív alakok több értelmezhetőségének kérdéséről	66
Aszimmetria a két nyelv aspektusának kifejezésmódjában	76
A befejezettség és ismétlődés együttes megjelenése	76
A történeti jelen mint "befejezetlen jelen"	78
A jövő idő kérdéséhez	81
Az aspektus némely modális funkciója	84
Potenciális jelentés kifejeződése befejezett igéknél	84
Potenciális jelentés kifejeződése folyamatos igéknél	86
A szándékoltság árnyalata az összetett jövő idő és az egyszerű folyamatos jövő idő alakjaiban	88
Általános összegzés	91
Az aspektusformák használata a felszólító mód második személyében	93
Használati sajátosságok a felszólító módú állító szerkezetekben	94
A folyamatos aspektus használati sajátosságai	94
A befejezett aspektus használati sajátosságai	96
Néhány sajátos szembeállítás	97
Használati sajátosságok a felszólító módú tagadó szerkezetekben	100
A folyamatos aspektus használati sajátosságai	100
A befejezett aspektus használati sajátosságai	101
Az aspektusformák használata a főnévi igeneves szerkezetekben	105
A csak folyamatos főnévi igenévvel kapcsolódó igékről	109
Az aspektusformák használata a cselekvés lehetőségére utaló szerkezetekben	112
Az aspektusformák használata a cselekvés lehetetlenségére, tiltására utaló szerkezetekben	133
Az aspektusformák használata a cselekvés szükségességére, szükségtelenségére (feltételezettségére) utaló szerkezetekben	147
Az aspektusformák használata a cselekvés szándékoltságára, "nem-szándékoltságára" utaló szerkezetekben	160
Néhány általános összefüggés	169
A szakirodalom jegyzéke	172